Volodimir Zelenszkij ukrán elnök májusi berlini látogatásakor a németek hatalmas mennyiségű és értékű fegyverszállításokra tettek ígéretet az ellentámadásra készülő Ukrajnának. Csakhogy az ígért 2,7 milliárd eurós fegyvercsomag azóta sem érkezett meg – értesült a Die Welt.
Olaf Scholz német kancellár tavasszal igyekezett új fejezetet nyitni Németország és Ukrajna zaklatott viszonyban. Kijev a háború kezdete óta számtalanszor fejezte ki elégedetlenségét és értetlenségét a kancellár „tétovázása” miatt, az ukránok jóval nagyobb elkötelezettséget és segítőkészséget vártak el Európa legerősebb gazdasággal rendelkező országától. A találkozón szívélyes hangulat uralkodott, a két politikus szemmel láthatóan jó személyes viszonyt alakított ki egymással.
Mindennek szépen megágyazott az az „üdvözlő ajándék”, mellyel a házigazda készült: 2,7 milliárd euró értékben vállalt kötelezettséget fejlett nyugat-európai fegyverek és lőszerek szállítására, amivel a németek Kijev második legnagyobb támogatójává váltak (már ami a fegyverszállítások értékét illeti).
Ráadásul Berlin azt is megígérte, hogy a csomagban szereplő fegyvereket a lehető leghamarabb leszállítja. Nos, ezekből a mai napig alig néhány tételt látott csupán Ukrajna – világít rá a lap.
Kapcsolódó tartalom
A leszállított fegyverek listáját a német kormány saját honlapján tette elérhetővé. Ilyen listát először tavaly júniusban tették közzé, hogy ellensúlyozzák azt az uralkodó vélekedést, miszerint Németország alig szállít fegyvert Kijevnek. A július végi állapot szerint összesen 120 tétel szerepel a listán, köztük az ultramodern Leopard 2 és Marder harckocsik, amelyeket hosszú hezitálás után az év elején ígértek meg, és tavasszal szállítottak le. Scholz ezt az eredményt is hangsúlyozta Zelenszkij látogatásakor. Azt mondta, hogy Ukrajna addig kap támogatást, amíg szükséges (és ezt azóta is gyakran ismételgeti).
Egy héttel a látogatás után a kancellári hivatal kibővítette a fegyverlistát az ígéretekkel, melyeket az előkészítés és szállítás alatt álló tételek közé soroltak be. Ezek között többségében olyan fegyverek voltak, amelyekre Kijevnek sürgősen szüksége volt az ellentámadáshoz, például 110 Leopard 1 harckocsi, további 20 Marder gyalogsági harcjármű, 18 Gepard harckocsit, négy Iris-T légvédelmi rendszer és 26 350 lőszer. Számos „nem halálos” fegyvert is ígértek a németek, köztük több száz felderítő drónt, légtérellenőrző radart, csapatszállító páncélosokat és nehéz tehergépkocsikat.
„A szövetségi kormány által elhatározott intézkedések végrehajtását megkezdték” – olvasható ezzel kapcsolatban a védelmi minisztérium honlapján. A Welt rendszeresen archiválta a folyamatosan frissülő listát, így rekonstruálta a szállítások menetét.
Mindebből pedig az derült ki, hogy az elmúlt két hónapban alig szállítottak bármit is.
A május közepe óta egyáltalán nem érkeztek meg a Marderek, az Iris-T légvédelmi rendszer, egy rakás harckocsi, valamint a teherautók. Ukrajna tíz Leopard 1 harckocsit kapott meg (az ígért 110-ből), egy légtérellenőrző radart, tizenkét Gepardot (a 18-ból), és mindössze 850 lőszert és nyolc mentőautót. Az egyetlen ígéret, amelyet a szövetségi kormány 100 százalékban teljesített, az 11 ezer élelmiszeradag, három drónérzékelő és öt fémhíd a hídverő Beaver harckocsi számára.
Kapcsolódó tartalom
Ennél is érdekesebb azonban a lap szerint az, hogy a fegyverszállításokra tett ígéreteket akár vissza is vonhatják. A háború első hónapjai óta például 5032 páncéltörő kézifegyver szerepel az előkészítés/megvalósítás alatt címszó alatt. Amikor azonban július 12-én frissítették a listákat, a tétel eltűnt, anélkül, hogy leszállítottként jelölték volna. Az új típusú fegyverrendszerek tekintetében a német kormány szintén kitart a már megszokottnak mondható halogató magatartása mellett.
Hogy pontosan mi állhat e mögött, azt nem tudni, annyi azonban bizonyos, hogy az utóbbi időben megannyi kritika érte a német fegyveres erők állapotát. Egy alkalommal például a honvédelmi bizottság elnöke írt beszámolót arról, hogy milyen kritikus a helyzet a Bundeswehr háza táján. Eva Högl kiemelte: „a hiányzó eszközök listája megtelt, ezzel szemben az egyenruha és lőszerraktár készletei megfogyatkoztak, a beszerzések pedig akadoznak.” Csak a lőszerkészletek feltöltése és a raktárak építése több tízmilliárdnyi eurót venne igénybe, erre azonban a fejlesztési különalap nem ad fedezetet, így mindezt a védelmi költségvetésből kellene finanszírozni – tette hozzá.
Boris Pistorius védelmi miniszter hivatalba lépése után nem sokkal úgy nyilatkozott,
„nincsenek olyan fegyveres erőink, amelyek képesek lennének megvédeni hazánkat egy brutális támadással szemben”.
Később pedig az verte ki a biztosítékot a német médiában, hogy kiderült, a tartalékos csapatok messze nem képesek teljesíteni feladataikat, és inkább tűnnek „fantomhadseregnek”, mint az ország védelméhez szükséges ütőképes erőnek.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Olaf Scholz német kancellár és az 51. Immelmann taktikai repülőszázad parancsnoka, Jörg Schröder ezredes, valamint Ingo Gerhartz altábornagy, a német légierő vezérkari főnöke a NATO Air Defender 2023 gyakorlatán (Fotó: EPA/Clemens Bilan)