Az orosz csapatokat a következő átfogó támadásuk során már nem csak tűzérségi lövedék fogadják Ukrajnában. A hagyományos repesz-romboló lőszerek mellé szállított amerikai kazettás bombák új szintre emelik az összecsapásokat. Ezek, a kioldás után több tucat apró minibombára széteső fegyverek, halálosak nyílt terepen a gyalogságra. Azonban több évtizeddel a ledobásuk után is félelmet keltenek a civilekben, mert a kisméretű robbanóeszközök egy része nem robban fel a földet éréskor.

Kapcsolódó tartalom

Laoszban ötven évvel a vietnámi háború után is még találnak a földeken az amerikaiak által ledobott kazettás bombákból származó minibombákat.

A fel nem robbant mintegy 80 millió apró töltet veszélyezteti a civilek életét. A laoszi kormány számítása szerint csaknem egy évszázadig tart majd, mire valamennyit megsemmisítik.

Az Amerikai Egyesült Államok 1500 kazettás bombát dobot le Afganisztánban a tálib felkelők, valamint az al-Kaida ellen folytatott két évtizedes háború első három évében.

Az afgán hatóságok 195 ezer olyan személyt tartanak nyilván, akik a dróntámadások, vagy a kazettás bombák miatt lettek fogyatékkal élők.

Egyikük elvesztette a karját, amikor osztálytársaival az iskolából hazafelé tartva egy befulladt kazettás bomba felrobbant mellettük. Három társa nem élte túl a detonációt.

 „Bekerültem a kórházba, és amikor kinyitottam a szemem, rájöttem, hogy elvesztettem az egyik karomat. Életem legtraumatikusabb emléke maradt” – mondta egy afgán férfi.

Kapcsolódó tartalom

Elemzők szerint ugyanilyen tragédiákat okozhatnak Ukrajnában is a kazettás bombák, amelyeket most már az oroszok mellett az ukránok is bevethetnek.

A legutóbb gyártott kazettás bomba is, amit az ukránok az amerikaiaktól kapnak legalább húsz éves – erről beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szombaton, az M1-en. Kaiser Ferenc azt mondta, új korukban is a töltetben lévő kisméretű robbanótestek 6 százaléka nem robban fel becsapódás után, két évtizednyi állás után – szakértők szerint – ez az arány 15 százalékra is emelkedhet, ami már nagy mennyiség.

 „Körülbelül akkorák, mint a legkisebb májkrémes konzerv, viszont bőven alkalmasak egy emberélet kioltására, tehát, évekig ott lehetnek, sőt, évtizedekig, amíg valaki beléjük nem rúg, vagy a traktor, bele nem szánt, vagy meg nem bolygatják, addig ezek el vannak a természetben, és mivel nagyon picik, ezért a hagyományos aknamentesítő eszközökkel is nehezebb találhatók meg” – mondta Kaiser Ferenc a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Washington lépését, miszerint tiltott kazettás bombákat szállít Ukrajnának, számos ország, nemzetközi szervezet és a téma szakértője is elítélte.

Kapcsolódó tartalom

„Ez veszélyes, mert közelebb viheti a világot a pusztuláshoz, mert ha felgyorsítod ezt a háborút, akkor nem tudhatod, hol áll majd meg. Akár atomháborúba is taszíthatod a világot” – mondta a Nairobi Egyetem professzora, Herman Manyora.

Magyarország határozottan kiáll amellett, hogy a konfliktusban azonnali tűzszünetre, a béketárgyalások megkezdésére és a lehető leghamarabb békére van szükség

– jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A honvédelmi miniszter hozzátette: ezzel szemben számos NAT- tagállam háborús retorikát folytat, azonban mindez nem a védelmi szövetség egységes álláspontja.

Kapcsolódó tartalom

 „A NATO álláspontja az lényegében fedi a magyar álláspontot a tekintetben, hogy Magyarország és a NATO sem sodródhat bele a háborúba. Magyarország és a NATO sem szállít halált okozó eszközt ebben a konfliktusban, és Magyarország is küzd, és a NATO, mint szervezet is küzd az eszkaláció ellen” – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

A honvédelmi miniszter kiemelte: Ez kisebbségi álláspont, de érezhetően változik a hangulat.  A tárcavezető arról beszélt, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozón Ukrajna azért nem kapott meghívást a szövetségbe, mert sem az ország, sem a helyzet nem áll készen erre. Hangsúlyozta:

Ukrajna szuverenitása súlyos veszélyben van, részben azért, mert háborúban áll. Egy háborúban álló ország pedig berángatná az egész szövetséget a konfliktusba.

Kapcsolódó tartalom

Kiemelt kép: Wojciech Grzedzinski for The Washington Post via Getty Images