Sokan foglalkoztak az elmúlt napokban azzal, hogy vajon mi lehet a jövőben az orosz állam ellen fellázadó Wagner-csoporttal. Hétfő este Vlagyimir Putyin orosz elnök is megszólalt, az ország meggyengítésére irányuló bűnös tevékenységnek nevezte a Wagner-lázadás szervezőinek tettét, és kijelentette, hogy bíróság elé fogják állítani a felelősöket. Putyin kiemelte, a zsoldoscsoport harcosai választhatnak, hogy szerződést kötnek-e a védelmi minisztériummal. Megerősítette, hogy betartja ígéretét, miszerint lehetővé teszi a Wagner-csoport harcosainak, hogy Fehéroroszországba települjenek át, ha akarnak. „A Wagner-csoport parancsnokainak és katonáinak többsége hazafi. Őket titokban használták fel harcostársaik ellen” – fogalmazott.
Vagyis az orosz elnök elkülönítette egymástól azokat, akiket „felhasználtak”, illetve azokat, akiket felelősnek tart a lázadásért.
Kapcsolódó tartalom
A Wagner tevékenységének van egy kevésbé ismert eleme is, méghozzá a csoport közel-keleti és afrikai műveletei, melyre komoly hatással lehetnek a hétvégi események. A szervezet az évek alatt igencsak komoly pénzügyi és katonai hálózatokat alakított ki, ami kiterjed többek között Líbiára, Szíriára, Szudánra, az Egyesült Arab Emírségekre, illetve Burkina Fasóra is. Ezt feladni komoly presztízsveszteséget jelentene Moszkvának.
Az Ukrajnában harcoló Wagner-erők a közelmúltig nem elhanyagolható módon támogatták az orosz hadsereget a harctéren, nekik köszönhető egyebek mellett a stratégiai fontosságú Bahmut bevétele is. A csoport képességei azonban talán nem lettek volna ennyire kiforrottak, ha nem szereztek volna tapasztalatokat a Közel-Keleten és Afrikában. A Wagner zsoldosai az orosz csapatok oldalán harcoltak a szíriai harcmezőkön, önálló egységként Líbiában, és részt vesznek a jelenlegi szudáni, mali és közép-afrikai köztársasági konfliktusokban is – hívja fel a figyelmet Elis Gjevori, a Middle East Eye nevű, a közel-keleti térségre specializálódott portál szerzője.
Fotó: EPA/Arkady BudnitskyA szervezet Líbiában kezdte meg igazán az afrikai műveleteit, méghozzá nagyon hatékonyan. Ez volt az a hídfőállás, amelynek kialakítását az Egyesült Arab Emírségek is erőteljesen támogatta, és ahonnan a Wagner tulajdonképp terjeszkedni tudott. Ez a kiszögellés lehetővé tette a csoport számára, hogy kapcsolatokat alakítson ki a szudáni Mohamed Hamdán Dagalo tábornokkal, ismertebb nevén Hemedtivel, a Gyors Támogató Erők nevű paramilitáris szervezet (RSF) parancsnokával. (Az RSF és a Wagner között egyébként számos párhuzam figyelhető meg.)
A Prigozsin vezette Wagnert az Egyesült Államok és más országok szankciókkal sújtották a Szudánban, Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban végzett „gyanús” tevékenysége miatt. Feltételezések szerint több milliárd dollár értékű arany került például Szudánból az Egyesült Arab Emírségekbe, és ezt a Wagner segítette elő. Azt is mondhatnánk, hogy
az Egyesült Arab Emírségek az orosz arany kulcsfontosságú kereskedelmi csomópontjává vált.
Kapcsolódó tartalom
Amerikai tisztviselők nyíltan hangot adtak azon véleményüknek, hogy a Wagner által üzemeltetett aranybányászati koncessziók egy részét Moszkva 130 milliárd dolláros aranykészletébe irányította át, méghozzá azért, hogy így kerülje meg az ukrajnai háború miatt bevezetett gazdasági szankciók hatását. A Kreml az Egyesült Arab Emírségek együttműködése már korábban elkezdődött. 2018-ban például az olajban gazdag monarchia például Afrika-szerte támogatta a Wagner törekvéseit.
