A nyugat-afrikai Nigerben a júliusi katonai puccsot követően attól tartanak, hogy az országban állomásozó 1500 francia katona távozásának elrendelése tovább bátoríthatja a felkelőket. A BBC tudósítója egy helyi nővel beszélgetett, aki Niger fővárosának, Niamey-nek egy csendes, középosztálybeli részén él, de eredetileg  az erőszak által leginkább sújtott régiók egyikéből származik. Elmondta, hogy az egyik közeli rokonát pár hónappal ezelőtt gyilkolták meg. „A terroristák keresték őt, és amikor rájöttek, hogy autót bérelt, hogy elmeneküljön, utolérték és megölték. Elvágták a torkát” – mesélte.

Adama Franciaországot – amely 1500 katonát küldött a térségbe az iszlamista fegyveresek ellen — hibáztatja azért, hogy nem sikerült megfékezni az erőszakot. „Nem értem, hogyan mondhatják, hogy azért vannak itt, hogy segítsenek az embereknek a terrorizmus elleni harcban, ehhez képest a helyzet évről évre rosszabb lesz” – fakadt ki a férfi, aki azt is megjegyezte, a hadsereg még soha nem maradt sokáig hatalmon Nigerben (utalva arra az öt puccsra, amely az országot a Franciaországtól való 1960-as függetlenné válása óta megrázta).

Nigert tekintették az utolsó nyugati szövetségesnek a Száhel-övezetben, ebben a félsivatagos régióban, amely a dzsihadista erőszak epicentrumává vált. Franciaország és az Egyesült Államok egy-egy csapatot állomásoztat Nigerben, ahol az USA legnagyobb drónbázisa is található.

Amikor azonban Franciaország megtagadta az új kormány elismerését, elszabadultak az indulatok. 

Kapcsolódó tartalom

Sok nigeri úgy véli, hogy

Franciaország túl sokáig tekintette saját területének az országot és használta ki annak természeti erőforrásait. A junta hívei a puccsot esélynek tekintik a szuverenitás visszaszerzésére és a francia befolyástól való megszabadulásra.

A francia csapatoknak otthont adó niameyi katonai bázis előtt hetek óta több száz tüntető táborozik, megakadályozva, hogy az ellátmányok eljussanak az ott tartózkodó katonákhoz. Péntekenként a tüntetők ima közben ülést tartanak. A tudósító szerint az imám türelemre inti a tömeget. „Ahogyan egy férfi és egy nő válása is időbe telik, úgy Niger elszakadása Franciaországtól is” – mondja.

A francia hadsereg elleni tüntetés résztvevői a nigeri Niameyben (Fotó: EPA/Issifou Djibo)

Arra a kérdésre, hogy a helyiek miért haragszanak ennyire a franciákra, miután évekig szorosan együttműködtek, úgy válaszolt, hogy az egész Száhel-övezetben Niger Franciaország legszorosabb partnere, ám most Franciaország az, amelyik nem hajlandó elfogadni, amit a nigeriek akarnak, ezért van feszültség. „Franciaország nyugodtan távozhatott volna a puccs után, és visszajöhetett volna tárgyalni a puccsistákkal. Miért mondja most Emmanuel Macron, hogy nem ismeri el a hatóságainkat, amikor más országokban, például Gabonban és Csádban elfogadta a puccsokat?” Majd hozzátette:

„Ez feldühített minket. Úgy érezzük, hogy Franciaország teljesen hülyének néz minket.”

Niamey újonnan kinevezett kormányzója, Abdou Assoumane Harouna tábornok is megjelent a helyszínen. Elmondta, hogy Niger népe virágzó, büszke és szuverén országot akar, és hogy a kívülállóknak tiszteletben kell tartaniuk az akaratukat. Szerinte a nigeri erők mindig is megvédték a népüket, és ezt külföldi partnerek nélkül is meg tudják tenni.

Kapcsolódó tartalom

A rezsim ellenzői azonban attól tartanak, hogy a francia csapatok távozása katasztrofális következményekkel járhat Niger és a tágabb régió számára. „A terroristák elleni harcban Franciaország kulcsfontosságú partner, amely a legtöbb hírszerzési információt szolgáltatja, ami segít nekünk legyőzni az ellenséget” – mondta el a trónfosztott Mohamed Bazoum elnök egykori szóvivője, aki szerint a franciák elsietett távozása biztonsági válsághoz vezetett Maliban és Burkina Fasóban. „Nem Franciaország a probléma, a probléma ma ez a puccskísérlet, amely jelentős visszalépés Niger számára” – jegyezte meg a szóvivő.

A BBC által megkérdezett szakértő úgy nyilatkozott, egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy Franciaország távozása nagyobb bizonytalansághoz vezet-e Nigerben és tágabb értelemben a Száhel-övezetben. A szomszédos Maliban a külföldi és ENSZ-csapatok távozását az iszlamista felkelők és a lázadó csoportok által elkövetett erőszakos cselekmények felerősödése követte, ugyanakkor szerinte alapvető különbségek vannak a két ország között, a nigeri fegyveres erők például jobban jelen vannak az ország egész területén, mint a mali erők voltak. Maliban a terrorcsoportok nagy területeket tudtak elfoglalni az ország északi részén, ahol az állam és a hadsereg nem volt jelen.

A nigeri rendőrség Niamey utcáin, miután Franciaország bejelentette, hogy kivonul az országból (Fotó: EPA/Issifou Djibo)

Miután a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) azzal fenyegetőzött, hogy megszállja Nigert, ha nem állítják vissza Mohamed Bazoum leköszönt elnököt, Mali, Burkina Faso és Niger szeptember 16-án szövetséget kötött. A Száhel-övezet biztonsági szövetségében megállapodtak abban, hogy segítik egymást a fegyveres lázadások és a külső agresszió ellen. A három ország közötti együttműködés hiánya volt az egyik oka annak, hogy a terrorcsoportok könnyen át tudtak lépni egyik területről a másikra.

Tavaly a globális terrorizmus index szerint Nigerben 79 százalékkal csökkent a terrorizmussal kapcsolatos halálesetek száma; míg a szomszédos Mali és Burkina Faso a terrortámadások két leghalálosabb helyszíne lett. A Száhel-övezetben tavaly az iszlamista szélsőségességgel kapcsolatos erőszakos cselekmények mintegy 90 százaléka ebben a két országban történt.

Kapcsolódó tartalom

A szakértő rávilágított, a Bazoum-kormányzat azért ért el némi sikert a halálos áldozatok számának csökkentésében Nigerben, mert a katonai stratégiát a közösségi szerepvállalással és a társadalmi-gazdasági fejlesztéssel ötvözte. De a viszonylagos sikerek ellenére ez a folyamat nem volt mindenki számára népszerű, mivel a hadsereg egyes tagjai úgy látták, hogy a kormány elnéző a terroristákkal szemben.

Franciaország távozása nem feltétlenül jelenti Niger nyugati hatalmakkal való együttműködésének végét. Nigerben még mindig vannak külföldi csapatok, köztük amerikaiak is.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn Kenyában újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok egyelőre kivár, továbbra is értékelni fogják az ottani helyzetet, és a jövőbeni lépések során a demokratikus és a biztonsági célokat egyaránt prioritásként kezelik majd.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: A katonai hatalomátvételt támogatók egyike szlogeneket skandál a nigeri fővárosban, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által a puccsistáknak adott ultimátum lejárata napján (Fotó: MTI/EPA/Issifou Djibo)