Időjárás

Kiadták a riasztást, lecsaphat a vihar és a jégeső

Nyugat és Kelet versenye az űrkutatásban is folytatódik – most Indián a világ szeme

| Szerző: hirado.hu
A holdkolónia, a holdbányászat és a lehetséges Mars-expedíciók kulcsát látják a Holdon feltételezett fagyott víz készletében az űrverseny államai és magánvállalatok. Eddig ugyan csak az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína hajtott végre sikeres landolást a Holdon, a legutóbb elbukott orosz expedíció után India próbálhatja meg a leszállást az égitesten.

A tudósok már az 1960-as években, az első Apollo-leszállás előtt azt feltételezték, hogy víz is létezhet a Holdon. Az Apollo-stábok által az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején elemzésre visszaküldött minták száraznak tűntek, azonban 2008-ban a Brown Egyetem kutatói egy új technológiával újra megvizsgálták a mintákat, és hidrogént találtak a vulkáni üveg apró gyöngyeiben. Később, 2009-ben pedig az Indiai Űrkutatási Szervezet Chandrayaan–1 szondáján lévő NASA műszer vizet észlelt a Hold felszínén – írta a Reuters a holdküldetések miértjére választ kereső cikkében.

Mint írták, még ugyanebben az évben egy másik NASA-űrszonda, amely eltalálta a déli sarkot, vízjeget talált a Hold felszíne alatt. Egy korábbi NASA-misszió, az 1998-as Lunar Prospector űrszonda pedig bizonyítékot talált arra, hogy a legmagasabb koncentrációjú vízjég a déli pólus árnyékos krátereiben van.

A Hold déli pólusára tett leszállási kísérletek azonban eddig kudarcot vallottak – írta a Reuters. Emlékeztettek, hogy az Oroszország által indított Luna–25-ös űrszonda vasárnap lezuhant, az India által indított Chandrayaan–3 pedig szerdán kísérli meg a leszállást.

Kapcsolódó tartalom

A déli pólus a korábbi egyenlítői területekkel ellentétben tele van kráterekkel és mély árkokkal, amelyek komolyan nehezítik a biztonságos landolást.

Miért fontos?

A tudósokat azért érdekli az ősi vízjég, mert annak vizsgálata lehetővé teszi, hogy megértsék a holdvulkánokról, az üstökösökről és aszteroidákról a Földre szállított anyagok eredetét, valamint az óceánok keletkezését is.

Az űrexpedícióknak pedig praktikus tényezőt jelent, mivel ha elegendő mennyiségben létezik vízjég a Hold felszínén, az egyrészt ivóvízforrást biztosíthat a kutatáshoz, segíthet a berendezések hűtésében, annak lebontásával pedig üzemanyagot és oxigént állíthatnak elő.

Kapcsolódó tartalom

Ezek a feltételek komoly támogatást jelenthetnek a Marsra irányuló küldetések vagy éppen a holdi bányászat elindítására.

Nem kisajátítható?

A cikk kiemelte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1967-es világűrszerződése megtiltja bármely nemzetnek, hogy a Hold tulajdonjogát követelje. Azonban nincs olyan rendelkezés, amely leállítaná a kereskedelmi tevékenységet.

Rámutattak, hogy az Egyesült Államok által vezetett Artemis-egyezményt, amihez 27 aláíró fél csatlakozott, Kína és Oroszország nem írta alá.

Kapcsolódó tartalom

Mint ahogy arról korábban lapunk is írt, az űrnemzetek saját maguk által meghatározott szabályait jelzi, hogy az Artemis-projekt a Washington által megállapított elveken alapul. Ezek között szerepel például, hogy egyes országok kizárólagos hozzáférést követeljenek bizonyos kereskedelmi zónákhoz. Így például a jeges és erőforrásokban gazdag holdbázisokhoz.

A nyugati és keleti blokk geopolitikai versenye pedig egyértelműen folytatódik az űrkutatásban is. Habár az Artemis lesz az évszázad legdominánsabb űrprogramja a maga 29 fős személyzetével, a szakértők szinte kizártnak tartják, hogy abba valaha is felvennék Oroszországot, Kínát vagy bármelyik szövetségesüket.

A két nagy blokk közötti együttműködés megszűnését jelzi az is, hogy a pénteken elstartolt Luna–25 orosz projekthez az Európai Űrügynökség tervezte volna a navigációs kamerarendszert, azonban az orosz–ukrán háború miatt meghiúsult az együttműködés.

Kapcsolódó tartalom

A Reuters cikke itt olvasható.

A Politico cikke itt olvasható.

A kiemelt képünk illusztráció.

Ajánljuk még