Aktuális

Augusztus 20-án Budapestre látogat Erdogan török elnök

Égő tűzbomba a polgármesterre és gyermekeire: Franciaország a polgárháború küszöbén?

| Szerző: hirado.hu
A zavargások ötödik éjjele után élénk vita indult meg Franciaországban arról, vajon polgárháborús helyzetben van-e az ország. Ezt az olvasatot erősíti egy Párizs agglomerációjában fekvő kisváros polgármestere és családja elleni támadás is. A csőcselék a konzervatív politikus házára támadva annak kisgyermekeit is tűzijátékkal lövöldözte. Mint arról a hirado.hu elsőként beszámolt, a marseille-i rendőröket ért lincselés után az egyik legnagyobb francia rendőrszakszervezet azt közölte: „háborúban állunk”.

Éppen hogy közölték vasárnap reggel a francia lapok Gérald Darmanin belügyminiszter összegzését a zavargások ötödik éjjeléről, miszerint „csendesebb volt az éjszaka”, sokkoló hírek láttak napvilágot egy Párizs környéki településen történt támadásról. Az Ouest-France hírportál vasárnap reggeli beszámolója szerint az előző éjjel 994 embert vettek őrizetbe, miután szombat este 45 ezer rendőr és csendőr (közülük 7000 Párizsban) igyekezett fenntartani a rendet.

Kapcsolódó tartalom

Ez nem mindenhol sikerült.

Egyelőre nem világos, vajon a belügyminiszter bizakodó hangvételű nyilatkozata idején tudott-e az esetről

ám a vasárnap reggeli lapok arról számoltak be, hogy a Párizstól délre fekvő L’Hay-les-Roses-ban, a főváros agglomerációjába tartozó településen súlyos merényletet követtek el a polgármester otthona ellen.

Tűzijáték-petárdát dobtak kiskorú gyermekekre

Vasárnap hajnali fél kettőkor ismeretlen randalírozók egy égő autót indítottak egyfajta faltörő kosként Vincent Jeanbrun, a Köztársaságiak nevű konzervatív párt politikusa, a település polgármesterének a lakása ellen – számolt be a BFMTV regionális hírtelevízió.

A családanya két kisgyermekével sietve elhagyta a házat, és a hátsó kertbe menekült, majd a randalírozók tűzijáték-petárdát lőttek ki rájuk.

A polgármester felesége könnyebben megsérült, kórházba került.

Kapcsolódó tartalom

A polgármester közleményben ítélte el a „kimondhatatlanul gyáva merényletet”. Hozzátette: a borzalom és a gyalázat új szintjét érték el a zavargók.

„Ahelyett, hogy »igazságot Nahelnek«-et és »rendőrgyilkost« kiabálnának a mindenféle felháborodottak, jobban tennék, ha feltennék maguknak a helyes kérdést: hogyan jutottunk el idáig?”

– teszi fel a kérdést a Le Figaro vasárnapi számának vezércikke.

„Újra és újra azt halljuk, hogy a szegénység, a hatóságok közönye, a gettók, az integráció kudarca magyarázza a lázadást” – írja a lap, hozzátéve: „A számvevőszék szerint az elmúlt 40 évben évente tízmilliárd eurót költöttek ezekre a területekre, nem is beszélve a városrehabilitációra fordított pénzekről. Nem elhanyagolható összeg, de milyen eredményekkel?”

A konzervatív lap szerint tehát hamis a baloldal mantrája a szegényekről, hiszen

„a radikális és revansista retorika által szított, ideológiai felhangokkal rendelkező, a közösségi hálózatokon villámgyorsan terjedő követelések elsősorban identitásalapúak”.

Kapcsolódó tartalom

Azért rabolnak kizárólag márkás holmikat, mert nagyon szegények

A szélsőbaloldali Zöldek párt, az EELV politikusa, Sandrine Rousseau viszont éppen a fosztogatók „szegénységét” emlegette éles vítát kiváltó nyilatkozatában. A zöld képviselő az elkövetők feltételezett szegénységével hozta összefüggésbe a boltok kifosztásával.

