Múlt péntek óta tíz Patriot típusú légvédelmi üteg áll készenlétben a vilniusi repülőtér mellett. A rakétarendszereket német katonák működtetik. Rajtuk kívül tizenhat NATO-tagállamból még összesen ezer katona érkezett a napokban Litvániába, hogy a szövetség kétnapos csúcstalálkozójának biztonságát szavatolja.
A Vilniustól alig 30 kilométerre húzódó litván-belarusz határ védelmét is megerősítették. Az apró balti állam délkeleten több mint 650 kilométeren határos a Moszkva legszorosabb szövetségesének számító Fehéroroszországgal.
Délnyugaton pedig az orosz balti flotta főhadiszállásának számító kalinyingrádi exklávé választja el Lengyelországtól, így a készültség érthető.
Kapcsolódó tartalom
A szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg már hétfőn megérkezett a litván fővárosba, és közölte: egészen biztos abban, hogy a csúcstalálkozó résztvevői további határozott támogatásukról biztosítják Ukrajnát. A főtitkár szerint
csaknem valamennyi tagállam egyetért azzal, hogy Ukrajnának helye van a NATO-ban, a kérdés inkább az, hogy mikor.
„Újra meg újra hangsúlyozzuk, hogy a szövetségeseken – és persze az ukránokon – múlik, mikor válik időszerűvé a teljes jogú tagság felajánlása. De most elsősorban azt kell biztosítani, hogy Ukrajna újra Európa szuverén és független országa legyen, enélkül nem lehet a NATO-tagságról tárgyalni” – jelentette ki Stoltenberg.
Kapcsolódó tartalom
Hasonló véleményt fogalmazott meg Joe Biden amerikai elnök is, aki a vilniusi találkozó előtt Londonban egyeztetett Rishi Sunak brit kormányfővel. Előző este, a CNN-nek adott interjúban Joe Biden azt mondta: „Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra, és a háborúnak le kell zárulnia, mielőtt erről döntés születik.” Hozzátette:
az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek minden eszközzel segíteniük kell Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.
Kapcsolódó tartalom
Svédország NATO-tagságáról már hétfő este egyeztetések történtek Vilniusban. A szövetségeseknek – élükön Jens Stoltenberg főtitkárral –
sikerült meggyőzni Recep Tayyip Erdogan török államfőt, hogy kérje a parlamenttől a svéd csatlakozási kérelem haladéktalan ratifikálását.
Elutazása előtt a török elnök még újabb feltételhez kötötte a már megszavazott csatlakozást.
„Törökország már több mint 50 éve várakozik az Európai Unió kapujában, miközben a NATO-tagállamok többsége már az unión belül van. Innen üzenem, és Vilniusban is el fogom mondani: nyissátok meg az utat az EU-ba Törökország számára, és mi is megnyitjuk az utat Svédország előtt, ahogyan Finnország esetében megtettük” – mondta Erdogan.
Kapcsolódó tartalom
A kedden kezdődő csúcstalálkozón a tagállamok vezetői a NATO védelmi képességének megerősítéséről is tárgyalnak. Kiemelt figyelmet szentelnek a hadiipar fejlesztésének, és meghatározzák a védelmi kiadások növelésének mértékét.
Kiemelt képen: Jens Stoltenberg főtitkár és Gitanas Nauseda litván elnök sajtótájékoztatót tart a NATO-csúcstalálkozóról Vilniusban. A NATO-csúcstalálkozóra 2023. július 11-én és 12-én kerül sor Litvánia fővárosában. (Fotó: EPA/Filip Singer)