Hónapok óta tartó intenzív hadgyakorlatok után Hszi Csin-ping elnök a kínai néphadsereg létrehozásának 96. évfordulóján tartott beszédében felszólította a fegyveres erőket, hogy gyorsítsák fel a modernizációs programot. Arról is beszélt, hogy a hadseregnek ki kell szélesítenie harcképességét és folyamatosan készenlétben kell állnia.
A kínai elnök a beszédében leszögezte, új felszereléseket és eszközöket rendszeresítenek a közeljövőben, ami jelentősen növelni fogja a hadsereg harci képességeit, ugyanakkor fontos, hogy mindezeknek megfelelően kell integrálódniuk.
Kapcsolódó tartalom
Az évforduló alkalmából a China Daily című napilap keddi cikkében azt írta, az ország fegyveres ereje növelte képességét arra, hogy nagyobb területen diverzifikált katonai feladatokat hajtson végre.
Kína az utóbbi időben jelentősen fokozta katonai tevékenységét az indokínai és a csendes-óceáni térségben, és a Tajvannal szemben fennálló feszültségek miatt rendszeresen tart elrettentőnek szánt hadgyakorlatokat a sziget környezetében. (Ezen a téren egyébként Tajvan sem szeretne lemaradni.) Az ázsiai óriás nemrég jelezte, hogy a harmadik, egyben az eddigi legfejlettebb repülőgép-hordozó anyahajója hamarosan megkezdi a menetpróbákat.
A tajvani légierő három Mirage 2000-5 támadó repülőgépe felszállásra készül a Tajpejhez közeli Hszincsu légi bázison (Fotó: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)Habár a kínai hadsereg az utóbbi években óriási fejlődésen esett át, az ukrajnai háború tapasztalatai aggodalommal tölthetik el a kínai vezetőket, hiszen a modernizálás ellenére a kínai hadsereg alapjai továbbra is a szovjet-orosz technikára, illetve doktrínára támaszkodik. Utóbbi alól egyre inkább kivétel a haditengerészet, amelyik igyekszik felvenni a versenyt az Egyesült Államok haditengerészetével. Ennek legjobb példája a repülőgép-hordozó építési program, amivel kapcsolatban újdonság, hogy egyes hírek szerint
Kína nemsokára már képes lesz nukleáris meghajtású repülőgép-hordozók építésére is.
Egyes elemzők szerint az aktivitás fokozása és az erőltetett hadseregfejlesztés azt tükrözi, hogy Kína úgy látja, az Egyesült Államok és szövetségesei egyre nagyobb külső fenyegetést jelentenek számára, és hogy Peking politikai üzenetek eljuttatására kívánja használni katonai erejét. „Az ok egyszerű: a világ nem békés, és a külső környezet, amellyel Kína szembesül, tovább romlik” – mondta Szung Csung-ping kínai katonai elemző, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok is bővíti a regionális telepítéseket és szorosabbra fűzi kapcsolatait szövetségeseivel, és igyekszik új országokat is megnyerni.
Kapcsolódó tartalom
Peking természetesen elítéli Washington ilyen irányú tevékenységét, és többször is azt kommunikálta, hogy az Egyesült Államoknak távol kellene tartania magát Kína partjaitól. A két ország hadseregei közötti párbeszéd évek óta mélyponton van, és már több kísérlet is volt – eleddig hiába –, hogy a felek rendezzék a problémás viszonyt.
Kiemelt kép: Kínai katonák a vértanúk napjának alkalmából tartott ünnepségen Pekingben (Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej)