Zelenszkij ukrán elnök látogatása ellenére sem lassult a kárpátaljai magyar kisebbség üldözése, amelynek legfrissebb állomásaként ukrán vezetőt neveztek ki a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére. Az új igazgató és helytettese ukránosítani akarja a magyar középiskolát.

Az iskola a Facebook-oldalán számolt be a kinevezés utáni fejleményekről: „Szakszervezeti gyűlésünkön a kinevezett igazgató és helyettese jelezte, rövidtávú céljuk az iskola ukránosítása, a magyar idegen nyelvként oktatása, már most szeptembertől ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul oktatása.”

A poszt arra is kitér, hogy a középiskola tantestülete határozott tiltakozását és egységes kiállását látva a kinevezett igazgató és annak helyettese visszakozott, így most még nem indul új, ukrán tannyelvű osztály, és a tanítás nyelve is még a magyar marad.

Ugyanakkor, ahogy fogalmaznak: „látjuk, hogy a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése iskolánkban.”

Az iskola magyar dolgozói hozzáteszik: bármi is történjék, kitartanak!

Az iskola tanévkezdéséről is tudósítottak. Facebook-bejegyzésükön ez áll: „megtiltották a magyar himnuszt, tilos volt a magyar zászló és nemzeti színek használata, az igazgatói köszöntő is csak ukránul hangzott el. Viszont volt békés, csendes de határozott kiállás, ima, vers és gyertyagyújtás. Mert nem hagyjuk a templomot és az iskolát! Kitartunk!”

A turulszobor lefűrészelése, a magyar zászlók és feliratok leszedetése, illetve a magyar vezetők célkeresztbe kerülése után tovább folytatódik a munkácsi „magyartalanítás”, az ukrán nacionalista ámokfutásnak koránt sincs vége.

Kapcsolódó tartalom

A II. Rákóczi Ferenc Középiskola kálváriája azonban nem most kezdődött, ahogy a munkácsi magyarság szisztematikus jogfosztása sem.

A történet úgy indult, hogy több, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséghez (KMKSZ) közel álló, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőnek is felmondtak Munkácson és a környező falvakban, köztük a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának, Schink Istvánnak is.

A KMKSZ munkácsi alapszervezete akkor közleményben reagált. Mint írták, értetlenül állnak Schink István iskolaigazgató valós indok nélküli felmentése előtt, „aki tevékenysége tizenhét esztendeje alatt tiszteletet vívott ki a munkácsi pedagógustársadalom és a polgárok körében”.

A kommüniké úgy fogalmazott: a jelenlegi nehéz helyzetben az igazgató menesztése nem szolgálja a magyar iskola zökkenőmentes működését és a nemzetiségek közötti békés együttélést sem, és szorgalmazzák ennek a megalapozatlan döntésnek az azonnali felülvizsgálatát.

Kapcsolódó tartalom

Áprilisban visszahelyezték posztjára a munkácsi magyar középiskola igazgatóját. „A Munkácsi Járási Bíróság azonnali hatállyal visszahelyezte posztjára Schink Istvánt, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola menesztett iskolaigazgatóját” − tudatta akkor az intézmény, ám az öröm nem tartott sokáig.

A munkácsi városvezetés május 8-án azonnali hatállyal ismételten elbocsátotta Schink Istvánt.

Az erről szóló határozatot a tanintézmény hivatalos közösségi oldalán osztotta meg. A közlemény szerint az igazgatót annak ellenére menesztették, hogy a bíróság kimondta: jogtalan volt a korábbi menesztése.

Nem sokkal ezután derült ki, hogy ukrán vezetőt neveztek ki az intézmény élére, amelyről a középiskola szintén a közösségi oldalán számolt be. „Durva támadás érte iskolánkat a városvezetés részéről!” – írták posztjukban. Mint fogalmaztak: „Pauk Mariját nevezték ki iskolánk élére. Semmi kötődése magyar közösségünkhöz, iskolánkhoz. Kitartunk!”

