Rendkívüli

Elfogták a Klauzál téri gyilkosság feltételezett elkövetőjét

Kínai tengeri expanzió – gőzerővel épülnek a kínai támaszpontok a világ minden táján?

| Szerző: hirado.hu
Kína 2017-ben a kelet-afrikai Dzsibutiban építette meg első tengeren túli bázisát, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg haditengerészetének támaszpontját. A mostani helyzetet nézve felmerül a kérdés, Peking hol alakíthatja ki a következő kikötőbázisát?

A kérdés megválaszolásához a Foreign Policy magazin szerzői egy új AidData-adatsort használtak fel, amely a kínai állami tulajdonú szervezetek által az alacsony és közepes jövedelmű országokban 2000 és 2021 között finanszírozott és 2000 és 2023 között megvalósított kikötőkre és infrastruktúra-építésekre összpontosít. A részletes adatsor 46 ország 78 kikötőjében 123 tengeri kikötőprojektet tartalmaz, összesen 29,9 milliárd amerikai dollár értékben.

Kapcsolódó tartalom

Elemzésük egyik alapfeltevése, hogy a kikötők és a kapcsolódó infrastruktúra kínai finanszírozása és építése akár a béke vagy háború idején a kínai hadsereget szolgálhatják.

Ráadásul a kínai törvények előírják, hogy a névlegesen polgári kikötők logisztikai támogatást nyújtsanak a kínai haditengerészetnek, ha szükség van rá.

Kapcsolódó tartalom

A cikkben közölt adatokból pedig kiderül, hogy

Kína tengeri nagyhatalomnak számít a szárazföldön és a tengeren egyaránt, és komoly kapcsolatokkal rendelkezik a világ alacsony és közepes jövedelmű országaiban.

Ezért joggal merül fel a kérdés, hogy ebben a feszült, Kína és az Egyesült Államok között éleződő konfliktusban Kína hová építhet még kikötőket, melyeket egy fegyveres konfliktusban fel tud használni csapatai mozgósítására. A következő térképen nyolc olyan lehetséges helyszín látható, ahová a kínai hadsereg legnagyobb valószínűséggel támaszpontot építhet.

 

1. Hambantota, Srí Lanka

Kína együttesen több mint 2 milliárd dollárt fektetett Hambantotába – a cikkben közölt adatok szerint ez a legnagyobb befektetése a világ bármelyik kikötője közül. Ráadásul Peking közvetlen ellenőrzést gyakorol a létesítmény felett. Mindemellett a térség stratégiailag fontos elhelyezkedése, és az, hogy az ország elitje és lakossága inkább Kína-párti, azt mutatja, a legvalószínűbb, hogy Peking a jövőben itt létesít majd haditengerészeti bázist.

2. Bata, Egyenlítői-Guinea

Az amerikai védelmi minisztérium forrásai aggályokat fogalmaztak meg a batai bázis iránti kínai érdeklődéssel kapcsolatban, amelyeket aztán a mainstream média is felkapott. De az, hogy Peking nem tett hivatalos nyilatkozatot egy bázisról, nem feltétlenül bizonyító erejű – Kína többször is tagadta, hogy bármi ilyesféle szándéka lenne Dzsibutival kapcsolatban, egészen addig a pillanatig, amíg be nem jelentették, hogy ott egy támaszpontot hoznak létre. A kereskedelmi beruházást használták belépőnek, de hónapokon belül megkezdődött az építkezés.

3. Gwadar, Pakisztán

A kínai–pakisztáni kapcsolat egyszerre stratégiai és gazdasági jellegű. Pakisztán a nagyszabású Egy övezet, egy út infrastrukturális program zászlóshajója, és egyik legnagyobb felvásárlója a kínai hadiexportnak. Pakisztánban a kínai hadihajók már most is jelen vannak: a pakisztáni haditengerészet a modern kínai tervezésű felszíni hadihajók és tengeralattjárók üzemeltetésével a kínai fegyverek legnagyobb külföldi vásárlójává vált. Maga Gwadar stratégiai szempontból Pakisztán nyugati részén helyezkedik el, és a Hormuzi-szoros védelmét biztosítja.

De az is a kínai bázisépítés mellett szól, hogy Kína lényegesen komolyabb népszerűségnek örvend a pakisztáni társadalomban, mint az Egyesült Államok.

A kép illusztráció. (Fotó: Fu Tian/China News Service/VCG via Getty Images)

4. Kribi, Kamerun

A kribi kikötő a kínai befektetések nagysága tekintetében csak Hambantota után következik. Ez Bata legvalószínűbb versenytársa, ám ezek a kikötők körülbelül 160 kilométerre vannak egymástól. Kína pedig valószínűleg csak az egyiket választaná bázisépítésre. Ami még az itteni kínai támaszpont kiépítése mellett szól, hogy Kamerun ENSZ-közgyűlési szavazása és általános geopolitikai helyzete jól illeszkedik Kínáéhoz.

