Az aggodalomra okot adó gátak a Darna és Bengázi között található, részben megsemmisült Dzsaza-gát és a Bengázi melletti Kattára-gát. Ezek működéséről azonban ellentmondásos jelentések születtek.
A líbiai hatóságok szerint mindkét építmény jó állapotban van és működőképes, a Dzsaza-gátnál szivattyúk beszerelésével sikerült csökkenteni a víznyomást.
A szakértők azonban már korábban figyelmeztették a líbiai hatóságokat arra, hogy egy esetleges árvíz esetén megsérülhet a kikötőváros kilencvenezer lakosát északról védő két gát.
„Egy nagyobb árvíz katasztrofális következményekkel fog járni a völgyben és a városban élők számára” – írta figyelmeztetésül Abdel-Vanísz Asúr építőmérnök egy tavaly novemberben megjelent tanulmányában, amely a Szabha Egyetem tudományos folyóiratában jelent meg.
A figyelmeztetés szeptember 11-én, a hajnali órákban beigazolódott: Derna lakói hangos robbanásokra ébredtek, majd víz öntötte el a kikötővárost. A robbanás a két gát átszakadásának hangja volt, amelyet követően két emeletnyi magasságú víztömeg zúdult a városra – írta az AP szemtanúi jelentésekre hivatkozva.
Kapcsolódó tartalom
A víztömeg másodpercek leforgása alatt emberek ezreivel végzett, lakóházakat döntött ki, utcákat és hidakat mosott el. A múlt hétvégén lecsapó heves vihar okozta áradások során több ezer ember meghalt és ezreket tűntek el Dernában.
A hatóságok egyelőre nem tudtak pontos adatokkal szolgálni az áldozatok számát illetően.
Az ENSZ Migrációs Szervezete (IOM) becslései szerint negyvenezerre tehető azoknak az északkelet-líbiai lakosoknak a száma, akik az áradások következtében elveszítették otthonaikat, de ez a szám feltehetően még magasabb lehet.
Mivel katasztrófa sújtotta egyes területeken nincsen lehetőség a halálos áldozatok és a túlélők megszámolására, az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) százezer ember számára készített elő három hónapra elegendő élelmiszer-segélyt az árvíz sújtotta területeken.