Az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottságban, amely hivatali idejéből még majdnem egy év van hátra, egyre több vezető beosztású személyiség „ugrik ki.” A múlt héten a bizottság ügyvezető alelnöke jelentette be, hogy hazatér, és újra belpolitikai vizekre fog evezni. Azok, akik továbbra is betöltik pozíciójukat, gyakran fogalmaznak meg éles kritikát a volt védelmi miniszter politikájával szemben – írja a Politico.
Eközben von der Leyen jövőjéről is találgatások folynak, azt rebesgetik ugyanis, hogy az EU legbefolyásosabb intézményének vezetője egy második ötéves ciklusra is pályázni készül.
Kapcsolódó tartalom
Az EU-nak ugyanakkor most stabil vezetésre lenne leginkább szüksége. Az európai gazdaságok a várható infláció okozta bénító nyomással néznek szembe, miközben a politikai elit a növekvő migrációval és az Ukrajnában zajló háborúval is küzd.
Az elmúlt hetekben igencsak felfordult a Bizottsága élete. Múlt csütörtökön Frans Timmermans – aki 2019-ben lemaradt a bizottsági elnöki posztról, de most ügyvezető alelnökként működik – jelentette be, hogy Mark Rutte kormányának összeomlását követően indulni kíván Hollandia miniszterelnöki posztjáért.
Margrethe Vestager, von der Leyen másik ügyvezető alelnöke pedig az Európai Beruházási Bank év végén megüresedő vezetői posztjára áhítozik. Ez egyébként arra késztette von der Leyent, hogy rideg hangvételű levelet adjon át a dán biztosnak, amelyben arra figyelmeztette, hogy kerülje az összeférhetetlenséget.
Mariya Gabriel, az EU innovációs és kutatási biztosa már felmondott. Visszatért Bulgáriába, hogy a külügyminiszteri posztot töltse be.
Kapcsolódó tartalom
Mások is a Brüsszelen túli életet tartják szem előtt. Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos egyre több időt tölt szülőföldjén, Lengyelországban, ami uniós feladatainak rovására megy kritikusai szerint.
Az Európai Bizottság szóvivője mindenesetre elutasította azt a feltételezést, hogy a távozások sorozata aláássa von der Leyen tekintélyét.
De vajon mi állhat a bizottság fokozatos széttöredezésének hátterében? Egyesek szerint az elnök vezetési stílusa a kezdetektől fogva bosszantotta néhány kollégáját. Miközben nemzetközi hírnévre tett szert az ukrajnai háborúra adott uniós válaszlépések irányításával, központosítási törekvései elidegenítették saját brüsszeli biztosaitól.
A döntéseket zárt ajtók mögött hozta meg, csupán egy szűk tanácsadói körrel. A biztosok gyakran úgy érezték, hogy kizárják őket, még akkor is, ha egyes kérdések csak közvetett módon érintették tárcájukat.
„Nem éppen a kollegialitás megtestesítője. Nagyon sok témában a biztosok a médián keresztül kell, hogy informálódjanak” – mondta von der Leyenről egy névtelenséget kérő bizottsági tisztviselő.
Kapcsolódó tartalom
Az elkeseredettség egy másik forrása, hogy májusban, az Európa Tanács reykjavíki csúcstalálkozóján bejelentette, hogy az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex együtt kíván működni az Egyesült Királysággal a migráció ügyében.
Von der Leyen egyedül kötötte meg az alkut, így nemcsak a biztosai, hanem más uniós kormányok előtt is homályosak maradtak a részletek.
Vannak, akik szerint von der Leyen problémája az, hogy nem ismeri jól saját biztosait, és így nem tudott egységes csapatot sem kialakítani, sokkal inkább úgy vezette a bizottságot, mint egy Németországból érkező technokrata, akit német tanácsadók vesznek körül.
Az európai parlamenti képviselők újabb ötéves megbízatásra való megválasztása szűk egy év múlva esedékes, Ursula von der Leyen pedig továbbra sem nyilatkozott arról, hogy belevágna-e egy újabb ciklusba, bár a német kormány támogatná ebben. De a NATO főtitkári posztjával is kapcsolatba hozták, amely Jens Stoltenberg megbízatásának 2024 októberében esedékes lejártával megüresedik.
Kapcsolódó tartalom
Bárki is vezesse a bizottságot a következő ciklusban, komoly kihívásokkal kell majd szembenéznie. Ott van például Ukrajna csatlakozásának ügye, mely elképzelést von der Leyen is támogatta, vagy épp a következő uniós költségvetésről szóló tárgyalások irányítása.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)