5. Ream, Kambodzsa

Bár az eddigi hivatalos beruházások csekélyek voltak, a kambodzsai Ream nagy valószínűséggel valamilyen formában kínai haditengerészeti létesítmény lesz. Míg az Egyesült Államok és a Nyugat népszerű a kambodzsaiak körében, Hun Sen miniszterelnök Peking régi szövetségese. A cikk szerint a kambodzsai miniszterelnök bár augusztusban tervezi lemondását − utódja pedig vélhetően fia lesz −, várhatóan továbbra is ő fogja irányítani az országot.

6. Luganville, Vanuatu

Peking évtizedek óta próbálja feltörni az első szigetláncot, amely behálózza. Egy kínai bázisnak, talán nem túl nagynak, valahol a Csendes-óceán déli vagy középső részén lenne értelme. Bár az adatok szerint a régióban eddig csak korlátozott kínai befektetések történtek a kikötői infrastruktúrába, Vanuatu egy olyan hely, ahol az Espiritu Santo szigetén található Luganville kikötőjében a kínaiak már finanszíroztak építkezéseket.

Mint ismert a második világháborúban a stratégiai fekvésű sziget adott otthont a Csendes-óceán egyik legnagyobb amerikai haditengerészeti előretolt bázisának és javítóüzemének. A Luganville előtti Canal du Segond egy hatalmas, védett horgonyzóhely volt, ahol flották, úszó szárazdokkok, légibázis és ellátó bázisok voltak. Ezért is lehetséges, hogy ide épít haditengerészeti bázist Peking.

7. Nacala, Mozambik

Bár Kína mozambiki kikötői beruházásai nem voltak olyan mértékűek, mint más helyeken, de nem is jelentéktelenek. Mozambikban nem tapasztalták a kínai hitelekkel és befektetésekkel szembeni olyan visszahatást, mint Kelet- és Dél-Afrika más országaiban, például Kenyában és Tanzániában. Kína népszerű az elit és a lakosság körében. A kérdés az, hogy hol legyen a bázis? Maputo a legnagyobb kikötő, de azt a kormány és a Dubai Ports World üzemelteti. Kína finanszírozta az építkezést vagy bővítést Beira és Nacala kikötőiben is – mindkét kikötő a beruházási összegek tekintetében a top 20-ban szerepel. Beira valószínűleg túl sekély a nagy hadihajók számára, így Nacalának lenne az észszerűbb – itt az elmúlt években jelentős kínai befektetések történtek, és ez egy mélyvízi kikötő.

8. Nouakchott, Mauritánia

Mauritánia kikerül a kínai hadsereg nyugat- és közép-afrikai lehetőségeinek zsúfoltságából, már csak azért is, mert Nouakchott több mint 3200 kilométerre északnyugatra van Batától. A nyugat-afrikai ország emellett lényegesen közelebb van Európához és az olyan gátakhoz, mint a Gibraltári-szoros – nagyjából csak két napnyi hajóút 20 csomós sebességgel.

Kapcsolódó tartalom

Joker: Oroszország?

Kína előtt ott áll a lehetőség arra is, hogy nemcsak a fejlődő, hanem a fejlettebb országokban is terjeszkedjen. Erre a legmegfelelőbb helynek Oroszország bizonyulhat, ahol Peking akár több orosz haditengeri bázison is állomásoztathatna közösen az oroszokkal flottaegységeket. Ennek kínai szempontból egyértelmű előnye van: nem kell meggyőznie az orosz vezetést arról, hogy az Egyesült Államok és Európa fenyegetést jelent.

Oroszország haditengerészeti bázisai közül rengeteg létesítmény még a hidegháborús időszakból maradt rájuk. Ezek pedig vonzók lehetnek a kínai hadsereg haditengerészeti stratégái számára. Egy ottani bázis létesítése például azt jelentené, hogy lenne például egy kínai bázis a Csendes-óceán északi részén. Egy ilyen létesítmény – mondjuk a Kamcsatka-félszigeten lévő Vilyucsinszki orosz bázis – biztonságos lenne, távol a nyilvánosságtól, kihasználná a meglévő hadihajó-dokkoló és -javító létesítményeket, és előnye lenne, hogy a kínai hadsereget az Egyesült Államok szövetségese, Japán és Alaszka közé helyezné.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kínai hadsereg és az orosz haditengerészet 2021-ben és 2022-ben kiterjedt közös gyakorlatokat hajtott végre a Kelet-kínai-tengeren és a Csendes-óceán nyugati részén. A cikk szerint Kína a Norvégia és Oroszország északi partjainál fekvő Barents-tengeren, illetve a Barents-tenger előtti természetes kikötőnek számító Kola-öbölben lévő létesítményeket is megoszthatná az orosz haditengerészettel, ami hozzáférést biztosítana számára az Atlanti-óceán északi részéhez.

Forrás: Foreign Policy

Kiemelt kép: Jes Aznar/Getty Images 

Ajánljuk még