Vészhelyzetben az emberek nem feltétlenül a lehető legtöbb információ megszerzésére törekednek a problémát okozó jelenségről, hanem olyan magyarázatokat várnak, amelyek segítenek megérteni a váratlan eseményt. Így működik a tömegek manipulálása az ökológiai szorongás kapcsán, de a helyzet súlyosságának eltúlzásáról számoltak be a Covid–19 világjárvány médiamegjelenítése kapcsán olyan korábbi döntéshozók is, akik közelről látták a politika működését – többek között erről is írt az MCC Brussels legújabb tanulmánya.
Kapcsolódó tartalom
Az Európai Unió ügyeinek társadalmi értelmezését vizsgáló Eurobarométer közvélemény-kutatásainak elemzése után az MCC tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy egyre hangsúlyosabbá válik a félelem politikája, amikor a lakosságban keltett félelem által igyekeznek olyan közvéleményt láttatni, ami összhangban van a politikai elit döntéseivel.
Uniós propagandaeszköz
Az MCC Brussels vendégprofesszora, Bill Durodié szerint az Eurobarométer-felmérésekben napjainkra elmosódnak a határok a kutatás és a propaganda között. Rámutatott, hogy a kérdések és válaszlehetőségek kiválasztása és megfogalmazása is azt a látszatot erősíti, hogy a közvélemény helyesli az EU vezetésének döntéseit.
A manipuláció leggyakoribb eszközei közé sorolta a kérdésfeltevés módját: bizonyos kérdésekben csak a pozitív válaszokat tüntetik fel, más témákat kifejezetten kerülnek, de olyan kérdések sem kapnak helyet a felmérésben, amelyekre az emberek nagy valószínűséggel kritikusan válaszolnának.
Bill Durodié hangsúlyozta: ezzel az eljárással olyan európai közvéleményt formálnak, amely a valóságban aligha létezik.
Kapcsolódó tartalom
Az átlagembert más érdekli
Az MCC Brussels igazgatója, Frank Füredi professzor elmondta, hogy az általuk vizsgált felmérések többsége alapján az átlagembert elsősorban a gazdasági kérdések érdeklik (munkanélküliség, bérek, árak).
„Élesen elkülöníthetők az átlagember félelmei az elit aggodalmaitól. Ha nem manipulálják, a hétköznapi embert az őt közvetlenül érintő dolgok foglalkoztatják. Ide tartozik a munkahely, az egészség vagy az oktatás. Eközben az úgynevezett elit ezoterikusabb témákkal foglalkozik, mint a klímaváltozás, a kiberbiztonság vagy újabban az identitás kérdése” – emelte ki.
Szükséges manipuláció?
A tanulmány szerzője, Bill Durodié professzor kiemelte, hogy a nép véleménye nem bizonyítható egyértelműen, azaz „(…) a közvélemény-kutatók állításával ellentétben nincs nyilvánvaló bizonyíték rá, hogy mit gondol »a nép«”.
Kapcsolódó tartalom
A kutató arra is rámutatott, hogy a közvéleményt gyakran szándékosan formálják, vagy előre megtervezett eseményekkel provokálják. „A közvélemény-kutatásokban felkínált választási lehetőségek ráadásul az elitnek fontos témákat tükrözik” – fogalmazott.
Az MCC tanulmánya emlékeztetett, hogy a felmérések és az általános vélekedés eredményei közötti különbség évek óta növekszik. Mint írták, erre szolgáltattak példát a 2016-os brit Brexit-népszavazás és az amerikai elnökválasztás előrejelzései, amelyek többsége nem a bekövetkezett eredményt jósolták.
Kulturális szakadék
A tanulmány hangsúlyozta, hogy a közvélemény-kutatásoknak már régóta meglévő problémája, hogy a válaszadók nem őszinték. Ez a jelenség pedig az elmúlt években tovább erősödött, miután a politikai elit, az értelmiség és a velük együttműködő média által sugározott kép nem egyezik az átlagemberek tömegeinek valós tapasztalataival.
Kapcsolódó tartalom
Az MCC kutatása arra is rámutatott, hogy napjaink kulturális megosztottsága sokkal súlyosabb, mint akár csak néhány éve volt. Erre példa a woke-mozgalom, ami olyan kérdéseket fogalmazott meg, mint „Mi a nő?” vagy az „Oké-e fehérnek lenni?”. A szerzők emlékeztetnek, hogy bár ezen kérdések egyes csoportokon belül valóban értelmezhetők, ugyanakkor háttérbe szorítják és kiközösítik mindazokat, akik nem értenek egyet azzal.
Az MCC Brussels tanulmánya itt olvasható.
Kiemelt kép: Frank Füredi brit író, szociológus, kommentátor A célkeresztben: Magyarország címmel vezető előadást tartott az Európa jövője című kétnapos nemzetközi konferencia első napján a Várkert Bazárban 2018. május 23-án (Fotó: MTI/Soós Lajos)