Fontos

Femke Bol világcsúccsal nyert 400 méteren a fedett pályás vb–n

Jeffrey Sachs: Ennek a háborúnak soha nem lett volna szabad kitörnie

| Szerző: hirado.hu
A Columbia Egyetem professzora keményen bírálta az Egyesült Államok háborúval kapcsolatos politikáját. Szerinte az orosz–ukrán háborún valójában az USA is veszít, hiszen már most több mint százmilliárd dollárt költött anélkül, hogy a győzelem elérhető közelségbe került volna, ráadásul a világ nagy része nem ért egyet az álláspontjával.

A most zajló háborúnak soha nem lett volna szabad kitörnie, és nem is történt volna meg, ha az Egyesült Államok jobban viselkedett volna, és ha az USA és Oroszország azt tette volna, amit 1992-től kezdve kellett volna tennie, vagyis kölcsönösen tiszteletteljes és együttműködő kapcsolatot alakít ki – fogalmazott egy napokban megjelent az Eurázsia Magazin által készített interjúban Jeffrey Sachs amerikai közgazdász, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának elnöke.

Sachs kifejtette, amikor a Varsói Szerződés 1990-ben felbomlott, az Egyesült Államok megígérte Mihail Gorbacsovnak, hogy a NATO „egy centit sem mozdul kelet felé”. Véleménye szerint ez az Egyesült Államok és Németország részéről megfelelő kötelezettségvállalás volt, ám az amerikai döntéshozók már 1992-ben elkezdték megszegni azt, amit ígértek.

Elkezdték tervezni a NATO bővítését. Valójában már az kilencvenes évek elején tervbe volt véve a NATO bővítése, egészen Ukrajnáig. Véleményem szerint ez volt az Egyesült Államok legnagyobb hibája

– szögezte le a professzor.

Meglátása szerint ez az USA hegemóniájának, az egypólusú világrendnek a megerősítéséről szólt a hidegháború végén.

Kapcsolódó tartalom

Szintén elhibázott lépés volt 2008-ban, tehát már Vlagyimir Putyin orosz elnök idején a NATO kiterjesztésének ötlete Ukrajnára és Grúziára, ami gyakorlatilag bekerítette Oroszországot a Fekete-tenger térségében.

A világhírű közgazdász szerint a háború már Viktor Janukovics ukrán államfő 2014-es erőszakos megbuktatásával elkezdődött, hiszen ez azonnal háborúhoz vezetett a Donbaszban, Oroszország pedig rögtön igényt formált a Krímre is. Hozzátette: a konfliktust sikerült ugyan évekig hibernálni, ám 2021-ben, amikor Joe Biden elnök hivatalba lépett, és Putyin nagyon határozott figyelmeztetéseket küldött az Egyesült Államoknak, hogy állítsa le a NATO bővítését, Biden kijelentette, nem hajlandó tárgyalni erről a kérdésről. 2022 januárjában aztán hivatalos választ küldött Moszkvának, hogy Oroszországnak semmi köze ahhoz, mit tesz a NATO. A háború nem sokkal később kitört.

Ugyanakkor Sachs úgy véli, még ezután is lett volna esély arra, hogy idejében elfojtsák a fegyveres összecsapást. Mintegy négy héttel az invázió után ugyanis Volodimir Zelenszkij elnök kész volt elfogadni Ukrajna semlegességet, természetesen biztonsági garanciák mellett. Ezen az alapon kezdődtek intenzív tárgyalások a felek között a háború befejezéséről.

Csakhogy az Egyesült Államok ezután közbelépett, és közölte Ukrajnával, hogy nem írhatja alá ezt a megállapodást úgy, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogassa, ezért tovább kell harcolnia. Így Ukrajna felállt a tárgyalóasztaltól – mondta az amerikai tudós az Eurázsiának.

Kapcsolódó tartalom

Hozzátette: a háborún mindenki veszít, még az Egyesült Államok is, mert több mint százmilliárd dollárt költött, és mert a világ nagy része nem ért egyet az álláspontjával, a többség azt szeretné, ha a háború véget érne anélkül, hogy a NATO tovább terjeszkedne.

Washingtonnak még mindig megvan az az illúziója, hogy globális vezető. De nem lehetsz globális vezető, ha a világ nagy része nem akarja követni

– fogalmazott Jeffrey Sachs.

Az interjúban beszélt Európa szerepéről is. Szerinte az öreg kontinens országai furcsa módon teljesen az Egyesült Államok oldalára álltak, a médiában és a politikában szinte az egész retorika az USA által meghatározott narratíva fenntartására irányul. E narratíva alapján a háborút nem előzte meg semmiféle provokáció, azért kizárólag Oroszország a felelős, sőt egyetlen ember, aki birodalmat akar létrehozni, és ennek semmi köze az Egyesült Államokhoz.

Számomra meglepő, hogy az európaiak ezt mondják, mert nekik jobban kellene tudniuk. Néhányan valóban jobban tudják, Orbán Viktor magyar miniszterelnök például egészen biztosan

– jegyezte meg.

Meggyőződése szerint az egyik probléma az lehet, hogy az EU és a NATO központja egyaránt Brüsszelben van, és Európában sokan egyenlőségjelet tesznek az Európai Unió és a NATO közé, ami geopolitikai, társadalmi és gazdasági szempontból is nagy hiba. Hozzátette, a brüsszeli bürokratáknak el kellene menniük Budapestre, Isztambulba, Moszkvába, Kijevbe, Pekingbe vagy Mumbaiba, hogy „megértsék, már egy nagyobb világban élünk”.

Végül kitért arra is, hogy a megoldás egy olyan „multipoláris világ” létrehozása lehetne, ahol nem rangsorolják az országokat, ahol békés kapcsolatokat ápolnak a világ különböző részei között. „A helyes válasz tehát a konnektivitás” – zárta gondolatait Sachs az Eurázsia Magazinban.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még