Aktuális

Ma 14.30-kor Kormányinfó!

Szijjártó Péter elárulta, hogy milyen jövőt szeretne Magyarország

A jelenlegi kihívások közepette világosan kell fogalmazni annak kapcsán, hogy ki milyen jövőt szeretne, márpedig a magyarok nem akarnak háborút, migrációt és agresszív genderpropagandát – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 2024-ben megtartandó, jövővel foglalkozó csúcstalálkozó előkészítő ülésén vett részt, amelyen a következő évek és évtizedek nemzetközi együttműködésének alapjait rakják majd le a tervek szerint.

Felszólalásában kiemelte, hogy ma az emberiség a veszélyek korát éli, jelenleg a világ mintegy harminc pontján dúl háború, egymást érik a migrációs hullámok, erős a terrorfenyegetettség, és eközben súlyos gazdasági és egészségügyi nehézségekkel is meg kellett küzdeni az utóbbi években.

„Tehát most meg kell fogalmazni azt, hogy milyen jövőt szeretnénk. Mi, magyarok azt szeretnénk, hogy legyen béke, legyen biztonság és segítsük a családokat”

– jelentette ki.

„És ezt negatív értelemben megfogalmazva úgy mondhatjuk, hogy nem akarunk háborút, nem akarunk migrációt és nem akarjuk az agresszív genderpropagandát” – fogalmazott.

Szijjártó Péter az ukrajnai háborúról szólva úgy vélekedett, hogy Európának és az Egyesült Államoknak végre be kéne látnia azt, amit a világ nagy része már belátott, hogy a rendezést kizárólag a tárgyalások hozhatják el, nem a harcok.

Kapcsolódó tartalom

„Aki fegyvereket szállít, az bizony felelőssé válik emberéletek kioltása tekintetében, hiszen minél több fegyver van egy háborúban, annál több embert fognak megölni, annál hosszabb lesz a háború és annál nagyobb lesz az eszkaláció kockázata” – figyelmeztetett.

Ezután az illegális bevándorlást érintette, kiemelve, itt az ideje annak, hogy Brüsszel végre ne inspirálja a migrációt, ne az embercsempészek érdekében dolgozzanak, hanem szétverjék ezen hálózatok üzleti modelljét, illetve kezeljék a kiváltó okokat.

„Mi védjük a déli határunkat, a nyomás egyre növekszik. Nem akarunk migrációt a következő években, és nem akarunk olyan globális politikát sem, amely inspirálja a migrációs folyamatokat”

– mondta.

Valamint leszögezte, hogy Magyarország ragaszkodik a hagyományos családmodellhez, ahhoz, hogy az apa férfi, az anya nő, a gyerekek számára pedig biztosítani kell a nyugodt felnevelkedés lehetőségét.

„Ezért az agresszív genderpropagandát is visszautasítjuk, és szeretnénk azt látni, hogy a nemzetközi politikában sem diszkriminálják azokat, akik a konzervatív, hagyományos családokra épülő életmodell mellett törnek lándzsát” – fűzte hozzá.

A miniszter később a Civilizációk Szövetsége nevű csoport ülésén is fel fog szólalni. Ennek kapcsán arról tájékoztatott, hogy rendkívül erősek ma a világ ismételt blokkosodásának irányába mutató folyamatok.

Kapcsolódó tartalom

Ezt rossz hírnek nevezte Közép-Európa számára, és megerősítette, hogy a kormány az összeköttetések, a konnektivitás kultúráját próbálja elősegíteni, ehhez azonban mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy a nemzetközi politika végre visszatérjen a kölcsönös tisztelet talajára.

„Egymás kioktatása és leckéztetése, a belpolitikai folyamatokba történő külső beavatkozások helyett a kölcsönös tisztelet alapjára kell visszatérnie a nemzetközi politikának” – közölte.

Illetve kitért arra is, hogy

a több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkező Magyarország nagy hangsúlyt helyez a vallásszabadság érvényesülésére, ezért növekvő aggodalommal figyeli a keresztény, de adott esetben a muszlim vagy a zsidó közösségeket is érő fenyegetéseket világszerte.

„Mi visszautasítunk minden vallásalapú támadást, érje bármely vallási közösséget” – jelentette ki. „Azt pedig a lehető leghatározottabban visszautasítjuk, hogy még sajnos Európában is vannak országok, ahol a vallási jelképek meggyalázása vagy egy vallás szent könyvének elégetése a szólásszabadság keretei közé férne be” – tette hozzá.

„Szeretnénk, hogy ha a következő évek a civilizációk közti szövetségről, a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésről, a vallásszabadságról, a felekezetek közötti civilizált, nyugodt együttműködésről szólnának ahelyett, hogy ezeket a vallási csoportokat, vallási közösségeket akár terrorizmus, akár az agresszív szekularizáció útján támadások érik” – összegzett.

Ajánljuk még