Az eladósodott önkormányzatok csődje láncreakcióhoz vezethet a kínai pénzügyi piacokon, amelyet Peking központi beavatkozással előzne meg. Peking múlt hónapban tett bejelentése alapján intézkedések sorozatával enyhítené az önkormányzatok terheit, azonban a szándék bejelentését nem fejtették ki részletesen – erről írt a Reuters hétfőn. Az új javaslat pozitívabb fogadtatásra lelt a közgazdászok körében, mint a Kínai Kommunista Párt áprilisi bejelentése, amely az önkormányzati kiadások szigorúbb ellenőrzését vetítette elő.
A lap által megszólaltatott szakértők kiemelték, hogy a kínai kormány szerepvállalásáról még vita zajlik. Egyelőre nem ismert a beavatkozás mértéke, az ahhoz kapcsolódó feltételek, de az sem, hogy az intézkedéscsomag rövid távú vagy többéves terv lesz-e. Ezek a részletek kulcsfontosságúak lesznek a befektetők számára, hogy felmérjék, mennyire lesz meghatározó és tartós Peking megoldása – mondta Logan Wright, a Rhodium Group egyik partnere a Reutersnek.
Kapcsolódó tartalom
Az önkormányzatok eladósodása
A kínai önkormányzatok drasztikus adósodását jelzi, hogy amíg 2019-ben még csak a gazdasági kibocsátás 62,2 százalékán állt az adósság, addig 2022-ben már elérte 76 százalékot (12,8 billió USD).
Bár az adósság egy részét azok az önkormányzati kötvények teszik ki (LGFV), amelyek révén az infrastrukturális fejlesztésekhez gyűjtenek forrást, a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint ennek szintje idén már elérheti a 9 billió dollárt.
Mint írták, a kínai kormány már többször figyelmeztetett a jelenlegi modell rejtett kockázataira. Ugyanakkor nem kérdéses, hogy Pekingnek lépnie kell. Ugyanis amennyiben a kínai kormány nem segít az önkormányzatokon, az a jelenlegi gazdasági modell felbomlásához vezet, ami súlyos következményekkel járna a növekedésre és a társadalmi stabilitásra nézve. Amennyiben viszont Peking beavatkozik, azzal a helyi és a regionális vezetés további, meggondolatlan költekezését táplálná.
Kapcsolódó tartalom
A Reutersnek a neve elhallgatása mellett nyilatkozó politikai tanácsadó szerint Pekingnek egy olyan köztes megoldást kell választania, amelyben a kormány, a pénzintézetek, az önkormányzatok és a társadalom is vállalja az adósságterhek egy részét.
Állami bankokkal operálhatnak
A legtöbb közgazdász úgy véli, hogy Peking utasítani fogja az állami bankokat, hogy hosszabb lejáratú, alacsony kamatozású hitelekkel görgessék tovább az adósságot. Ugyanakkor szelektálni fognak az adósság mértéke és sürgőssége szerint, mivel ez az átcsoportosítás forrásokat von el a gazdaság más részeinek finanszírozásától. A lap azonban kiemelte, hogy sok önkormányzatnak központi segítségre lesz szüksége a létfontosságú funkciók megtartásához.
A szakértők úgy gondolják, hogy a helyi önkormányzatok a tavalyi kötvénykibocsátási kvótákból visszamaradt úgynevezett rejtett adósságokat cserélhetik az állami bankok kötvényeire.
Így akár 2,6 billió jüant is kibocsáthatnak, amelyhez hasonló lépésre 2015 és 2018 között volt precedens: akkor mintegy 12 billió jüan értékben bocsátottak ki kötvényeket az önkormányzatok. Ezenfelül Peking arra is felkérhet bizonyos településeket, hogy adják el vagy használják fel vagyonukat forrásszerzés céljából.
Kapcsolódó tartalom
A kormány mozgástere
Az adósságkezelés kérdésében a kínai kormánynak van a legnagyobb mozgástere, mivel a központi államadósság mindössze a GDP 21 százalékát teszi ki. Ennek értelmében a közgazdászok szerint Peking az állami kötvénykibocsátás eszközéhez nyúlhat, amelyre már több alkalommal is volt példa. Így 2020-ban Peking egybillió jüant bocsátott ki speciális kötvények formájában a Covid hatásainak leküzdésére, 2007-ben 1,55 billió jüant az állami vagyonalap feltőkésítésére, 1998-ban pedig 270 milliárd jüant a négy nagy állami bank feltőkésítésére.
„A központi kormányzat alacsony költségű kötvényeket bocsáthat ki a helyi adósság kiváltására” – mondta egy politikai tanácsadó, aki rámutatott, hogy a tíz-harminc éves lejáratú kínai államkötvények kamatozása nagyjából a harmada lehet az önkormányzatok által kibocsátott adósságfedezeti kötvényekének.
Kapcsolódó tartalom
Egyes szakértők úgy vélik, hogy ezeknek az adósságcseréknek idén meg kell haladniuk az egybillió jüant, hogy hatásosak legyenek a probléma kezelésében. A létfontosságú közszolgáltatások fenntartását finanszírozó közvetlen állami támogatások is számításba jöhetnek még, amelyek a pénzügyminisztérium már alkalmazott. Ezek a központi támogatások idén elérhetik a 10 billió jüant, ami rekordnak számít.
Bár az elemzők úgy vélik, hogy a kínai gazdaság növekedési pályán tartásához szerkezetváltásra lesz szükség, előreláthatólag a kormánynak és a társadalomnak is el kell fogadnia a korábbi évtizedekhez képest sokkal lassabb növekedést.
Az eredeti cikk itt olvasható.
A kiemelt kép illusztráció.