Napjaink gyorsan fejlődő globális biztonsági környezetében a védelmi képességek innovációja kiemelt fontosságúvá vált. Európa nemzetei aktívan keresik a módját katonai képességeik és védelmi infrastruktúrájuk megerősítésére. A kutatás és fejlesztés előmozdítására, valamint az egész társadalom ellenálló képességének fokozása egyaránt szükséges a biztonsági kihívások kezeléséhez – olvasható az Euractiv uniós portálon megjelent véleménycikkben, amelyet Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója és Porkoláb Imre dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa, egyben a NATO DIANA innovációs hálózat igazgatótanácsának elnökhelyettese jegyez.
Kapcsolódó tartalom
A szakértők rámutattak, hogy a NATO a kollektív védelmi képességek fejlesztése céljából támogatja az olyan kutatásokat, amelyek feltörekvő és romboló technológiák fejlesztésére koncentrálnak. Az ehhez szükséges struktúrát a már korábban meglévő kapacitások mellett a NIF és a DIANA biztosítja. Ezek közül a NIF egymilliárd euró értékű tőkealapot jelent.
A NATO projektjei mellett az Európai Uniónak is van saját védelmi fejlesztési rendszere: az EU védelmi innovációs rendszer, illetve annak központja.
Az európai közösség 2021–2027-es időszakra a költségvetésében 7,95 milliárd eurós keretet különített el az Európai Védelmi Alapra, amely támogatást nyújt a védelmi kutatás-fejlesztéshez és együttműködéshez.
Kapcsolódó tartalom
Magyarország is fejleszt
A magyarországi védelmi technológiai fejlesztések kapcsán a szakértők kiemelték, hogy hazánk a kettős felhasználású technológiák alkalmazására koncentrál. Ennek értelmében a védelmi és a polgári szektorban egyaránt alkalmazható technológiákra koncentrál, amely összhangban van mind a NATO, mind az EU megközelítésével. A védelmi képességek fejlesztése ugyanakkor nemcsak a hadsereg, hanem a gazdaság számára is komoly előrelépést jelent.
„A kettős felhasználású technológiai projektek felkarolása közvetlen gazdasági hatással jár, és erősíti Magyarország biztonsági infrastruktúráját is. (…) Hozzájárult a csúcstechnológiás export jelentős növekedéséhez, ösztönözte a gazdasági diverzifikációt és magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtett”
– írta a brüsszeli hírportál.
Kapcsolódó tartalom
A kutatás-fejlesztési együttműködések a pozitív hatásairól szólva a cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek az erőfeszítések a védelmi szektoron belül és kívül egyaránt élvonalbeli innovációkat eredményeztek. A védelmi ipar és a polgári vállalkozások együttműködése és a tudás cseréje pedig a „kreatívan bomlasztó” technológiák fejlesztését is elősegítették, amelyek nélkülözhetetlenek a versenyelőny megszerzéséhez.
Regionális összehangolás
A cikk kiemeli, hogy a Honvédelmi Minisztérium a Védelmi Innovációs Kutatóintézet elindításával hazánk regionális szinten összpontosít a védelmi és polgári felhasználású technológiákra. Hangsúlyozták, hogy
a kettős felhasználású kutatást és technológiai fejlesztést végző cégeket be kell vonni a védelmi vonatkozású projektekbe, és hozzáférést kell biztosítani számukra az Európai Unión és a NATO-n belüli finanszírozási lehetőségekhez.
Kapcsolódó tartalom
Mint írták, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet a nagyvállalatoktól kezdve a kutatóintézeteken át a kis- és közepes vállalkozásokig egyaránt feltérképezi a lehetséges együttműködéseket. A gazdasági szereplőknek pedig a Miniszterelnöki Hivatal háttérintézményeként működő Magyar Fejlesztési Iroda segít abban, hogy megtalálják a céljaikhoz illeszkedő EU-s finanszírozási lehetőségeket.
Összhangban az EU-val
A cikk szerzői arra is kitértek, hogy az Európai Unió megközelítéséhez hasonlóan Magyarország is jelentős potenciált lát a polgári és katonai innovációk összekapcsolásában.
„A polgári, védelmi és űripar közötti szinergiákról szóló 2021-es uniós cselekvési terv megteremti a terepet a konkrét szakpolitikai intézkedések megvalósításához” – írták, majd hozzátették: ezt a célt szolgálja a magyar nemzeti támogatási rendszer is.
Kapcsolódó tartalom
Emlékeztettek, hogy a napjainkban zajló gyors geopolitikai változások és fenyegetések közepette nélkülözhetetlen a védelmi fejlesztések finanszírozásának növelése. Ezek biztosíthatják a béke és stabilitás megőrzését, a stratégiai autonómiát, valamint az európai emberek ellátását. Kiemelték:
az európai védelmi szektornak egy olyan kiszámíthatatlan jövőre kell felkészítenie bennünket, ahol a rugalmasság, az innováció és az egység a legerősebb európai érték.
Az eredeti írás itt olvasható.
A kiemelt kép illusztráció. A képen: A NATO csúcstalálkozójának résztvevői Vilniusban 2023. július 11-én. A középső sorban jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j7), elöl középen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (elöl b6), mellette balról Gitanas Nauseda litván államfő, jobbról Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)