Aktuális

Putyin: Tudjuk, hogy iszlamisták követték el a terrortámadást, kérdés, ki volt a megrendelő

Moszkva a drónháború újabb fejezetére készül

| Szerző: hirado.hu
Hogyan juthatnak el az ukrán drónok Moszkváig, és miért nem veszik azokat hamarabb észre? Az oroszok olyan lézer- és egyéb sugárfegyvereket fejlesztenek, amelyek nemcsak megbénítják, hanem kiégetik a drónokban vagy más támadóeszközökben lévő mikroáramköröket.

Jurij Knutov, az Orosz Légierő Központi Múzeuma igazgatójának beszámolója szerint a robotizált repülő csapásmérő eszközök a villamosított vasútvonalakat követik. A drón kamerája digitálisan „látja” a Moszkva felé vezető vasútvonalat.

Ezt a módszert alkalmazta egyébként a fiatal nyugatnémet pilóta, Mathias Rust is, aki 1987 májusában Cessna–172 típusú kisrepülőjével úgy jutott el Moszkváig, hogy a szovjet légvédelem nem vette észre.

Az orosz hadseregben rendszeresített drón (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)

Az orosz légvédelem szempontjából is nagy jelentőségűek a vasútvonalak fölött haladó elektromos vezetékek.

Ezek megfelelő közelségében ugyanis megváltozik az elektromágneses erőtér, ami nagymértékben zavarja a drónok észlelésére és semlegesítésére szolgáló, elektromágneses impulzusokon alapuló radarokat.

Így azok „nem látják” a közeledő drónt, amely az elektromágneses „zaj” alagútjába rejtőzve halad célja felé. Ám Moszkva közvetlen közelében a sínek és a villanyvezetékek sötét alagutakba futnak be, a drónok pedig elveszítik tájékozódási képességüket. Ráadásul a lakóépületek miatt magasabbra is kell emelkedniük, és így láthatóvá válnak a hadsereg radarjain. Ez lehetőséget kínál az orosz fővárosban elhelyezett légvédelmi rakétaegységeknek és a tüzérségnek, hogy lelőjék az egyébként nehézkesen repülő, rosszul manőverező drónokat.

Ekkor lép képbe az elektronikus hadviselés: az elektromágneses jelek zavarásán alapuló szerkezet lehetetlenné teszi a drónok középhullámú rádióadókkal és/vagy mesterséges holdak segítségével történő irányítását.

A drón elveszti a célpontját, összevissza repül, majd lezuhan. Minthogy egy drón akár 100 kilogramm súlyú is lehet, amihez járul még a 10-12 kilogrammos robbanófej, akárhová esik is, ott jelentős pusztítást okoz.

Kapcsolódó tartalom

A modern drónokat a radarhullámok számára csaknem láthatatlan műanyagokból építik. Kivétel a hajtómű, a belső égésű motor, amely fémből van, ezért viszonylag jól látható a radar képernyőjén – de ennek a mérete nem nagy, legfeljebb akkora, mint egy vödör.

Feltehetően Ukrajnából indított drónok három napon belül, július 30-án és augusztus 1-jén is mintegy ezer kilométert tettek meg, mielőtt becsapódtak ugyanabba a magasházba az orosz főváros Moscow City elnevezésű, csupa üveg toronyházakból álló épületegyüttesében.

A Kremltől légvonalban mintegy négy kilométerre nyugatra lévő Moscow City nevű üzleti negyed körzetében egyébként több kormányzati és minisztériumi épület is található. Az IQ-negyednek is nevezett városrészben található a gazdaságfejlesztési, az ipari és kereskedelmi, valamint a digitális átállásért felelős minisztérium. Az egyik drón becsapódásakor ez utóbbiban keletkezett a legkomolyabb kár: 150 négyzetméternyi üvegfal tört össze. Ez a drón egy sarokirodát talált el a toronyház 21. emeletén.

Tűzoltók és rendőrök az augusztus elsejei ukrán dróntámadásban megrongálódott épület előtt, Moszkvában. A drón ugyanazt az épületet találta el, amely a két nappal azelőtt végrehajtott támadás során is megsérült (Fotó: MTI/AP)

Személyi sérülésekről vagy az anyagi kárról a moszkvai hatóságok nem adtak ki jelentést. Szergej Szobjanyin főpolgármester szerint a toronyház legalább két irodarészlegében keletkeztek károk, és tűz ütött ki. Jurij Knutov arra a kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a Moscow City kapta a legtöbb dróntámadást, kifejtette: a városrész Moszkva harmadik legforgalmasabb közlekedési és teherszállítási útvonala közelében található, és vasútvonalak is áthaladnak rajta. Emellett azt a lehetőséget sem zárta ki, hogy ukrán titkos ügynökök rádiós jeladókat helyeztek el az útvonal mentén vagy a moszkvai komplexumban. Ezek szolgálhattak a drónok jelzőtábláiként.

Hozzátette: az Oroszországból indított drónok, az iráni Sahíd 131/136-osok is hasonló módon hatolhatnak át a rendkívül korszerű, a legmodernebb nyugati eszközökből – többek között Patriotokból, NASAMS-okból, IRIS-T-kből, SAMP-T-kből – álló ukrán légvédelmi rendszeren.

Kapcsolódó tartalom

Noha a feltehetően Ukrajnából indított drónok katonai értelemben nem mértek érzékeny csapást az oroszországi fővárosra, az általuk okozott károk minimálisak, de a lélektani-erkölcsi hatásuk igen jelentős.

Azt bizonyítják, hogy a NATO határaitól távol fekvő orosz főváros is sebezhető, és hogy Zelenszkij ukrán elnök nem a levegőbe beszélt, amikor azt mondta: „Odavisszük a háborút Putyin ajtaja elé.”

Az okozott károk nagy valószínűséggel véletlenszerűek, az irányításukat vesztett légi harcjárművek becsapódásakor keletkezhettek. Ukrajna eleget téve nyugati fegyverszállító szövetségesei kérésének, deklarálta, hogy a Moszkva ellen indított drónok „ukrán gyártmányúak”. Orosz katonai szakértők szerint ez annyiban lehet igaz, hogy az alkatrészek formájában nyugati államokból érkezett drónokat ukrán szakemberek szerelték össze.

Kapcsolódó tartalom

Moszkva a drónháború újabb fejezetére készül

Mint a TASZSZ állami hírügynökség szerdán hírül adta, éles helyzetben, az ukrán fronton próbálták ki a katonai teherautóra szerelt, magas antennákból és egyéb berendezésekből álló Sapfir (Zafír) nevű e-hadviselési rendszert, amely a drónok felismerésére, beazonosítására, megsemmisítésére, illetve az irányítóegységük felderítésére szolgál. Jurij Knutov szerint emellett még hatékonyabb lézer- és egyéb sugárfegyverekre van szükség, amelyek nemcsak megbénítják, hanem kiégetik a drónokban (vagy más repülő eszközökben) található mikroáramköröket – olvasható a Világgazdaságban.

A kiemelt kép illusztráció. A képen: egy Apache harci helikopter gyújtóbombákat lő ki egy új drónalapú harci rendszer sajtóbemutatóján, amelyet a dél-koreai hadsereg TIGER különítménye, egy robotizált kísérleti egység tartott a Szöultól északra fekvő Jangdzsuban, 2023. június 2-án. (Fotó: EPA/YONHAP)

Ajánljuk még