Fontos

Olaf Scholz: Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei, hogy fegyverekkel tudják ellátni Kijevet

Az oroszok már a Holdon vannak?

| Szerző: hirado.hu
Pénteken a hajnali órákban a Roszkoszmosz orosz állami űrügynökség közel fél évszázad után elindította az ország első Hold-misszióját. Amennyiben a küldetés sikeres lesz, azzal Oroszország komoly lépést tehet a Kínával közösen tervezett holdbázis létrehozásában 2030-ig. A holdfelszín alatt húzódó nyersanyagok megszerzéséért azonban a nyugati szövetségesek is versenyben vannak, akik az Artemis-projekt keretében még ebben az évtizedben embert küldenének az égitestre.

Az orosz Luna-25 küldetést a Hold déli sarkának felderítésére küldik, ahol a tudósok feltételezése szerint bőséges vízkészlet van jégbe zárva a hegygerincek örök árnyékában – olvasható a brüsszeli Politico hasábjain. A Hold nyersanyagkészleteinek birtoklásáért azonban komoly verseny zajlik a keleti és nyugati hatalmak között, hiszen a holdi élet feltételei biztosíthatják az űrutazó nemzeteket számára az előőrsöt a további felfedezésekhez bármely más hold irányába.

Űrgeopolitika

„Az első cél az, hogy megtaláljuk a vizet, és megbizonyosodjunk arról, hogy ott van” – idézte a cikk Olga Zakutnyayát, a moszkvai Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének munkatársát a Luna-25 fő céljáról.

Kapcsolódó tartalom

A lap azt is hozzátette, hogy amennyiben az oroszoknak sikerül a landolás a hold sziklás déli sarkán, az önmagában is az első ilyen lenne az emberiség történetében. Ráadásul Kína számára is bizonyítaná, hogy Moszkva is egyenrangú fél a közös űrprogramban.

Azonban a hold forrásainak kutatása is geopolitikai versenyt jelent, ahol a másik oldalon az Egyesült Államok és szövetségesei (Kanada, Európa) azt tervezik, hogy még ebben az évtizedben űrhajósokat küldenek a déli pólusra az Artemis-program részeként.

A Politico kiemelte, hogy a nyugati szövetségesek reakciója alapján elmondható: nem tartanak attól, hogy Oroszország képes lenne korábban asztronautákat küldeni a holdra, mint ők.

Kapcsolódó tartalom

Sokan próbálkoztak már

Ahogyan arra a cikk emlékeztet, a történelem során eddig csupán három ország űrhajója landolt sikeresen az égitesten: az Egyesült Államok, Kína és a Szovjetunió. Azonban ezen három ország közül is csupán Amerika mondhatja el magáról, hogy asztronautája is járt a holdfelszínen.

Próbálkozásból más államok részéről sem volt hiány. India, Japán és Izrael viszont eddig kudarcot vallottak. 2019-ben az indiai Chandrayaan-2 küldetés lezuhant, míg az izraeli cégek korábbi kísérlete a Beresheettel szintén kudarcot vallott. Áprilisban pedig a japán Hakuto-R Mission 1-je is összeomlott.

Ezen országok közül azonban India újra versenybe szállt és a Chandrayaan-3 küldetés keretében ismét holdjárművet küldött az égitest déli pólusára. Az indiai projekt tervezett landolása augusztus 23-ára tehető, ugyanarra az időszakra, amikor az orosz Luna-25-nek is el kell érnie a holdfelszínt.

„Az a tény, hogy Oroszország és India is a Holdnak ugyanabban a nagy régiójában kíván leszállni, rávilágít arra, hogy bizonyos területek értékesebbek, mint mások” – mondta Benjamin Silverstein, a Carnegie Alapítvány Carnegie Űrprojektjének elemzője. A két űrprojekt megvalósítása azonban még tartogathat további nehézségeket is.

Mivel nincs megállapodás a két ország között arra vonatkozóan, hogy ki mit tehet az égitesteken, ebből adódik, hogy mindkét ország saját maga határozza meg például a közlekedési szabályokat a küldetések tervezése során.

Blokkosodás a Holdon

Az űrnemzetek saját maguk által meghatározott eljárásait jelzi, hogy az Artemis-projekt is a Washington által megállapított elveken alapul. A Politico kiemelte, hogy ezek között szerepel például az is, hogy egyes országok kizárólagos hozzáférést követeljenek bizonyos kereskedelmi zónákhoz. Így például a jeges és erőforrásokban gazdag holdbázisokhoz.

A nyugati és keleti blokk geopolitikai versenye pedig egyértelműen folytatódik az űrkutatásban is. Habár az Artemis lesz az évszázad legdominánsabb űrprogramja a maga 29 fős személyzetével, a szakértők szinte kizártnak tartják, hogy abba valaha is felvennék Oroszországot, Kínát vagy bármelyik szövetségesüket.

A két nagy blokk közötti együttműködés megszűnését jelzi az is, hogy a pénteken elstartolt Luna-25 orosz projekthez az Európai Űrügynökség tervezte volna a navigációs kamerarendszert, azonban az orosz-ukrán háború miatt meghiúsult az együttműködés.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Kiemelt kép: A Roszkoszmosz Állami Űrtársaság által rendelkezésre bocsátott fotón látható, hogy a Szojuz-2.1b rakétát a Holdon leszálló Luna-25 (Hold) automata állomással a Ciolkovszkij városa mellett, mintegy 180 kilométerre lévő Vosztocsnij kozmodróm indítóállására szállítják. Oroszország, 2023. augusztus 8. (Fotó: EPA/ROSZKOSZMOS ÁLLAM SPACE CORPORATION)

Ajánljuk még