Fontos

Femke Bol világcsúccsal nyert 400 méteren a fedett pályás vb–n

Kína újfent nemtetszését fejezte ki a Fülöp-szigetek közelében szándékosan zátonyra futtatott hadihajó ellen

A kínai partiőrség először figyelmeztette, majd követni kezdte a Dél-kínai-tengeren lévő, a Thomas-zátony közelében mozgolódó Fülöp-szigeteki hajókat, amelyek a korallzátonyokból felépülő szigetcsoporton megfeneklett hadihajó ellátására irányuló utánpótlási küldetést hajtottak végre – közölte a kínai partiőrség pénteken.

A két Fülöp-szigeteki ellátóhajó és a parti őrség két hajója a kínai kormány engedélye nélkül hatolt be a zátony melletti vizekre – közölte a parti őrség. Azt is hozzátették, hogy szigorú figyelmeztetést adtak ki a Fülöp-szigeteki hajóknak, és figyelemmel kísértek őket, ezzel nyomatékosítva Kína „határozott” tiltakozását az ellen, hogy a Fülöp-szigetek „illegális” építőanyagokat szállítson a zátonyra futtatott hadihajóra.

Kapcsolódó tartalom

Az 1940-es években készült, Sierra Madre nevű hadihajó miatti viták tovább fokozódtak, miután a kínai partiőrség augusztus ötödikén vízágyúval lőtt egy Fülöp-szigeteki ellátóhajóra, amely éppen útban volt az atollon ragadt vízijármű felé.

A Fülöp-szigetek „hajdan többször is egyértelmű ígéretet tett az illegálisan zátonyra futtatott hadihajó elvontatására, azonban 24 év után Manila még mindig nem tett eleget ennek, sőt javításával és nagymértékű megerősítésével próbálkozik” – közölte korábban a pekingi külügyminisztérium szóvivője.

A Fülöp-szigeteki hadihajót 1999-ben futtatták zátonyra a Spratly-szigeteknél, ezzel próbálva elejét venni Kína további terjeszkedésének a vitatott vizeken. A rozsdálló hajóroncson egy maréknyi Fülöp-szigeteki katona teljesít szolgálatot. A kontingens rendszeres utánpótlásra szorul a távoli szolgálati helyen. A hadihajó már régóta mérgezi Manila és Peking kapcsolatát.

A zátony, amelyre felfuttaták a Sierra Madrét, mintegy 200 kilométerre található a Fülöp-szigeteki Palawantól és több mint ezer kilométerre a kínai szárazföldtől. A Fülöp-szigeteki nemzetbiztonsági tanács szóvivője egyben leszögezte, hogy sosem mondanak le a zátonyról.

Kapcsolódó tartalom

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengert gyakorlatilag teljes egészében a magáénak tartja, ennek érdekében több, katonai célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. Peking követeléseit a Fülöp-szigetek, Vietnam és Malajzia is vitatja.

Kína hosszú időn keresztül figyelmen kívül hagyta a hágai Állandó Választottbíróság ítéletét, amely 2016-ban Manila igényét ismerte el jogosnak. A manilai kormány december végén jelentette be, hogy megerősíti tengeri katonai jelenlétét, miután Peking megkezdte lakatlan területek betelepítését a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteken és környékén.

Ajánljuk még