Aktuális

A bíróság döntött: Varju László garázda

MCC vendégprofesszora: Az EU-nak negyven év alatt sem sikerült kialakítania az európai identitást

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
Az elmúlt öt évben erősödni látszik az a tendencia, miszerint a választási előrejelzéseket végző közvélemény-kutatások eredményei nagyban eltérnek a valóságtól. A Brexit-népszavazás vagy Donald Trump volt amerikai elnök 2016-os megválasztása egyaránt jelzik, hogy a megkérdezettek nem szívesen árulják el a valós politikai beállítottságukat. A felmérések egyre látványosabb tévedéseiért pedig a mainstream médiai nyomásgyakorlása is felelős. Lapunk az angliai Bath University professzorával, Bill Durodiével beszélgetett, aki az Eurobarométer felméréseit vizsgálta a Mathias Corvinus Collegium megbízásából. A négy évtizedet felölelő felmérések vizsgálata után a professzor egyértelműnek látja, hogy egyre jobban eltávolodtak egymástól az elitet és az átlagembert foglalkoztató kérdések, ezért a politikai vezetés által rendelt felmérések egyre kevésbé reflektálnak a társadalom valós problémáira, és kevésbé hitelesen jósolják meg a szavazók döntését.

A közvélemény-kutatás egyik problémája, hogy mindig csak előre meghatározott válaszokkal tudnak kérdéseket feltenni – fogalmazott Bill Durodié, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vendégprofesszora a hirado.hu kérdésére válaszolva azzal kapcsolatban, hogy mennyire megbízhatóak napjainkban a politikai felmérések. Az angliai Bath University politika, nyelvészet és nemzetközi kapcsolatok professzora az MCC megbízásából az Eurobarométer közvélemény-kutatásait vizsgálta 1974-től napjainkig.

Mint mondta, a társadalomtudományi kutatások alapján tudjuk, hogy a kérdés megfogalmazása határozza meg a válaszokat. „Csupán egyetlen alkalommal, talán a 2. számú Eurobarométerben volt utoljára lehetőségük a válaszadóknak arra, hogy szabadon kifejtsék véleményüket anélkül, hogy adott irányába terelnék őket” – mutatott rá.

Bill Durodié azt is hozzátette, az emberek néha nem hajlandók kimondani, amit valójában gondolnak, ami a mainstream média kulturális nyomásgyakorlásának tudható be. „Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az emberek már úgy tekintenek a mainstream médiára, mint egy osztályra vagy elitre, akiknek nem feltétlenül ugyanaz a véleménye, mint nekik, és nem hajlandók megosztani a médiaelittel azt, amiben valóban hisznek.”

Kapcsolódó tartalom

Intő példák

Az emberek és az elit közötti világnézeti különbségére vonatkozóan a Bath University professzora konkrét példákat is hozott. „Bár nem az Eurobarométer felmérései, de nagyszerűen jelzik ezt a folyamatot az Egyesült Királyság Brexit-népszavazásával, valamint az Egyesült Államokban Donald Trump 2016-os megválasztásával kapcsolatos előrejelzések” – emlékeztetett.

Hozzátette, hogy az egyre látványosabb tendencia szerint „az emberek akkor sem helyezkedtek szembe a domináns kulturális narratívával a kérdések során, amikor valószínűleg tudták, hogy Trumpra fognak szavazni”.

Bill Durodié meglátása szerint a közvélemény-kutatások számos egyéb problémával is küzdenek. Ilyen tényező például, hogy ha a kutatók megkérdezik az átlagembert, hogy szerintük melyek a legfőbb problémák, amelyekkel az Európai Bizottság jelenleg szembesül, a kutatók olyan kérdésekre várnak választ, amely kiesik az emberek hétköznapi gondolkodásából.

Kapcsolódó tartalom

„Az ilyen kérdésekre adott válaszok a pillanat hevében születnek”. A professzor kiemelte, hogy az olyan témákban, mint a biztonságpolitika, az energiapolitika vagy éppen a gazdasági helyzetre adott válaszlehetőségek irányított válaszok születnek.

Nem az emberek problémáit nézik

Az Eurobarométer teljes negyven évének vizsgálata során összehasonlítást végeztem sok más közvélemény-forrással is. Az egyetlen dolog, ami végig érvényes maradt, hogy az embereket elsősorban a munkájuk, az árak, esetleg az oktatás, a bűnözés és néhány egyéb dolog foglalkoztatja – fejtette ki Bill Durodié. A professzor arra is rámutatott, hogy ezzel szemben „az elitnek egészen más gondjai vannak: aggódnak az éghajlatváltozás, a terrorizmus vagy éppen a gender névmások miatt”.

Hangsúlyozta, hogy a vezetőréteg merőben ellentétes kérdésekkel foglalkozik, mint a hétköznapi emberek, és ezért „egyre nagyobb a szakadék a két narratíva között”.

Kapcsolódó tartalom

Párhuzamos valóság

A Brexit-népszavazás téves előrejelzéseihez visszatérve a Bath University professzor felidézte, hogy az Egyesült Királyságban mindenki azt hitte, hogy a britek az EU-ban maradás mellett fognak szavazni. „Az összes politikai párt azt mondta az embereknek, hogy szavazzanak a maradásra. Madonnától kezdve minden híres ember, David Beckham, Obama elnök, bár neki nincs beleszólása a brit politikába, azt mondták, mindenkinek maradnia kell” – emlékezett vissza. Mint mondta, ehhez képest „sokkoló volt rájönni, hogy a többség valójában nem úgy gondolkodik, mint az elit”.

