Baleset

Öt jármű ütközött az autópályán, tíz kilométeres a torlódás

Célirányosan támadtak kézigránáttal az embercsempészek egy családi házra Hajdújáráson

Jelentősen megnőtt a napi határsértések száma az elmúlt hetekben. Csak kedden 827 illegális bevándorlóval szemben kellett intézkedniük a hatóságoknak, két nap alatt pedig már az 1500-at is megközelítette a próbálkozások száma. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en azt mondta: új, veszélyes helyzetet teremtett, hogy múlt pénteken Hajdúráson kézigránátos támadás történt egy családi háznál. Eddig ugyanis inkább csak az fordult elő, hogy a migránsok egymás ellen használták a fegyvereiket. 
 

Ellenőrzik a migránsokat a rendőrök Belgrádban. Már a füves területeken sem tartózkodhatnak. A hatóság emberei a befogadóközpont felé irányítják őket.

A bevándorlók jelentős része a befogadóközpontok helyett a határ menti falvak erdeiben húzza meg magát. Királyhalomnál is folyamatosan sátrakat vernek, és innen szervezik meg az Európába vezető útjukat. Mindenáron át akarnak jutni a szerb–magyar határon.

Ez a hely nagyon közel van a határhoz. Innen már csak negyven-ötven percet kell gyalogolni. Egyáltalán nincs messze, de a rendőrök nagy gondot jelentenek. Gyakran kell elmenekülnünk innen” – mondta egy afgán férfi.

Kapcsolódó tartalom

Tele van a migránsokkal Hajdújárás. A rendőrök alig győzik ellenőrzés alatt tartani őket. A településen élők rettegnek. Meg is van rá az okuk.

Szombaton ismeretlenek gránátokkal dobáltak meg egy lakóházat. A helyiek azt mondják, hogy féltik a házaikat, az autóikat és az életüket is.

Vannak olyan szerbiai falvak, amelyek már elnéptelenedtek, mert a helyi lakosokat elüldözték a migránsok. Erről beszélt a Migrációkutató Intézet szakértője az M1 műsorában. Tóth Klaudia azt mondta: az illegális bevándorlók olyan sátortáborokat alakítanak ki, amelyek külön „államok az államban”. Ráadásul a felfegyverzett migránsok közül sokan nem csak egy-két napra húzzák meg magukat.

Jellemzően azért a kivándorlóknak elfogy egy idő után a pénze, tehát nincs több ezer eurójuk kifizetni az embercsempészeket, így például leragadnak egy-egy tranzitországban, és itt valamilyen bevételi forrás megszerzése után tudják fizetni az embercsempészeket, és végül így jutnak el Európába – mondta Tóth Klaudia, a Migárciókutató Intézet kutatója.

Amíg megpróbálnak pénzhez jutni, addig is veszélyt jelentenek a környéken élőkre. Az utóbbi időkben rendszeressé váltak a lövöldözések. Eddig az embercsempész- és migránsbandák egymásra lőttek, szombaton azonban már helyi lakosok ellen indítottak célzott támadást.

Ezek a kézigránátok ott vannak vagy ott lehetnek azoknál is, akik az átjutással kísérleteznek a magyar határon.

A miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója azt mondta: a migránsok erőszakos megnyilvánulásai szintet léptek a kézigránátos támadással. Olyan hajdújárási házra támadtak, amelynek a lakói már többször kértek segítséget a rendőrségtől a migránsok atrocitásai miatt.

Az embercsempészek beazonosíthatták ezt a személyt, és az ő családi házát támadták meg célirányosan kézigránátokkal. Ez súlyosan fenyegeti a közrendet, közbiztonságot, és egy olyan új minőségét jelzi az illegális tömeges migrációnak, ami eddig még nem fordult elő” – mondta Bakondi György.

Hangsúlyozta:

folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, hiszen a migrációs nyomás egyre nő.

Ebben az évben már 91 ezer határsértőt fogtak el a magyar határnál, és 700 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást. Míg korábban átlagosan naponta 400 migránst tartóztatott fel a magyar határvédelem, ez a szám mostanra közelíti az 500-at. Ráadásul jellemző az is, hogy a migránsok 40-50 fős csapatokban támadják a határzárat. 

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt képünk illusztráció. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Ajánljuk még