„Egy pancser puccsot kísérelt meg Prigozsin zsoldosvezér Moszkvával szemben” – elevenítette fel az orosz–ukrán konfliktus megdöbbentő hétvégi eseményeit Lánczi Tamás, aki kiemelte, hogy vannak, akik szerint mindez a putyini rezsim gyengeségét mutatja, ezzel szemben mások úgy vélekednek, pont a rendszer erejét, hogy hamar sikerült lezárni a konfliktust.
Kapcsolódó tartalom
„Mikor egy államban kitör egy puccs, van egy kísérlet a hatalomátvételre, az soha nem jó jel. Ezt megpróbálni eladni valamiféle pozitívumként, az ország erősségeként, nem lehet”
– szögezte le Robert C. Castel, aki szerint a történtek óriási presztízsveszteséget jelentenek Oroszországnak, ugyanakkor
ezt a válságot az orosz elit nagyon kimérten, hidegvérrel, megfontoltan és minimális erőszak alkalmazásával kezelte, mindez mutatja, hogy nem törékeny ez a rendszer.
„Ez puccs volt, vagy furcsa színjáték, amit a Kremlben szerveztek?” – vetette fel a kérdést a házigazda.
Kapcsolódó tartalom
„Én nem igazán hiszek abban, hogy valamiféle színjáték lett volna ez az egész. A konfliktus mindenféleképpen valódi volt”
– vélekedett Kosztur András, aki szerint rendkívül szűkszavúan kommentálták az oroszok az eseményeket, nem kötöttek mindent a nyilvánosság orrára, és az sem derült ki pontosan, hogy mi volt a tétje a szombaton történteknek.
„Valószínű, hogy Prigozsin úr összes lépését, a hozzá közel álló körök összes lépését, mozdulatát igen jól lefedték az orosz szolgálatok – hangsúlyozta Robert C. Castel.
Kapcsolódó tartalom
„Prigozsin tulajdonképpen az események elé ment. Ő azt állítja, hogy július elsejével számolták volna fel a Wagnert, míg ő június 30-án tervezte azt, hogy demonstrative Rosztovba vonul, ahol leadják a wagneresek a fegyvereiket. Elképzelhető, hogy ezt akarták megakadályozni a védelmi minisztérium részéről” – magyarázta Kosztur András, aki szerint nem tudható, hogy pontosan mi történt, és hogy miért hagyták eddig fajulni az eseményeket.
Kapcsolódó tartalom
Lánczi Tamás rámutatott, hogy az orosz történelemben nem példa nélküli, hogy valakik megpróbálnak fegyveresen puccsot szervezni, de az olyan puccsok, amelyek mögött nincs politikai hátország, általában elbuknak.
„Mi volt a terv? Hogyan lehetett volna egyáltalán sikeresen megvívni ezt a harcot?”
– firtatta tovább a kérdést Lánczi Tamás.
Kapcsolódó tartalom
Kosztur András szerint két opció lehetséges, az egyik az, hogy Prigozsin elszámította magát, rosszul mérte fel saját szerepét és erejét, ugyanakkor az is lehet, hogy olyan céljai voltak ennek a puccskísérletként elhíresült eseménynek, amelyeket elért, csak mi nem tudunk róla.
Robert C. Castel szerint
Prigozsin kényszerpályára került, és nem volt más kiútja ebből a helyzetből.
Kapcsolódó tartalom
„Tudta, hogy július elsején kőfalba fog ütközni, és a hintójából újra tök lesz, a lovaiból újra egerek lesznek, tehát a hatalmának a bázisát el fogja veszteni” – magyarázta Robert C. Castel, aki azt is kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan az orosz hadügyminiszter fokozatosan elvágta az összes gazdasági erőforrásától, így olyan kényszerpályára került, amelyből az egyetlen kiút egy zendülés volt.
„Prigozsin is tisztában volt azzal, hogy elenyésző az esélye annak, hogy másnap reggel ő integessen a Kreml erkélyéről”
– mondta a biztonságpolitikai szakértő.
Kiemelt kép forrása: hirado.hu/Horváth Péter Gyula