Az Európai Bizottság javaslata egy új etikai testület felállítására csak időpocsékolás – mondta Mick Wallace baloldali ír EP-képviselő a hirado.hu kérdésére válaszolva Strasbourgban. Mint ismert, az Európai Bizottság a múlt héten jelentette be egy új etikai testület felállítását, amelynek célja, hogy átláthatóvá tegye az EU-s intézmények működését és fellépjen a visszaélésekkel szemben. A tervezetről kedden tartottak vitát az Európai Parlamentben, ahol Vera Jurová, az Európai Bizottság alelnöke mutatta be a javaslatot, amely azonban teljes elutasítással fogadtak a képviselők.
Kapcsolódó tartalom
Bár Jurová arról beszélt, hogy minden uniós szerv reprezentálva lenne az új testületben, valamint független személyek is helyet kapnának, visszatérő kritika volt a képviselők oldaláról, hogy a bizottság javaslata sérti a hatalmi ágak elkülönülésének elvét, és veszélyezteti az Európai Parlament függetlenségét. Ehelyett inkább az EP saját szabályainak reformjait sürgették. Lapunk kérdésére válaszolva Mick Wallace arra is rámutatott, hogy a bizottság egyelőre nem terjesztette elő az új testület működését megalapozó jogi hátteret. Mint mondta: külön megkértem Jurová alelnök asszonyt, hogy bocsássa rendelkezésemre a jogi hátteret. Erre ígéretet adott – mondta, majd azt is hozzátette, hogy szerinte indokolatlan az új testület felállítása.
„Arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé az uniós intézményekben történt etikai szabálysértések hatékony kivizsgálását. De közben azt látjuk, hogy a fegyveripar támogatásában ugyanez a probléma nem jelent akadályt” – mutatott rá.
Kapcsolódó tartalom
Egymásra mutogatnak
Az ír képviselő szerint a bizottság bejelentése valójában csak az európai parlamenti választásoknak szól. Wallace szavait igazolja, hogy Vera Jurová beszédében többször is hangsúlyozta, az EU-s intézményekbe vetett közbizalom helyreállítását. Ebben a kérdésben ugyanakkor éles nézetkülönbség mutatkozik a bizottság és az EP között. Miközben Vera Jurová visszatérően emlékeztetett az Eva Kaili szocialista képviselő nevével fémjelzett Katargate hatására, addig a parlamenti képviselők a bizottságban zajló korrupciót emelték ki.
Politikai oldaltól függetlenül számos képviselő emlékeztetett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének botrányára, amikor SMS-ben egyeztetett tízmilliárd eurós közbeszerzésről az amerikai Pfizer gyógyszergyártó vállalattal.
És ugyanúgy felhánytorgatták, hogy egy kilépett bizottsági tisztségviselő úgy csatlakozott lobbistaként az Uberhez, hogy a bizottság nem emelt kifogást. De volt olyan tisztségviselő is, aki a távozása után egy saját alapítású lobbiszervezettel tért vissza a brüsszeli vérkeringésbe.
Kapcsolódó tartalom
Kampányüzemmódban
A legerősebb kritikák szerint a bizottság javaslata csupán arra elegendő, hogy létrehozzon egy olyan funkciót, ahol az intézmények delegáltjai „teázgatás közben megbeszélik”, hogy mely ügyeket és hogyan kell szőnyeg alá seperni. Kiemelték, hogy a testület semmilyen szankciós jogkörrel nem rendelkezne. A nyomozáshoz szükséges jogosultságok megadását Vera Jurová pedig azért utasította vissza, mert azzal már rendelkezik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és az európai ombudsman is.
A brüsszeli korrupció kivizsgálása és megelőzése kapcsán azt is érdemes, hogy a tavaly decemberben kirobbant Katargate-botrány húzónevei, Eva Kaili és Marc Tarabella, már visszatértek hivatalukba, nem adták vissza mandátumukat. Az Európai Bizottság esetében pedig hasonlóan enyhe vagy szinte egyáltalán nem létező következményekről számolt be a Telegraph nevű brit lap. A strasbourgi vitával egy időben megjelentetett cikk az uniós tisztségviselők tavalyi fegyelmi ügyeibe nyújtott betekintést. Mint írták, a 2022-es évben 104 tisztségviselő ellen indult fegyelmi eljárás, ami kilenc százalékkal több az előző évhez képest.
A vizsgálati számok növekedése azonban egyáltalán nincs összefüggésben az eljárás komolyságával, mivel fake news terjesztése, hamis információk nyilvános terjesztése a koronavírus-világjárvány alatt a Covidról, családtagok soron kívüli beoltatása a tisztségviselő saját nevén, amikor nem volt elegendő vakcina a lakosság számára, a kollégák pszichés és/vagy szexuális zaklatása, valamint a csalás is terítéken voltak.
Ennek dacára a legsúlyosabb büntetést az a tisztségviselő kapta, akinek a szexuális zaklatási ügye már büntetőeljárást vont maga után. Az ő esetében az uniós fegyelmi testület a várható nyugdíja összegének csökkentéséről döntött. Mint a Telegraph írta, a brüsszeli bürokraták nyugdíja a munkabérük 40–70 százaléka között mozog, amely így a legmagasabb kategória esetében elérheti a havi 16 ezer eurót. Az összes 104 esetből azonban csak három tisztségviselő veszítette el a munkáját, a többiek pedig megúszták egyszerű megrovással. A jelentések kapcsán a portál megszólaltatta az MCC Brussels ügyvezető igazgatóját, Frank Füredit is, aki azt mondta:
„nagyobb átláthatóságra és elszámoltathatóságra van szükség az Európai Bizottságban.”
Kiemelt kép: Vera Jurová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közti esélyegyenlőségért felelős cseh tagja az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2023. június 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)