A kontinens természeti erőforrásainak kiaknázása az amerikaiak szerint az Egyesült Arab Emírségek nélkül nem lett volna lehetséges. Prigozsin a hírek szerint különösen jó kapcsolatokat ápolt Mohammed bin Zájed al-Nahján elnökkel, és komoly szerepe volt a két ország elitje közötti személyes kapcsolatok kialakításában. A legfontosabb kérdés most az, hogy Putyin milyen mértékben fog nyomást gyakorolni az államfőre, hogy számolja fel ezeket a hálózatokat.
A Wagner ugyanis ellehetetlenülne a térségben, ha nem férne hozzá az infrastruktúrához, a pénzügyi logisztikához és az aranykereskedelemhez, amelyet Abu-Dzabi biztosít.
Kapcsolódó tartalom
Az orosz félkatonai csoport katonai képességei más konfliktusövezetekben is keresettek. 2019 óta a Wagner zsoldosai fontos szerepet játszottak abban, hogy segítsenek Líbia keleti renegát katonai parancsnokának, Halifa Haftár tábornoknak abban, hogy fenntartsa az ellenőrzést az ország déli és keleti régiói felett.
Alternatív külföldi biztonsági védernyő nélkül a Wagner kivonulása fenyegetést jelentene Haftar befolyására, ami viszont gyengíteni a Kreml érdekeinek fenntartását Líbiában.
Prigozsinék sokat tettek azért, hogy a polgárháborús országban valamelyest konszolidálódjon a helyzet. Haftár Líbiai Nemzeti Hadserege (LNA) és a nemzetközileg elismert tripoli kormány valószínűleg komolyan aggódik az oroszországi eseményeket miatt. Ez ugyanis változásokat jelenthet országuk erőviszonyaira nézve: egyértelműen a Wagner zsoldosai adták a szükséges katonai szakértelmet és erőforrásokat, amelyek nem állnak rendelkezésre az LNA-n belül, és az oroszok fokozott jelenléte nagyobb befolyást is biztosított számukra a nyugati hatalmakkal szemben.
A Wagner esetleges kivonása hatással lehet Oroszország geostratégiai érdekeire.
A szervezetnek egyébként nem Líbia, hanem Szíria volt az első Európán kívüli ténykedésének színhelye. A csoport 2015-ben zsoldosokat vetett be, hogy Bassár el-Aszad erői mellett harcoljanak, miközben Putyin légi hadjáratot indított Damaszkusz támogatására. Szíria egyike azon kevés nyilvánosan dokumentált konfliktusövezeteknek, ahol az amerikai erők közvetlenül harcoltak Wagner-katonák ellen. 2018-ban az amerikai hadsereg 200-300 Aszad-párti harcossal végzett, akik közül sokan feltételezhetően Wagner zsoldosok voltak, miután megtámadtak egy amerikai katonai előőrsöt Kelet-Szíriában.
Szíria rendkívül fontos Moszkva számára. Oroszországnak stratégiai hozzáférése van a Földközi-tenger keleti medencéjéhez a Tartúszban található haditengerészeti bázison keresztül. Mellesleg a Prigozsinhoz kötődő vállalatok jövedelmező részesedéseket szereztek a korábban az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken lévő olaj- és gázlelőhelyekben.
Értelemszerűen a Kreml ezt nem kívánja feladni. De vajon mit tud tenni?
Kapcsolódó tartalom
Érdemes talán kiindulni abból, hogy az orosz külügyminiszter szerint a Wagner afrikai műveleteit nem befolyásolják az elmúlt napok történései. „Kérésükre több száz katona dolgozik a Közép-afrikai Köztársaságban kiképzőként – ez a munka természetesen folytatódik. Mind a Közép-afrikai Köztársaság, mind Mali azzal a kéréssel fordult a Wagner-csoporthoz, hogy garantálják vezetőik biztonságát” – fogalmazott Szergej Lavrov az RT-nek adott interjúban.
Kiemelt kép: Orosz csapatok hatolnak be a szíriai Daraa al-Balad körzetébe Szíria déli részén, Daraa tartományban 2021. szeptember 1-én (Fotó: Yasser Alhatib/Anadolu Agency via Getty Images)