Az indiai kormány elutasította a BYD kínai elektromosautó-gyártó cég egymilliárd dolláros befektetési javaslatát, amely szerint indiai partnerével karöltve elektromosjármű-gyártó üzemet hozna létre Indiában. Az elutasításnak egyes feltételezések szerint biztonsági okai voltak.
Kína arra kérte szomszédját, hogy a sikertelen kísérletet követően tegyen erőfeszítéseket a kétoldalú kapcsolatok rendezése érdekében.
„Mindkét országnak ragaszkodnia kell ahhoz a stratégiai jellegű megközelítéshez, hogy nem jelentenek fenyegetést egymásra”
– hangoztatta Vang Ji frissen kinevezett kínai külügyminiszter.
Az Eurasian Times szerzője szerint Kínának előbb-utóbb rá kell jönnie, hogy India-politikája jelentős részben téves feltevésekre épít, ráadásul kontraproduktív is. De mi áll a háttérben?
Kapcsolódó tartalom
Komoly ellentét a világ leghosszabb – 3340 kilométeres – határvonalán osztozó Kína és India közötti több évtizedes a határvita, melynek rendezését éveken át húzódó tárgyalásokkal sem tudták elérni. Az indiaiak szerint Kína harcias magatartása a fő akadálya annak, hogy a régióba visszatérjen a „normalitás”. Subrahmanyam Jaishankar külügyminiszter Vang Jivel folytatott megbeszélésén kifejtette, Kína katonai felvonulása a határ közelében, alaptalan területi követelései, provokatív behatolásai és agresszív magatartása áll a feszültség hátterében.
Indiai katonai járművek az indiai–kínai határ mentén fekvő Ladak régióba vezető úton, a Szrinagartól 81 kilométerre fekvő Gagangeerban. Ladakban Kína 90 ezer négyzetkilométer indiai területet követel magának (Fotó: MTI/EPA)Peking az ilyen jellegű vádakra rendszerint úgy válaszol: nem törekszik hegemóniára, kész együttműködni a fejlődő országokkal, köztük Indiával, a multilateralizmus és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének támogatása, valamint egy igazságosabb és méltányosabb világrend kialakulásának előmozdítása érdekében.
Az indiai védelmi minisztérium birtokában lévő műholdfelvételek azonban arról tanúskodnak, hogy India biztonsági aggodalmai megalapozottak
– véli a szerző.
Tavaly decemberben a két fél fegyveresei összetűzésbe keveredett India északkeleti részén, Arunácsal Prades államban, amelyet Kína magának követel. A kínaiak gyakorta alkalmazott taktikája, hogy elkezdik a helységneveket kínai névvel illetni, ami érthető módon felháborodást kelt Indiában.
Kapcsolódó tartalom
„Arunácsal Prades mindig is India szerves és elidegeníthetetlen része volt, és az is marad” – jelentette ki tavasszal az indiai külügyminisztérium szóvivője, Arindam Bagcsi. Mao Ning pekingi külügyi szóvivő erre reagálva megerősítette, hogy országának szuverén joga a saját területén lévő földrajzi helyek nevét egységesíteni.
A határviták miatt egyébként 1962-ben egy hónapig tartó villámháború tört ki a két ország között, Kína 23 200 négyzetkilométernyi területet foglalt el Indiától, az indiai csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek. Kína akkor visszavonult, és egyedül Ladak régióban tartott meg 4023 négyzetkilométernyi területet. Abban a régióban, ahol India most nagyszabású infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre.
Számos új autópálya-szakasz, a legmodernebb eljárásokkal épülő alagutak építése van folyamatban, melyek elkészültével a régió Kínával és Pakisztánnal közös határának védelmi kilátásai nagymértékben megnövekednek. Nem csak ez az egyetlen ok ugyanakkor arra, hogy India ilyen erőforrásokat koncentrál a területre.
India nemrég káprázatos új felfedezést tett: mintegy 6 millió tonnányi és 410 milliárd dollár (164 ezer milliárd forint) értékű lítiumlelőhelyet találtak Kasmírban, mely lítium-nagyhatalommá teszi az országot.
A lítium az okostelefonoktól az elektromos járművekig széles körben használt akkumulátorok kulcsfontosságú eleme. Jelenleg Kína felelős a világ lítiumtermelésének több mint feléért – és Hongkonggal együtt India szükségleteinek 96 százalékáért –, de ez könnyen lehet, hogy a közeljövőben megváltozik.
Kapcsolódó tartalom
Érthető módon Újdelhi komoly reményeket fűz a friss felfedezéshez, ám szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a lelőhely tényleges potenciálja egyelőre meglehetősen kérdéses, ráadásul előfordulhat, hogy a kitermelés megkezdése még egy évtizedet is igénybe vehet majd.
Az indiai parlament szerdán egy olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy
árverésre bocsássa az újonnan felfedezett lítiumkészleteket, és más ásványi anyagokat, növelve ezzel a kritikus nyersanyag bányászatát.
„Miután ezen ásványok lekerültek az atomásványok listájáról, feltárásuk és bányászatuk nyitva áll a magánszektor előtt” – áll a Narendra Modi vezette kormány közleményében, melyben azt is megjegyzik, hogy ezeket korábban csak állami vállalatok bányászhatták, ami azt jelentette, hogy a kitermelt mennyiség igencsak korlátozott maradt; ugyanakkor a magáncégek bevonása vélhetően felpörgeti majd a folyamatot.
A különböző értékes ásványi anyagok kitermelése hamarosan kezdetét veszi Indiában (Forrás: Getty Images)Elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy Kína nemcsak azért irányítja az akkumulátorok globális kínálatának nagy részét, mert képes a nyersanyagok előállítására, hanem azért is, mert képes a cellák nagyüzemi gyártására. Az igazi lehetőség India számára az, ha képes versenyképesen becsatlakozni a több mint 300 milliárd dolláros, gyorsan növekvő globális elektromos autópiacba. A növekvő kereslet miatt a lítiumion-cellák körül nagy az árérzékenység, de ha India elég gyorsan tudja növelni a termelést, akkor Kínával és Dél-Koreával versenyezhet az akkumulátorgyártás terén.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Teherautó halad egy frissen épített hegyi autópályán Ladakban, Indiában (Forrás: Getty Images)