Az utcára szabaduló, a rendőrökre miliícia-szerűen szervezett csoportokban vadászó, gyújtogató. és szinte kizárólag észak-afrikai hátterű fiatal férfiakból állókból álló csoportok ugyanis, az Egyesült Államokban már bevett forgatókönyv szerint, megkezdték a felgyújtott vagy bevert kirakatok kipakolását, a feltört üzlethelyiségek kifosztását.

„Mi van, ha a fosztogatásnak a szegénységhez van köze? A kirekesztettség érzéséhez? Talán politikailag is kellene elemezni (a helyzetet), nem csak a biztonság szempontjából”

– írta a közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Sandrine Rousseau, utalva a több üzletben, különösen a dizájner ruházati boltokban randalírozó személyek feltételezett társadalmi státuszára.

Rousseau megjegyzése hatalmas visszhangot váltott ki a közösségi oldalakon. „Semmi sem igazolhatja a fosztogatást” – szögezte le Éric Ciotti, a Köztársaságiak párt elnöke. Franconville polgármestere ezután még hevesebben reagált, és azt írta a Twitteren:

„Fogd be a pofád, és gyere, nézd meg, hogy mennek a dolgok a városházáinkon. Szegény lány”.

A már-már polgárháborús hangulatot fokozta az a hír is, miszerint július 1-jén az esti órákban Angers-ben a feloszlatott, bevándorlás-ellenes Identitás Generáció szervezet egykori fellegvárában mintegy ötven francia fiatal ment az utcára, hogy megfékezze a fosztogató, gyújtogató csoportokat.

Kapcsolódó tartalom

A zavargók ellen azok csoportjaihoz hasonló koreográfiát és eszközöket alkalmazva léptek fel.

A Franciaországban szinte kizárólagosan szélsőbaloldali és az iszlamistákkal nyíltan szimpatizáló sajtó azonnal „szélsőjobboldali milíciákat” kiáltott.

Párizs ostrom alatt

Csupán azért nem beszélhetünk polgárháborúról, mert a zavargók egész Franciaországot támadták meg – írta Mathieu Bock-Côté kanadai francia esszéista a Le Figaro publicisztikai rovatában.

A polgárháborúra való hivatkozás Bock-Côté szerint pontatlan. hiszen „a polgárháborút ugyanazok az emberek élik meg, bár megosztja a családokat, szétszakítja a közösségeket, és mindenekelőtt az ideológiai szenvedély tüzével ég”. Csakhogy a jelenlegi helyzetben

Franciaországban a franciák mellett olyan népek is élnek, amelyek nem hiszik, hogy a franciákhoz tartoznak –

figyelmeztet. „Csütörtök este a külvárosokban randalírozók úgy döntöttek, hogy Párizsban is rajtaütéseket hajtanak végre, azért, hogy kifosszák és terrorizálják a várost – összegez a történteke az esszéista. Ez nem meglepő: évek óta elég csak Párizs térképére nézni, hogy lássuk, Párizs ostrom alatt áll” – fogalmaz Bock-Côté.

Területek a kábítószer-kereskedők és az iszlamisták kezén

„Ugyanez elmondható az ország többi nagyvárosáról is. A tömeges bevándorlás és a vele járó demográfiai változások által kiváltott identitásbeli megosztottság bárki számára láthatóvá válik, aki látni akarja” – tette hozzá.

Szerinte helyesebb lenne „etnikai-kulturális megosztottságban lévő területekről beszélni, amelyeket a kábítószer-kereskedők és az iszlamisták uralnak”, olyan helyekről, ahol „az új rend túszul ejti még az integrálódni vágyó helyi lakosságot is.”

A kiemelt képen: Tüntetők által bezúzott kirakatüvegnél áll egy férfi Párizs közelében levő Montreuilben 2023. július 1-jén, a nanterre-i incidens után négy nappal. Június 27-én egy közúti ellenőrzést végző rendőr intézkedés közben lelőtt egy 17 éves fiatalt Párizs Nanterre nevű elővárosában. Az eset miatt több francia városban az egymást követő negyedik éjszaka gyújtogattak és fosztogattak a tüntetők. A kormány válságtanácskozást tartott és 45 ezer rendőrt vezényelt Párizs és több francia nagyváros utcáira, hogy megfékezzék a pusztítást. (Fotó: MTI/EPA/Julien Mattia)

Ajánljuk még