A Paul Colemannel készült beszélgetést itt hallgathatja meg:
Kezdjük azzal az üggyel, ami egyfajta próbája az alapvető jogok betartásának egy nyugati országban. Pártfogóként, jogi segítséget nyújtva vesznek részt a korábbi finn belügyminiszter, Päivi Räsänen ügyében. Mit gondol, mi lesz az ügy folytatása a fellebbezési a bíróság előtt?
– Másfél év telt el a felmentő ítélet óta, és újra a bíróságon voltunk az ügyész fellebbezése nyomán. Ez mutatja, hogy az ilyen jellegű ügyeknél a büntetőeljárás válik magává a büntetéssé, ami azt az üzenetet közvetíti mindenki számára, hogy
jobb, ha nem szólalnak meg nyilvánosan, nem beszélnek arról, amiben mélyen hisznek, hacsak nem akarnak átmenni ugyanazon a költséges és fájdalmas eljáráson, mint amin Päivinak át kell mennie.
Kapcsolódó tartalom
Bizakodók vagyunk az újabb felmentést illetően, hogy a fellebbezési bíróság – ahogyan a Helsinki kerületi bíróság is tette – ártatlannak mondja majd ki a felhozott vádakban, a gyűlölet-bűncselekményben.
Említette, hogy maga az eljárás válhat a büntetéssé. Ez egyfelől így van, másfelől viszont lehetőséget ad az érvelésre a vallási, illetve a hagyományos értékek mellett is.
– Így van, de van ebben némi irónia is. Habár az ügyész arra próbálja felhasználni az eljárást, hogy lehetetlenné tegye a keresztény meggyőződés békés kifejtését a jelen idők fontos morális kérdéseivel összefüggésben, ha a védelem győzelmet arat, akkor az nagyon pozitív jogi precedenst jelent majd a jövőre nézve a hasonló ügyeket is tekintve. Megerősíti nemcsak a keresztény jogvédelmet, de tulajdonképpen minden finn vagy európai polgár számára azt is, hogy kifejthesse a mélyen vallott meggyőződéseit. Ez mindenki számára jó.
Azok a gyűlöletbeszéd-törvények, amelyek egyébként minden európai országban léteznek, és amin például ez az ügy is alapul, olyan homályosan vannak megfogalmazva és olyan szubjektívek, hogy gyakorlatilag önkényesen bármire felhasználható.
Gyakorlatilag bárki ellen, aki nem ért egyet a jelenlegi ideológia hitelveivel. Ahol pedig homályosan megfogalmazott törvények léteznek, akkor azt várhatjuk, hogy azokra alapozva „őrült jogi ügyek” is indulnak. Ebben az ügyben nem zárhatjuk ki azt sem, hogy az ügyészt ideológiai motivációk irányítják.
Kapcsolódó tartalom
Örült jogi ügyeket említett – ilyenekben nincs hiány az Egyesült Államokban. Rengeteg olyan eset van, amelyek szembe mennek a józan ésszel, legalábbis annak hagyományos jelentésével. Amikor a nők jogait védő feministákat azzal bélyegzik meg, hogy nőellenesek, vagy a szülői jogokat tekintve az iskolák eltitkolhatják a szülők elől a gyermekükre vonatkozó információkat – ez csak néhány példa.
– Egyetértek, hogy az említett példák is beletartoznak az őrült ügyek körébe. Bárki, aki figyeli a híreket, azt mondhatja: úgy tűnik, hiányzik az, amit a történelem során józan észként értelmeztünk.
Olyan dolgok, amelyeket korábban nyilvánvalónak tartottunk, többé egyáltalán nem magától értetődők. Már minden igazolásra szorul.
Ügyvédként érdekesnek tartom, hogy ezek a folyamatok hogyan jelennek meg a bíróságokon, és nyitott kérdés, hogy a bíróságok miként járnak el. Tartják-e magukat ténylegesen a jogállamiság elveihez, ami teljesen világosan kötődik az adott országok törvényeihez, vagy maguk a bíróságok gyakorlatilag lemondanak a jogállamiság fenntartásáról és követik az ideológiák némelyikét, a ma látott őrületet. Egyelőre nem látom erre a világos választ, hiszen még annyi minden zajlik ekörül. Viszont, ha a bíróságok egy ideológia mentén indulnak el, az nagyon aggasztó nemcsak nekem, mint jogásznak, de mindenkinek. Ezért Päivi Räsänen – és a vele együtt perbe fogott Juhana Pohjola püspök – amellett, hogy egy a sok hasonló ügy között, de mégis nagyon fontos, mert a figyelem révén egyfajta barométerként is szolgál arra, hogy a nyugati országok jogrendszere milyen irányba lendül.
