A sok milliárd dolláros nyugati haditechnikai eszközök felhasználásával indított ellentámadás kezdete óta Ukrajnának nagyjából egy tucat falut sikerült visszafoglalnia, és az ukrán erők egyelőre nem tudtak behatolni Oroszország fő védelmi vonalai mögé. A New York Times, a Washington Post és más tekintélyes médiumok múlt heti cikkei amerikai és nyugati-európai tisztviselőket idéztek, akik szerint
az offenzíva messze elmarad a várakozásoktól.
Egyesek kifogásolták az ukrán stratégiát, és azt emlegették, hogy Ukrajna rossz helyeken összpontosította erőit.
Kapcsolódó tartalom
Az ukrán katonai vezetés azt hangsúlyozza, hogy „szándékosan haladnak lassan”, hogy ezzel is csökkentsék a veszteségeket, tartalékolva az alkalomra, amikor végre teljes erővel támadhatnak majd.
„Az ellentámadás lassú ütemének kritizálása egyenlő az ukrán katonák arcon köpésével, akik minden nap az életüket áldozzák, hogy előrehaladjanak és kilométerről kilométerre felszabadítsák az ukrán földet”
– mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön az uniós külügyminiszterek spanyolországi találkozóján újságíróknak.
A tárcavezető hozzátette:
„Azt javaslom a kritikusoknak, hogy fogják be, jöjjenek el Ukrajnába, és próbáljanak maguk felszabadítani egyetlen négyzetcentimétert is.”
Kapcsolódó tartalom
Legutóbb Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasította vissza azokat a nyugati bírálatokat, hogy az ukrán ellentámadás azért halad olyan lassan, mert nem elegendő erőt vetnek be az adott frontszakaszon. „Tudja-e bármelyik szakértő, hogy hány ember, hány megszálló van keleten? Körülbelül 200 ezer!” – mondta Zelenszkij a múlt héten a The New York Times egyik jelentésére reagálva.
Az amerikai lap helyi katonai tisztségviselőkre és más nyugati hivatalos személyekre hivatkozva azt írta, hogy Kijev túl kevés egységet összpontosít Ukrajna déli részén. Ezért akadozik a remélt előrenyomulás az Azovi-tenger felé – mondták, azt tanácsolva Kijevnek, hogy váltson taktikát.
Az ukrán vezető szerint az orosz hadsereg csak arra vár, hogy Ukrajna elhanyagolja a front egyes szakaszainak védelmét, hogy azonnal előrenyomulhasson keleten. „Nem fogjuk feladni Harkivot, a Donbászt, Pavlohradot vagy Dnyiprót!” – hangoztatta az ukrán elnök.
A jelenlegi front Ukrajna keleti és déli részén mintegy 800 kilométer hosszú. Emellett az ukrán hadseregnek az Oroszországgal közös határ más szakaszait is meg kell védenie, például Harkivnál és a Szumi területnél, és őriznie kell a Fehéroroszországgal közös hosszú határt.
Kiemelt kép: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nyilatkozik a sajtónak az EU-tagországok külügyminisztereinek informális találkozóján Toledóban 2023. augusztus 31-én. (Fotó: MTI/EPA/EFE/Ángeles Visdómine)