A Resilient Africa szeptember 10-én, az Aroyat pedig három nappal később haladt át a Boszporuszon. A Palau zászlaja alatt közlekedő teherhajók egy új útvonalat használva az ukrajnai Csornomorszk kikötőjébe tartottak.
Kapcsolódó tartalom
A két teherhajó szombaton kötött ki. A tervek szerint mintegy 20.000 tonna ukrán gabonát vesznek fel, amit Kijev közlése szerint Egyiptomba és Izraelbe szállítanak. Kijev mindent megtesz, hogy kijuttassa a gabonáját az országból, még akkor is, ha Moszkva a teherhajóit is célpontnak tekinti. Ugyanis a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov júliusban közölte, hogy Oroszország nem újítja meg a Fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaexport megállapodást.Pedig korábban ez biztosította, hogy Kijev a gabonáját a Fekete-tengeren keresztül exportálhassa.
Moszkva arra hivatkozott, hogy Ukrajna nem tartja magát az egyezséghez és nem az éhező országokba szállítják a gabonát. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke akkor cinikusnak nevezte a Kreml lépését.
A háború kitörése előtt az ukrán gabona nagy részét az afrikai és közel-keleti országokba szállították. Viszont amikor Oroszország blokád alá vonta a Fekete-tengeri kikötőket és az ukrán termények nem jutottak el az addigi célországokba, Brüsszel és az ENSZ kongatni kezdte a vészharangot humanitárius krízistől tartva.
Kapcsolódó tartalom
Megoldás tavaly júliusban született, Törökország segítségével. Akkor Kijev és Moszkva humanitárius folyosót jelölt ki a Fekete-tengeren, és megállapodtak, hogy folytatódhatnak a szállítások Afrikába és a Közel-Keletre.
A valóság azonban egészen más volt és az ukrán gabona nagy része nem az élelmiszerellátási nehézségekkel küzdő országokban kötött ki.
Az ENSZ őszi adatai szerint a Fekete-tengeri humanitárius folyosón szállított ukrán termény mindössze 27 százaléka került olyan éhezés által sújtott országokba, mint Banglades, Kenya, Dzsibuti, vagy Szomália. A humanitárius célra szánt tengeren szállított ukrán gabona csaknem 50 százaléka pedig olyan fejlett és gazdag országokban jelent meg, mint Spanyolország, Hollandia, Németország, vagy Olaszország.
Ráadásul Ukrajna uniós szomszédait: Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát és Magyarországot még nehezebb helyzetbe hozta Brüsszel. Uniós kezdeményezésre ugyanis szárazföldi szolidaritási útvonalakat is meg kellett nyitni, amelyeken az ukrán mezőgazdasági termékek szabadon, vámmentesen és szinte ellenőrzés nélkül áramolhattak.
Kapcsolódó tartalom
Brüsszel ezt azzal indokolta, hogy így biztosítják a fejlődő országok és az éhező régiók élelmiszerellátását.Végül Brüsszel intézkedésének az lett a vége, hogy a helyi terményeknél sokkal olcsóbb, viszont rosszabb minőségű, az már betiltott vegyszerekkel kezelt, több esetben genetikailag módosított ukrán gabonatermékek mindent elárasztottak. Megtöltve a raktárakat, lenyomva az árakat és veszélybe sodorva a helyi termelők megélhetését.
Vagyis mára kiderült: Brüsszel hiába ígérte, az ukrán termékek nemhogy nem jutottak el az éhező célországokba, hanem gyakorlatilag tönkretették az uniós gabonapiacot.