Ezt követően hetekig nem történt fejlemény az iskola ügyében, ám közben Novák Katalin köztársasági elnök Kárpátaljára látogatott, utána pedig tárgyalóasztalhoz ült Zelenszkij elnökkel. Mindenki nagy várakozással volt a találkozót illetően, most azonban mindenkit megdöbbentett a frissen érkezett hír az iskola ukránosításának szándékáról. „Mi tudatosan magyar iskolába adtuk gyermekeiket, erre most választást sem adnak nekünk” – panaszolja egy hozzászóló az iskola közösségi oldalán.

Kapcsolódó tartalom

A Mandiner az ügy kapcsán megkereste Dobsa Beátát, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) beregszászi központjának vezetőjét. „Eddig azt tapasztaltuk, hogy a háború ellenére Kárpátalja valóban a béke szigete volt, és ezt mindenképpen szeretnénk megőrizni. Éppen ezért tartjuk nagyon-nagyon sajnálatosnak, hogy ilyen jellegű események zajlanak nálunk jelenleg” – mondta Dobsa Beáta, majd hozzátette: „Annak ellenére, hogy a bírósági határozat is egyértelműen a korábbi, magyar igazgatónak adott igazat – akit többszörösen is leváltottak –, a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy már az iskola igazgató-helyettes személyének kérdését sem a helyi közösséggel vagy az iskola vezetőségével beszélik meg. Ezt rendkívül szomorúnak és aggályosnak tartom!”

Az MCC helyi vezetője elmondta: bízik abban, hogy a józan ész felül fog kerekedni, és Munkács gimnáziumában is megfelelő döntések fognak születni a felső vezetés tagjait illetően, ahhoz igazodva, amit törvényesen a bírósági határozat is egyértelműen kimondott.

„A II. Rákóczi Ferenc Középiskola ügye azért is kiemelten fontos a kárpátaljai magyarok számára, mert ez az egyetlen teljesen magyar nyelvű gimnázium. S mivel nincs több, így ez az iskola a magyar oktatás és identitás egyetlen menstvára a városban” – tette hozzá.

Dobsa Beáta szerint a középiskola körül történtek nincsenek összefüggésben Zelenszkij elnök Kárpátalján tett látogatásával, hiszen, mint fogalmazott, ezek a jogfosztások már jóval korábban elkezdődtek.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség felgyújtott központi irodája (Fotó: MTI/Nemes János)

„Ez a folyamat nem az ukrán elnök látogatása óta zajlik, már több hónapja látjuk és érezzük ezeknek a történéseknek a hatását. A magyar igazgatót már hónapokkal ezelőtt leváltották, majd visszahelyezték, azután újra leváltották. Tehát én nem hoznám összefüggésbe ezt a két dolgot” – mondta. Hozzátette: „Személy szerint, jelzés értékűnek tekintem azt, hogy az ország vezetője végre érdemben is foglalkozott a kárpátaljai magyar közösséggel, és tudtak bizonyos kérdések mentén józanul tárgyalni egymással. Én ezt mindenképpen egy pozitív folyamat kezdetének ítélem meg. Abban reménykedem, hogy ezt a folyamatot a jövőben is folytatják majd, és ezt a Munkácson jelenleg zajló igazán nehéz ügyet orvosolni fogják rövid időn belül – azon az úton, amit már maga az ukrán államfő a látogatásával jelezve is megtett.”

Dobsa Beáta szerint a történelem számtalanszor megmutatta már, hogy a kárpátaljai magyar nép egy igazán erős és összetartó közösséget alkot. Véleménye szerint ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a háború nehézségei ellenére – napi 18 órás áramkimaradások, állandó légiriadók, üres boltok – az emberek nagy része mégis helyben, a szülőföldjén maradt.

„Nyilván nagyon sokan azt gondolták a háború kezdetekor, hogy sok diák és szülő amellett dönt majd, hogy elhagyja szülőföldjét, és más, békésebb tájakon kezd új életet. Én azt tudom mondani, hogy az MCC helyi adatai szerint körülbelül nyolc-tíz százalékos arányban vannak azok, akik elmentek, és ezek közül is az elmúlt év folyamán többen visszajöttek. Azt látom, hogy a szülőföldhöz való ragaszkodás mindennél erősebb, mindent felülír a kárpátaljai magyar emberekben; sem a háború, sem más, a kárpátaljai régióban folyó nehéz folyamat nem tántorítja el őket” – fogalmazott Dobsa Beáta a Mandiner beszámolója szerint.