Baleset

Házfalnak hajtott egy embercsempész Mórahalmon

Varga Judit egy dallasi lapnak: Van több hasonlóság Magyarország és Texas politikája között

Van több hasonlóság Magyarország és Texas politikája között – állapította meg Varga Judit igazságügyi miniszter a The Dallas Express című lapnak adott, és szerdán megjelent interjújában.

Hiszünk a családban, a nemzeti szuverenitásban, nem hisszük, hogy a tömeges illegális migráció hasznos volna az ország jövője szempontjából, és így tovább” – sorolta.

Kapcsolódó tartalom

Az amerikai lap megjegyezte: a miniszter régóta hangos szószólója Magyarország szuverenitásának és a nemzet hagyományos családpárti értékei védelmének. Első texasi útját az a vágya vezérelte, hogy kontinenseken átívelően erősítse a konzervatívok közti együttműködést.

„Barátságokat kell kötnünk, meg kell ismernünk egymást, és közös nevezőt találnunk” – mondta Varga. A részletekben talán lehetnek különbségek, de ha a valódi elvekről van szó, akkor szerintem értjük egymás szavát – tette hozzá.

Az egyesült államokbeli bevándorlási válságot vizsgálva párhuzamba állította Magyarország és az Európai Unió brüsszeli intézményei közötti küzdelmet a Texas és Washington közöttivel.

Tisztelünk másokat, de mi is elvárjuk nemzeti politikánk tiszteletét, amelyet a választók nagy többsége támogat, és erre a támogatásra építve tudunk szigorúan őrzött határt is fenntartani” – jegyezte meg. Az Európai Unió központjában azonban arcul csapást kapunk ezért – tette hozzá.

Kapcsolódó tartalom

Gátat vetünk a tömeges illegális migrációnak, és ezzel nemcsak a magyar határokat védjük, hanem Európa külső határait is, az úgynevezett schengeni határt. Ez a védelem nagyon költséges – 1,8 milliárd euró -, de ezt az összeget az Európai unió nem térítette meg nekünk – magyarázta Varga Judit.

Nagyon szigorúnak kell lennünk abban, hogy kit engedünk be ebbe a földi paradicsomba

– szögezte le.

Varga elmondta, hogy különbséget kell tenni a valódi menedékkérők és a gazdasági migránsok között, amivel arra célzott a lap szerint, hogy az EU hatályos bevándorlási jogszabályai nem alkalmasak a jelenlegi helyzetben.

„Az európai menekültügyi és migrációs jogi keret elavult. Nem alkalmas a 21. századi tömeges migráció kezelésére” – vélekedett. A múlt század végén tervezték, és akkor még nem volt ilyen jellegű kihívás, mint ma – fűzte hozzá.

Népszavazáson mondtunk nemet a tömeges migrációra, és konzultációt folytatunk az állampolgárokkal – folytatta. És egyúttal ez sikerünk kulcsa, hogy az emberek mellé állunk – emelte ki a miniszter.

Az ukrajnai háborúról szólva azt mondta:

A háború kitörése óta több mint 1,5 millió valódi menedékkérőt fogadtunk be Ukrajnából. Biztosítjuk számukra az egészségügyi ellátást, a szállást, az utazást, az utaztatást, bármit, amire szükségük van. Emberek vagyunk, keresztények, van szívünk, és tudjuk, hogy valóságosan létezik ez a súlyos menekültügyi helyzet

– mondta.

Az ország déli határaihoz viszont jellemzően nem menekültek, hanem gazdasági migránsok érkeznek – jegyezte meg. Ők biztonságos országokon keresztül jönnek. … Őket sehol nem üldözik, és nem hiszem, hogy emberi jogok közé tartozna az bárhol a világon, hogy valaki rámutat egy országra a térképen, és azt mondja: joga van ott élni. Tavaly csak mi 270 000 illegális bevándorlót állítottunk meg – hívta fel a figyelmet.

Beszélt a történelem elmúlt évszázadairól, amelyek szerinte bizonyították, hogy a magyar egy befogadó nép.

Mi mindig Európa védőbástyái, mert az Európába vezető folyosón, a Kárpát-medencében élünk.

Ez a mostani, 21. századi gazdasági migráció szerintünk árt a kultúránknak, mert túl erős az üteme és a tömeg túl nagy ahhoz, hogy integrálni tudjuk” – mondta Varga Judit. Az évszázadok során Magyarország képes volt sok idegent befogadni… jöttek, majd a nemzetünk részévé váltak – magyarázta. Megtanulták a magyar nyelvet, és alkalmazkodnak a keresztény normákhoz – emelte ki.

A határbiztonságot támogató álláspont – mint magyarázta – nem emberiességellenes, nem irányul senki ellen, nem diszkriminatív, csupán egy nagyon racionális és ösztönös tudatosítása annak, hogy kik vagyunk, és kik akarunk lenni száz vagy ezer év múlva.

Kapcsolódó tartalom

Ajánljuk még