Az egyik legkegyetlenebb fegyver
Az Egyesült Államok a múlt héten jelentette be, hogy újabb 800 millió dollár értékű katonai segítséget küld Ukrajnába, melyben az ENSZ-egyezményben tiltott kazettás lőszerek is helyet kapnak. A döntés világszerte nagy visszhangot kapott, hiszen a fegyvert mintegy 120 országban betiltották a civil lakosságra gyakorolt hatása miatt. (Az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország nem csatlakozott ezen országokhoz.)
A kazettás lőszer a bevetéskor számos apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást és a járulékos veszteségeket.
A legnagyobb probléma a fegyverrel az, hogy a szétszóródó kis méretű bombák mintegy 10, de előfordulhat, hogy akár 40 százaléka nem robban fel, és évtizedekig veszélyt jelent a lakosságra.
Kapcsolódó tartalom
Kifogyott a lőszerből Amerika?
A hagyományos lőszerek hiánya miatt küldhet az Egyesült Államok Ukrajnának az ENSZ-egyezmény által tiltott kazettás lőszereket – nyilatkozta Joe Biden a döntéssel kapcsolatban. Az amerikai elnök nehéz döntésnek nevezte a hozzájárulás megadását a vitatott eszközök szállításához, de hozzátette, hogy meggyőzték őt ennek szükségességéről, mert
Ukrajna számára elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű lőszer az orosz erők elleni támadáshoz.
Az ukrán erők „kifogyóban vannak a tüzérségi eszközökből, és nekünk is alacsonyak a készleteink” – magyarázta Biden.
Kapcsolódó tartalom
Az orosz kazettás bomba bevetése „háborús bűncselekmény”
Az oroszok a háborúban többször is alkalmazták a fegyvert, amit rendszerint hangos nemzetközi felháborodás követett. Jens Stoltenberg, a nemrég újraválasztott NATO-főtitkár 2022. március 4-én ezzel kapcsolatban még úgy nyilatkozott:
„Ez embertelen. Ez a nemzetközi jog megsértése.”
Stoltenberghez hasonlóan a magyar baloldali sajtó is előszeretettel ítélte el az oroszokat a bombák használata miatt.
A HVG korábbi cikkében arról írt, hogy a kazettás lőszer alkalmazását egyértelműen tiltják a nemzetközi egyezmények, ám a jelek szerint ez a támadókat nem érdekli. Megjegyezték azt, hogy miután az orosz villámháborús tervek befuccsoltak az ukránok kemény ellenállása miatt, a hadsereg elővette azokat az eszközeit, amelyek már a csecsenföldi háborúban, illetve Szíriában is
hatalmas szenvedést okoztak a városok ostromakor a polgári lakosságnak, ráadásul a bevetésük kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát.
A 444 az oroszok legrohadtabb fegyverei között említette meg a kazettás bombát.
Az amerikai forrásokból is működő Szabad Európa meglehetősen komoly anyagot szentelt az ügynek. Ebben leszögezték, hogy az eszközzel lehetetlen pontosan célozni, és hogy később
gyakorlatilag szinte taposóaknákká válnak, ráadásul 2020-ban, tehát az ukrajnai háborút megelőzően a dokumentált esetek alapján a kazettás bombák áldozatainak 44 százaléka gyermek volt.
Civil szervezetek egyhangúan tiltakoztak a kazettás bomba bevetése miatt. A Human Rights Watch jogászai szerint a lőszertípus lakott területek elleni bevetése
„önmagában háborús bűncselekménynek minősülhet”,
attól függetlenül, hogy az orosz vezetés nem írta alá a lőszertípus kivezetését előíró nemzetközi megállapodást.
Az Amnesty International tavaly nyári jelentése pedig így fogalmazott: „A széles körben betiltott kazettás bombák ismételt használata megdöbbentő, és újabb jele a civil életek teljes semmibevételének. Az ezeket a szörnyű támadásokat indító orosz erőket felelősségre kell vonni tetteikért, az áldozatoknak és családjaiknak pedig teljes kártérítést kell kapniuk.” A Soros György által is támogatott NGO aláhúzta, hogy
„a nemzetközi humanitárius jog tiltja a válogatás nélküli támadásokat és a jellegüknél fogva válogatás nélküli fegyverek használatát”,
melyek végső soron háborús bűncselekménynek minősülnek.
Kapcsolódó tartalom
Az amerikai „rendes” kazettás bomba
Ma már ugyanakkor – elismerve a fegyver valóban pusztító voltát – a 444-en arról írnak, hogy az orosz védelem áttörése miatt van szükség a kazettás lőszerekre, kiemelik, hogy az ukránok ígéretet tettek arra, hogy oroszországi célpontokra nem, csak saját területük visszafoglalására fogják használni őket. Idézik emellett a Pentagon szóvivőjét, aki elmondta,
csak „rendes” kazettásokat küldenek Ukrajnába, amelyek között igen-igen alacsony a lakosságra évtizedekkel később is veszélyes fel nem robbant töltetek aránya.
„Az Oroszország és Ukrajna által használt kazettás bombák már most civileket ölnek, és ez hosszú évekig el fog tartani” – fogalmazott a Human Rights Watch (HRW) megbízott fegyverzeti vezetője. A HRW, miután kiderült, hogy az Egyesült Államok kész ilyen pusztító fegyverek szállítására, a kazettás bombák használatának befejezésére szólította fel Ukrajnát és Oroszországot. A Biden-kormányt pedig kérte, hogy lehetőleg ne szállítsanak ilyen lőszert az ukránoknak.
A kérdés az, hogy amennyiben valóban bevetik a kazettás bombákat,
vajon az ukrán és az amerikai vezetést is háborús bűnösnek nevezik majd?
Kiemelt kép: Egy rakéta maradványai, amely kazettás bombákat dobott le egy lakótelepre, majd a földbe fúródott 2022. június 27-én az ukrajnai Szlovjanszkban (Fotó: Scott Olson/Getty Images)