Baleset

Kamionnal ütközött egy autó a sztrádán, forgalomkorlátozásra kell számítani

Német–kínai tárgyalások: feláldozza-e Scholz a német ipar érdekeit az Amerika-barátság oltárán?

| Szerző: hirado.hu
„Természetesen attól tartunk, hogy Kína megszállja Tajvant. De emiatt öngyilkosságot kellene elkövetnünk?” – tette fel a kérdést a Financial Times riporterének egy német tisztviselő az ázsiai országban nagy nyereséget termelő német vállalatok beruházásaira célozva. Komoly dilemmákkal szembesül Olaf Scholz német kancellár a hétfőn, többnapos tárgyalásokra Berlinbe érkező Li Csiang kínai kormányfőt fogadva.

Miniszterelnökként az első külföldi útja Németországba vezet hétfőn Li Csiang kínai kormányfőnek, akit hivatalában fogadott Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök. A kínai politikussal a hétfő esti, berlini munkavacsorán válthat szót először Olaf Scholz kancellár, majd a szerdáig Németországban tartózkodó kínai kormányfő monstre tárgyalásokat folytat a gazdasági élet szereplőivel és a tervek szerint Münchenbe is ellátogat.

Kapcsolódó tartalom

Kína erős embere

A keddi kínai–német tárgyaláson Li Csiang és a kínai kereskedelmi és reformminiszterek, összesen kilenc kormánytag és nyolc német államminiszter vesz részt. Ez az első magas rangú kínai látogatás azóta, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök megszilárdította hatalmát. Hszi államfőként most nem vesz részt a berlini kormányzati konzultációkon, amire mindeddig nem volt példa – emeli ki a Zeit.de.

Mindeközben Hszi Csin-ping hétfőn Pekingben fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert; a kínai elnök megfogalmazása szerint a két ország közötti feszültségek csökkentésének érdekében folytattak megbeszéléseket.

Kapcsolódó tartalom

Li Csiang igen aktív a nyugati beruházások Kínába invitálását illetően: ő volt az, aki

még sanghaji párttitkárként lobbizott Elon Musknál,

hogy nyisson Tesla-gigagyárat a városban. Musk legutóbbi, kínai látogatása és a Tesla-üzem „felfutása” alátámasztotta a kínai politikus döntésének sikerességét.

Nemcsak a Tesla felé nyitotta meg a távol-keleti ország kapuit Li Csiang: mint arról a hirado.hu korábban beszámolt, a márciusban hivatalba lépett miniszterelnök számos nyugati vállaltóriás, így többek között a Starbucks beruházásait is elősegíti.

A kínai fél jelezte, hogy a kölcsönös tisztelet szellemében hajlandó közösen kiaknázni az együttműködési lehetőségeket –

Peking erőteljesen elveti az Egyesült Államok által kikényszerített biztonsági stratégiát,

melynek lényege, hogy Oroszország után a Nyugat Kínával is lazítsa meg,vagy építse le kapcsolatait.

A karaván halad?

Németország nagyhatalmú autógyártói – a Volkswagen, a BMW és a Mercedes-Benz – egyaránt Kínát tekintik a legnagyobb piacuknak, és ennek megfelelően fejlesztik beruházásaikat, hogy megvédjék piaci részesedésüket a kínai márkák növekvő konkurenciája közepette.

A kormány figyelmeztetései ellenére az autógyártók, a BASF vegyipari óriáscég és a Siemens ipari nagyvállalat vezetői megfogadták, hogy megvédik és bővítik jelenlétüket Kínában.

Egy magas rangú európai tisztviselő azzal viccelődött, hogy a német nagyipar leválik a kormányról Kínával kapcsolatban. Kína már 2016-ban Németország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, és a vezető német vállalatok, köztük a Volkswagen, a BASF és a BMW központi piaca  – emlékeztet a Reuters.

Kapcsolódó tartalom

Az erőteljesen balos szellemű

berlini kormánykoalíció soraiban viszont mindeközben „aggódnak”

és geopolitikai kockázatokat látnak Kínában. Csakhogy Olaf Scholz német kancellár – emlékeztet a Financial Times – úgy jellemezte politikáját, hogy az liberális, de nem ostoba. Így például Scholz májusban felülbírálta a Zöldek ellenvetéseit, és

jóváhagyta azt a tervet, hogy egy kínai konglomerátum 24,99 százalékos részesedést szerezzen egy hamburgi kikötői terminálban.

Scholz tehát jóval óvatosabb, mint zöldpárti koalíciós partnerei, akik Annalena Baerbock külügyminiszter és Robert Habeck alkancellár vezetésével keményebb megközelítést szorgalmaznak Pekinggel szemben.

Erőteljes befektetési hajlam

A német kereskedelmi kamara nemrégiben végzett felmérése megállapította, hogy bár a német vállalatok közel 55 százaléka tervez további befektetéseket Kínában, ez a szám továbbra is messze elmarad a járvány és az orosz–ukrán háború előtti, 72 százalékos szinttől.

Egy magas rangú német tisztviselő a Financial Timesnak úgy fogalmazott:

egyenesen „hülyeség” lenne azzal kísérletezni, hogy megakadályozzák

a Kínában nagy nyereséget termelő német vállalatokat tevékenységük folytatásában.

Kiemelt kép:  Li Csiang, Kína miniszterelnöke a kínai kormány németországi látogatásának kezdetén a Bellevue-palota előtt álló limuzinból integet a várakozó honfitársainak 2023. június 19-én  Berlinben (Fotó: Kay Nietfeld/dpa/Getty Images)

Ajánljuk még