Aktuális

Putyin: Tudjuk, hogy iszlamisták követték el a terrortámadást, kérdés, ki volt a megrendelő

Orbán Balázs: Nincs egyhangú tagállami támogatottsága az Ukrajnának folyósítandó hitelnek

| Szerző: Közmédia központ Brüsszel / Ritó Szabolcs
Ukrajna támogatása továbbra is kiemelt napirendi pont volt az Európai Unió állam-és kormányfőinek csúcstalálkozóján csütörtökön. Keleti szomszédunk pénzügyi támogatása körül azonban törésvonal húzódik Brüsszel és a tagállamok érdekei között, mivel az Ursula von der Leyen vezette 50 milliárd eurós közös hitel felvételével kezelné a pénzügyi hiányt, mindezt azonban úgy, hogy a hitel teljes összegét Ukrajnának adnák. Az Európai Bizottság lehetőségeiről és a tagállamok álláspontjáról Orbán Balázs, Magyarország miniszterelnökének politikai tanácsadója beszélt a közmédiának.

Az Európai Bizottság ezen ötéves időszakában két nagy válság is volt: egyrészt a háború, másrészt a koronavírus-járvány. És mindkét esetben azt tapasztaltuk, hogy az a testület, amelynek a tagállamok akaratát kellene összeszervezni és az ehhez szükséges egyeztető munkát elvégezni, gyakorlatilag nem konzultál a tagállamokkal, nem tájékoztatja őket és nem próbál előzetesen közös álláspontokat kialakítani – fogalmazott Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a hirado.hu kérdésére válaszolva a brüsszeli EU-csúcson.

Kapcsolódó tartalom

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy az EU tagállamainak vezetői hogyan értékelik azt a fejleményt, amely szerint a Bizottság már a hétéves költségvetési ciklus elején kifogyott a pénzből, Ursula von der Leyen pedig egy 50 milliárd eurós hitel felvételét javasolta, amelyet azonban teljes egészében Ukrajna támogatására fordítanának.

A kérdés kapcsán Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az uniós hitelfelvételhez a tagállamok egyhangú hozzájárulása szükséges, Ursula von der Leyen javaslatának pedig nincs támogatottsága.

Kapcsolódó tartalom

A politikus rámutatott, hogy a Bizottság jelenlegi szerepfelfogása szembemegy az Európai Unió alapszerződésének szellemiségével.

„Amikor Magyarország vagy más tagállam erősen reagál és megakaszt egyes jogalkotási folyamatokat, az azért történik, mert elmaradt az előzetes konzultáció a Bizottság részéről”.

A politikus arra is emlékeztetett, hogy a brüsszeli intézményeket korrupciós ügyek terhelik, az európai választások kampányában pedig fontos lenne hangsúlyozni a jogállamisági mechanizmust és a korrupció elleni fellépést az EU-s intézmények vonatkozásában is.

Kapcsolódó tartalom

Jogállamisági mechanizmus a Bizottság ellen?

„A teljes hétesztendős költségvetés regionális fejlesztési forrásaiból három év alatt alig a teljes összeg 2,5 százalékát folyósították az uniós intézmények az EU tagállamai részére ” – erről már a XXI. Század Intézet európai uniós jogi szakértője írt a napokban. Petri Bernadett arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós szerződések világosan előírják, hogy az EU célja a „kiegyensúlyozott gazdasági növekedés és stabilitás elérése”, rossz gazdasági környezetben pedig elődlegesen a tagállamokat kell támogatnia. Ezzel szemben a kifizetések akadoznak, Magyarország és Lengyelország pedig politikai zsarolás következtében nem jut hozzá a nekik jogosan járó forrásokhoz.

Mint rámutatott, „ha az EU egy harmadik ország érdekeit védi saját tagállamai ellenében és gazdaságilag indokolatlan döntéseket hoz, azzal megsérti az unió pénzügyi érdekeit.”

Habár az Ukrajnának folyósított EU-s pénzek kapcsán egyelőre csak becslések vannak, az Európai Tanács összegzése szerint az EU és a tagállamok eddig több mint 77 milliárd eurót költöttek a háborúban álló ország finanszírozására. A közmédiának adott interjújában Orbán Balázs azonban elmondta, hogy a rendelkezésre álló becslések szerint csak idén 30-35 milliárd eurót költhetett a Bizottság Ukrajnára.

 

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott sajtóértekezleten az Európai Unió állam-, illetve kormányfõi kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. október 21-én, miután az uniós tagállamok vezetõi megállapodásra jutottak az energiaárak leszorításáról.
MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még