A professzor úgy véli, a Brexit után a hatalmi elitnek fel kellett volna ébredni és arra törekedni, hogy „ismét megtalálják a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akik sütik a kenyerünket, kiürítik a kukáinkat, vezetik a buszainkat”.

Hangsúlyozta, hogy a társadalom többsége, az ún. átlagember egészen más életet él, mint azok, akik „egyik klímaváltozási konferenciáról a másikra repülnek szerte a világon, és azt gondolják, hogy ők fogják megoldani a világ problémáit”. Durodié szerint mégis az látható, hogy az elit nem ébredt rá a problémára.

Kapcsolódó tartalom

A brüsszeli buborék

Az elit és az átlagember gondolkodásának távolodásáról szólva Durodié professzor Brüsszelre is kitért.

Mint mondta: „Brüsszel nem hallja a nem szót. Csak annyit mond, hogy biztosan hiba történt”. A Brexit-népszavazáshoz hasonlóan, amikor egy tagállam lakossága nemmel szavazott az EU javaslatára, a brüsszeli vezetők nem kockáztatták meg, hogy ismét a szavazókra bízzák a döntést.

A Lisszaboni Szerződés elutasítása kapcsán rámutatott, hogy az EU inkább maradt alkotmány nélkül és nevezte szerződésnek a dokumentumot, mintsem ismét az emberekre bízta volna annak elfogadását. „Egyszerűen nem bíznak az emberekben, ami megdöbbentő” – tette hozzá. A professzor szerint egyértelmű változásokra van szükség, azonban meglátása szerint a dolgok sokkal rosszabbra is fordulhatnak, ha mindez nem következik be időben.

Kapcsolódó tartalom

Érdektelen uniós választások

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az elmúlt politikai ciklusokat megelőző európai parlamenti választások miért mutatnak alacsony részvételi arányt a legtöbb tagállamban, az MCC vendégprofesszora elmondta, hogy az emberek elsősorban a hozzájuk közeli környezethez kapcsolódnak.

„A való életben az emberek kötődési érzése a hozzájuk közel álló körökben kezdődik: kötődsz és hűséges vagy a családodhoz, a barátaidhoz, a közösségedhez, a nemzetedhez. Az Európai Uniónak viszont negyven éve nem sikerül erős lojalitás- és identitástudatot kialakítania” – magyarázta.

Az Egyesült Királyság példáját felhozva rámutatott, hogy a szigetországban 26 volt az utolsó európai parlamenti választás részvételi aránya. „Ha ezt felosztjuk három nagy párt között, akkor ez jobb napon is a szavazók 10 százalékának képviseletét jelenti egy-egy párt vonatkozásában” – mutatott rá. Durodié szerint ráadásul a brit politikai vezetés rendszeresen „Brüsszel mögé bújt”, és azzal indokolt helyzeteket, hogy „ehhez a klubhoz tartozunk, és azt kell tennünk, amit mondanak”. Durodié szerint a Brexit során a brit szavazók azt akarták elérni, hogy az elszámoltathatóság helyreálljon, és közelebb kerüljön hozzájuk.

Kapcsolódó tartalom

Mi dönthet a választásokon

A jövő évi uniós választások sorsdöntő kérdései kapcsán a professzor mind a klímavédelem és az EU zöld átállását, mind pedig a munkahelyteremtést és a munkahelyek megőrzését másodlagos hatásúnak tartja.

Mint mondta, habár a klímaváltozás kérdése az elmúlt húsz évben egyre meghatározóbb témája lett az Eurobarométernek, ez inkább a rendszeres klímakonferenciák és az éghajlatváltozási jelentések következménye, amit a média a világvége hisztériakeltéssel felerősít.

Durodié szerint bár az emberek döntő többsége szóban elkötelezett a környezetvédelem mellett, a cselekedeteik már nem ezt mutatják. És hiába fontos kérdés a foglalkoztatottság mértéke Európában, a professzor szerint ez sem mindenki számára egyértelmű.

Kapcsolódó tartalom

A professzor szerint a jövő évi választásokat inkább határozhatja majd meg a politikai paletta jobbra tolódása. Hangsúlyozta, hogy a jelenkorban a jobboldal és baloldal kifejezések alapvetően problematikusak, mivel a politikai baloldal szöges ellentétben cselekszik azon értékekkel, amelyeket képviselnie kellene.

„Fiatalon annyira baloldalinak tartottam magam, amennyire csak lehet, de ma azonban nem ismerem fel a baloldalt. Elfojtják a szólásszabadságot azzal az indokkal, hogy az megsérti az általuk kiszolgáltatottnak tekintett csoportokat, miközben történelmileg ennek éppen az ellenkezőjét képviselték” – fejtette ki.

Meglátása szerint a parlament felépítésében „egy kis elmozdulás lesz a jobboldal felé”, azt azonban nehéz megmondani, hogy ez valós előnyt jelent-e majd a jobboldali erők számára.

A kiemelt kép illusztráció (Az Európai parlamenti választások dekorációja a parlament épülete előtt 2019. május 23-án Brüsszelben (Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET)

Ajánljuk még