Lövések és robbanások hangjára ébredtek az ukránok szerdán. Odessza, Cserkaszi és Kijev térségében is. Új lendületet kaptak az oroszok: ismét nagy erővel kezdtek támadni. Egyhetes szünet után két dróntámadás is érte az ukrán fővárost.
Szakértők rögtön arra figyelmeztettek: Oroszország minden bizonnyal a NATO-nak is üzenni akart ezzel.
A katonai szövetség tagjai ugyanis a héten kétnapos csúcstalálkozót tartottak Vilniusban. A megbeszélésre az ukrán elnök is meghívást kapott Litvániába. A várakozásaihoz képest azonban végül sokkal szerényebb eredménnyel kellett beérnie. Ukrajna ugyanis a csúcstalálkozón nem kapott sem meghívást, sem konkrét menetrendet a későbbi NATO-csatlakozásra.
Kapcsolódó tartalom
Felelősségteljes döntést hozott a NATO azzal, hogy nem adott meghívást Ukrajnának a katonai szövetségbe, és ezzel elkerülte a háború eszkalációjának veszélyét – fogalmazott a döntés után a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter elmondta: jelen helyzetben ez volt az egyetlen felelős döntés, amit a NATO meghozhatott.
„Egy háborúban álló ország nem lehet NATO-tag, hiszen amikor a NATO bővül, akkor azt abban a tudatban teszi, hogy az új tagország vagy új tagországok hozzáadnak és nem elvesznek a NATO biztonságából, javítják és nem rontják a tagállamok biztonságát. Márpedig egy háborúban álló ország felvétele a NATO-ba nyilvánvalóan azzal a veszéllyel járna, hogy a szabályok szerint az egész NATO belesodródna a háborúba, és ezt nyilvánvalóan el kell kerülni” – magyarázta Szijjártó Péter.
Ha a NATO másképp döntött volna, akkor a szervezet is azonnal hadviselő féllé válik – erről már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense beszélt az M1-en. Kaiser Ferenc hozzátette:
így ameddig a háború tart, ez a kérdés nem kerülhet napirendre. Később azonban várhatóan ismét terítéken lesz az ügy.
„Vannak olyan országok, amelyek a lehető leghamarabb szeretnék bevinni Ukrajnát a NATO-ba. Ugye itt a legharcosabbak a baltiak, a lengyelek, azok az országok, amelyek nagyon veszélyesen közel vannak a saját nézőpontjukból Oroszországhoz” – mondta az egyetemi docens.
Csakhogy a NATO-hoz való csatlakozásnak több feltétele is van: ilyen a közös nyugati értékek tisztelete és garantálása is. Ukrajna azonban például a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban nem teljesíti ezeket – erre a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója hívta fel a figyelmet.
Stepper Péter elmondta, többek között Magyarország is a múltban fogalmazott meg kifogásokat az ukrán NATO-csatlakozással kapcsolatban, mivel Ukrajna a magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban bizonyos európai értékeket, mondhatjuk úgy, hogy korlátozottan vagy nem teljesít oly mértékben, ami szükséges volna egy jövőbeni NATO-csatlakozáshoz.
Kapcsolódó tartalom
Így tehát jelenleg borítékolható, hogy a konfliktusban álló ország a közeljövőben nem lesz a katonai szövetség tagja. A magyar álláspont pedig azzal is megegyezik a NATO-éval, miszerint nem küldünk fegyvereket Ukrajnába – erről már a honvédelmi miniszter beszélt.
„Nem szállítunk halált okozó eszközöket, nem veszünk részt, nem sodródunk bele a háborúba, és elkerüljük annak eszkalációját is. Ukrajna nem kapott meghívást a NATO-ba ez alkalommal, hiszen sem a helyzet, sem pedig Ukrajna nem áll készen arra, hogy a NATO tagjává váljon”
– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A miniszter hozzátette: Magyarország kitart álláspontja mellett, azonnal tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
Ukrajnába nem fegyvereket, hanem békét kellene vinni
Orbán Viktor minszerelnök pedig még kedden leszögezte: Magyarország amellett tör lándzsát, hogy a NATO ne változtassa meg korábbi álláspontját, hiszen a NATO egy katonai-védelmi szövetség. Amely azért jött létre, hogy megvédje a tagállamait, nem azért, hogy más országok területén hajtson végre katonai akciókat.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportkép a NATO csúcstalálkozójának résztvevőiről Vilniusban, 2023. július 11-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)