Kapcsolódó tartalom
A Budapesti Demográfiai Csúcs annak a bizonyos hagyományos értelemben vett józan észnek a talaján zajlott. Mik lehetnek a legfontosabb kihívások, akár jogi kihívások a demográfiát illetően?
– Nagyon örülök annak, hogy létezik ilyen magas szintű esemény, ahol tér nyílik megvitatni olyan fontos ügyeket, mint a demográfia, a népesedés problémái. Világos, hogy nagyon fontos kérdésről van szó a Nyugaton, de világszerte egyaránt. Fantasztikus, hogy egy ilyen magas szintű eseményen nem csak politikai döntéshozók, és a civil társadalom vezetői gyűlnek össze, – ami persze önmagában is nagyszerű –, de, hogy tényleg országok vezetői találkoztak, hogy megvitassák a demográfia nagyon fontos ügyét.
Kapcsolódó tartalom
Remélem, hogy a felmerült gondolatok jó alapot szolgáltatnak a politikai döntéshozatal számára, amivel választ lehet adni a népesedési kihívásokra, ami nyilvánvalóan az egyik legkomolyabb a világ számára. És már az eseményt megelőzően is nagyon magas szinten működő és nagy figyelem övezte személyiségek, mint Elon Musk, vagy éppen Jordan Peterson, (aki Budapesten is vendég volt), adnak hangot aggodalmuknak a népesedést illetően, akkor az tényleg ébresztőként szolgálhat az előttünk álló kihívásokat illetően.
És a rögtön érkező válasz a mondjuk úgy fősodorhoz tartozó média, vagy a politikában a baloldal részéről, hogy nincs itt probléma a népesedést tekintve, hiszen csak engedni kell a bevándorlást, megnyitni a határokat és a nyugati ország minden demográfiai problémája minden időkre meg van oldva.
Tudom, hogy ez a válasz csak arra szolgál, hogy felkészítsék a nyugati civilizációt arra, hogy nem tudja fenntartani népességét. Ez pedig – az ön kifejezésével élve – nélkülözi a józan észt.
Az Önök szervezete, az ADF mit tud ebben az asztalra letenni a vitában, illetve a budapestihez hasonló, választ kereső eseményeken?
– A házasság és család intézménye körüli jogi meglátásokkal tudunk hozzájárulni, hogy miért kell erre odafigyelnünk. Amire nagyon oda kell figyelni az a nagyon is célzatos támadás a házasság és család intézménye ellen, ami jó ideje zajlik már.
Nem gondolom, hogy a házasság és család, mint egység felbomlása természetes folyamat lenne. Szerintem szándékos támadás alatt áll több évtizede.
Ha pedig ennek ellen akarunk állni, akkor azt is látnunk kell, hogy miként tudjuk jogilag körülbástyázni, fenntartani és támogatni az egészséges házasságot és családot a társadalmainkon belül.
Kapcsolódó tartalom
Visszatérve ahhoz, hogy mit is jelent a józan ész, illetve mit jelent ez a családokat tekintve, ami szól a népesség megújításáról is. Itt akkor felmerül az a kérdés is, hogy mi is számít családnak, hiszen ma az is kérdés, hogy miként definiáljuk a családot. Ha pedig minden család, akkor a népesség megújítása funkciója nem értelmezhető.
– Onnan közelíteném, hogy ez része az általam említett tudatos támadásnak. Ha valamit úgy definiálunk, hogy gyakorlatilag semmi értelme nincs, az az egyik módja annak, hogy elpusztítsuk. Ezt látjuk egy szándékos kísérletként, amelynek a jogi kivetülése a család különböző formáinak törvényesítése. Ezt az ügyet akarják erőltetni úgy, hogy olyan szélesen határozzák meg a család definícióját, hogy az semmit se jelentsen. Ezzel tisztában is vannak, hiszen ami nem jelent semmit, az semmilyen értéket sem hordozhat. Ugyanez a helyzet az összes többi vitatott kulturális kérdéssel – a megfogalmazás és a nyelv kulcsfontosságú.
A kiemelt képen: Paul Coleman, az Amerikai Szabadságvédő Szövetség (ADF) nemzetközi igazgatója a Család: Az ideológiai viták kereszttűzében című panelbeszélgetésen az V. Budapesti Demográfiai Csúcson (Fotó: MTI/Illyés Tibor)