Baleset

Szalagkorlátnak ütközött egy kamion a forgalmas úton, öt kilométeres a torlódás

Elemző: Tovább rombolják az Európai Parlament megítélését a brüsszeli korrupciós botrány gyanúsítottjai

Tovább rombolja az Európai Parlement megítélését, hogy a brüsszeli korrupciós botrány gyanúsítottjai már véleményt is mondhattak az Európai Parlementben azokról az etikai szabályokról, amiket pont miattuk dolgozott ki az uniós intézmény – erről beszélt az M1-en ifjabb Lomnici Zoltán. A Századvég tanácsadója abszurdnak tartja, hogy kenőpénz elfogadásával gyanúsított politikusok továbbra is részt vehetnek a döntéshozó szervezet munkájában. Sajtóhírek szerint egyébként Katar és Marokkó mellett Mauritánia is fizetett az ügy szereplőinek.

Mauritánia nagy részét a Szahara teszi ki. Az észak-nyugat afrikai országban a rabszolgatartást hivatalosan 1981-ben szüntették csak meg, de csak 2007-től jár érte büntetés. Mauritánia ugyanúgy az úgynevezett Száhel-övezethez tartozik, mint Niger, ahol jelenleg puccs van. Az ötmilliós lakosság egyharmada az élhetetlen környezet miatt az iszlám ország déli részén, a fővárosban zsúfolódik össze, vagy a Kanári-szigetekig embercsempészek segítségével eljutva próbál meg Európába jutni. Mauritánia az afrikai migráció egyik fő kibocsátó országa.

Három év alatt 200 ezer euróval vesztegethetett meg magas rangú brüsszeli politikusokat Mauritánia – erről írt a Politico egy kiszivárgott vallomásra hivatkozva. A vesztegetéssel kapcsolatba hozott politikusok között feltűnnek a brüsszeli korrupciós botrány egyes főszereplői is. A nyugat-afrikai ország a hírek szerint ugyanis Pier Antonio Panzerinek és jobbkezének, Francesco Giorginak fizetett több részletben kenőpénzt.

Kapcsolódó tartalom

Mauritániát folyamatosan bírálja az EU az emberi jogok rendszerszintű és súlyos megsértése miatt. Az ország vezetői azt akarták elérni, hogy Pier Antonio Panzieri az Európai Parlament Emberi Jogi albizottságának akkori elnökeként terelje el a figyelmet a jogsértésekről, és érje el azt, hogy az ország jobb színben tűnjön fel az unióban. Mauritánia számítása azonban nem vált be, mert mindössze egy klíma-konferenciát kaptak a kenőpénzekért és a luxusutazásokért cserébe, amin bár magasrangú brüsszeli politikusok is részt vettek, de ez semmit sem változtatott az ország megítélésén.

Katargate-botrány

Tavaly decemberben robbant ki az Európa Parlament eddigi legnagyobb korrupciós ügye, miután letartóztatták az Európai Parlament alelnökét, Eva Kaili görög szocialista politikust, aki a gyanú szerint kenőpénzt fogadhatott el Katartól és Marokkótól azért, hogy az unióban lobbizzon az arab országok érdekében.

A rendőrség csaknem másfél millió eurót foglalt le a házkutatásokon Eva Kailinál és a hozzá közel álló személyeknél. A baloldali politikus otthonában mintegy 150 ezer euró, azaz több mint 57 millió forint értékben találtak készpénzt.

Kapcsolódó tartalom

Kaili édesapját is elfogták egy brüsszeli szállodánál, miközben egy bankjegyekkel teli bőrönddel próbált menekülni. A vesztegetési ügyben Eva Kaili élettársát, Francesco Giorgit, és a volt olasz EP képviselőt, Pier Antonio Panzerit is meggyanúsították a belga hatóságok. Az Európai Unió legnagyobb korrupciós botrányában jelenleg is tart a nyomozás, illetve Brüsszel is a szabályok szigorításán dolgozik, ami sajtóhírek szerint lassan halad.

Eközben pedig Eva Kaili és a korrupciós ügy más gyanúsítottjai sorra kerülnek szabadlábra és térnek vissza az Európai Parlamentbe. Sőt, már szavazhattak is azokról az etikai szabályokról is, amiket pont miattuk dolgozott ki az EP.

„Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, de az azért abszurd, hogy olyan politikus fejti ki az EP-ben etikai kérdésekben az álláspontját, akinél milliós nagyságrendben találnak úgy eurókötegeket táskában, hogy azzal nem tud elszámolni” – mondta ifjabb Lomnici Zoltán az M1-en. A Századvég tanácsadója szerint mindez még jobban aláássa az uniós intézmény megítélését.

Kapcsolódó tartalom

„Hogyan lehet egy olyan intézményben bízni, és még egyszer mondom, mindenki maga döntse el, hogy ez mennyire súlyos kérdés, hogy egyébként visszaengedik a letartóztatásból éppen frissen szabadult képviselőket az etikai kérdésekben dönteni, illetve véleményt nyilvánítani” – mutatott rá az alkotmányjogász.

Ifj. Lomnici Zoltán arról beszélt, hogy hiába az átláthatóság erősítése a célja az új etikai szabályoknak, annak megítélésére rányomja a bélyegét, hogy a dokumentum elfogadói között ott lesz azoknak a politikusoknak a voksa is, akiket korrupcióval gyanúsítanak.

Kiemelt kép: az Európai Parlament korábbi alelnöke, Eva Kaili hazaérkezik, miután szabadlábra helyezték a brüsszeli Haren börtönből 2023. április 14-én.

Kiemelt kép: Eva Kaili (Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET)

Ajánljuk még