Az indonéz elnök az ASEAN állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján beszélt arról, hogy a mianmari béketerv körül kialakult nézeteltérések eloszlatása során belesodródhatnak a nagyhatalmak közötti konfliktusba.
Kapcsolódó tartalom
Joko Widodo, aki idén az ASEAN soros elnöki tisztségét is betölti, az indonéziai csúcstalálkozó nyitónapján tartott beszédet és arra kérte a 10 tagú csoport vezetőit hogy dolgozzanak ki „központi, hosszú távú, taktikai stratégiát, amely megfelel az emberek elvárásainak”.
„Az ASEAN megállapodott abban, hogy nem lesz egyetlen hatalomnak sem a kiszolgálója. Ne hajózzunk konfliktusokkal teli vizekre, mert az kártékony lehet. Nekünk, vezetőknek biztosítanunk kell, hogy a hajó mozgásban legyen és együtt kell megteremtenünk a békét, a stabilitást és a jólétet” – mondta Widodo.
Az ASEAN a 2021-es mianmari puccs után nem sokkal béketervet dolgozott ki a helyzet békés rendezésére, melybe elvben a hatalmat átvevő katonai vezetés is beleegyezett, és az ország vezetői nem vehetnek részt az ASEAN találkozóin, míg végre nem hajtják a megállapodást. Malajzia „szigorú” intézkedéseket sürgetett a mianmari katonai vezetéssel szemben, mondván, hogy „akadályozzák” az ASEAN béketervének megvalósítását.
Kapcsolódó tartalom
Az ASEAN-t 1967-ben alapították, és ma 10 tagja van: Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam. Az ASEAN az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. A szervezetet forgó rendszerben vezeti egy-egy tagország, éves váltásban, az angol ábécé betűrendje szerinti sorrendben váltva egymást.
Eddig úgy volt, hogy hamarosan Mianmar veheti majd át az elnöki szerepet, de az ASEAN vezetői most úgy döntöttek hogy ezt nem engedélyezik, és 2026-ban a Fülöp-szigetek lesz a csoport elnöke, a tervezettnél egy évvel korábban.