Múlt csütörtökön Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő Josep Borrell európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, valamint Miroslav Lajcákkal találkozott Brüsszelben.
A tárgyalások eredménytelenül zárultak, a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz. A találkozót követően Josep Borrell arról beszélt, hogy Albin Kurti nem hajlandó továbblépni és elindítani a szerbiai önkormányzatok közösségének létrehozására irányuló folyamatot, és továbbra is Koszovó de facto elismeréshez ragaszkodik.
Kapcsolódó tartalom
„Keményen próbálkoztunk, de sajnos, ma sem sikerült áthidalni a nézeteltéréseket” – mondta az uniós főképviselő a találkozót követő sajtótájékoztatón. Egyben emlékeztetett arra, hogy egy év telt el azóta, hogy a két fél az EU közvetítésével megkezdte a kapcsolatok rendezéséről szóló megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tárgyalásokat, azonban az utóbbi időben
ismét felerősödtek a felek közötti feszültségek.
Josep Borrell arra utalt, hogy Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált helyhatósági választások nyomán a többségében szerbek lakta térségben, a mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak, magyar katonák is megsérültek.
Kapcsolódó tartalom
Albin Kurti hétfőn arról beszélt, hogy a múlt csütörtöki tárgyalások azért fulladtak kudarcba, mert az uniós különmegbízott Szerbia mellett állt, és a szerb elnökkel közösen próbált rá nyomást gyakorolni, hogy fogadja el a Belgrád és Pristina közötti megállapodásnak csak a Koszovó kötelezettségeire vonatkozó részét.
„Szeptember 14-én az uniós közvetítő egyértelműen Koszovó ellen lépett fel” – magyarázta, majd hozzátette:
„ezzel is Koszovó jövőjét támadták meg”.
A koszovói kormányfő szerint elfogadhatatlan, hogy csak a koszovói fél tegyen eleget a követeléseknek. Vagy az egész megállapodás megvalósul, vagy semmi, az nem lehet, hogy csak Szerbia követelései teljesüljenek – húzta alá a koszovói kormányfő.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Kiemelt kép: Albin Kurti koszovói miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek. (Forrás: MTI/EPA/Georgi Licovszki)