Friss tejet kínál egy út menti tábla az ukrán katonáknak a Donyeck megyei Komaron. A frontvonal alig 30 kilométernyire van a falutól, ezért a menetoszlopokon kívül szinte senkivel találkoznak a helyiek. „Hová mehetnénk? Egy egész hétig vártam itthon, amíg a harcok folytak. A katonák azt mondták, el kell mennem. Itt mesterlövészek és tankok vannak” – panaszolta egy helybéli.
Azt az ukránok is elismerik, hogy lassan halad előre az ellentámadás, a katonák szerint ezzel őket védik. Ugyanis nem engedhetnek meg maguknak akkora veszteségeket, mint az oroszok, akik több embert mozgósíthatnak. A kijevi védelmi minisztérium hétfőn bizonyos mértékű előretörést jelentett Bahmutnál. A tárca vezetője szerint csapataik elsősorban megszilárdítják pozícióikat a déli és keleti fronton.
Kapcsolódó tartalom
Moszkva továbbra is sikertelennek nevezi az ukrán ellentámadást, az orosz védelmi minisztérium szerint csapataik visszaverték a bahmuti előrenyomulást is. Emellett orosz tisztviselők állítják, hogy
légvédelmi rendszereik több rakétát is lelőttek a Krím félsziget, illetve az oroszországi Rosztov és Brjanszk régiók felett.
Kapcsolódó tartalom
„Jelentem, hogy három, a kercsi közlekedési folyosót és a morozovszki repülőteret célzó rakétát lőtt le a légvédelem. Áldozatokról és károkról nem érkezett jelentés. Két rakétát, amelyek egy Rosztov környéki repülőteret támadtak, az elektronikus védelmi rendszer eltérített. Áldozatok nem voltak” – számolt be az orosz légierő főparancsnoka a vezérkari főnöknek.
Valerij Geraszimov először jelent meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy két héttel ezelőtt a Wagner zsoldoscsoport vezetője részben az ő leváltását követelve indított lázadást Oroszországban.
Kapcsolódó tartalom
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban sorra egyeztetett azoknak az országoknak a vezetőivel, amelyektől támogatást remél Ukrajna NATO-csatlakozásához. Kedden kezdődik ugyanis Vilniusban a NATO-csúcs, amelyen az egyik legfontosabb és legtöbb vitát kiváltó pont valószínűleg az ukrán tagság ügye lesz.
„Együtt dolgozunk partnereinkkel a biztonsági garanciákon. Abban is próbáljuk segíteni őket, hogy döntést hozzanak a közelgő NATO-csúcsra. Szeretnénk, ha minden döntést meghoznának a csúcstalálkozón. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy ott leszek. Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy gyorsabban megállapodásra jussunk” – fogalmazott egy tv-interjúban az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij arról is beszélt, hogy az ukránok 90 százaléka szeretné, ha az ország belépne a NATO-ba, az európai uniós csatlakozást pedig ennél is többen támogatják.
A NATO-tagállamok elvben már 2008 óta nyitottak az ukrán tagságra, meghívót azonban eddig nem küldtek. Most pedig a háborúban álló ország bevonását többen is ellenzik a katonai tömbben, hiszen ezzel rögtön hivatalosan is katonai konfliktusba kerülnének Oroszországgal. Moszkva egyébként szintén elvárásokkal tekint a NATO-csúcsra, bár nem tagja a szövetségnek. Szeretnék, ha az egyeztetésen a tagállamok megvitatnák a zaporizzsjai atomerőmű ügyét, amelyben szerintük Kijev szisztematikusan károkat okoz.