Eddig elképzelhetetlen tabukat kezd ki a világszerte érzékelhető népességcsökkenés várható hatásait elemezve az Economist. A gazdasági lap szerint
a liberális elit téves diagnózisa, hogy a bevándorlás ösztönzésével próbálja a munkaerőpiacon jelentkező, egyre tágasabb űrt betölteni.
A szent tehén
Az évszázad közepére ugyanis már globálisan,
az egész világ hiányt fog szenvedni fiatal, képzett munkaerőből,
hacsak nem változik valami.
Kapcsolódó tartalom
Az Európát elborító migrációs hullámokat eddig szent tehénként kezelte a liberális sajtó, a vezető gazdasági lapokkal egyetemben.
A brit lap emellett tévesnek ítéli a populista konzervatívok álláspontját is, amely a hagyományos családi értékekhez való visszatérést követeli. Az Economist, láthatóan kínos igyekezettel, még azt is aláhúzza: „nem tartozunk senki másnak a gyermekneveléssel.”
The world’s demographic trajectory is dire. Boosting the skills of poor children in Africa, China and India would ease the shortage of educated young workers without more births https://t.co/manU3Jx9ST
— The Economist (@TheEconomist) June 4, 2023
Mégsem jó a népességfogyás?
Az Economist cikke mindemellett egy másik korszellemnek, a népességcsökkenést az ökológiai lábnyom csökkenése okán dicséretesnek láttató, liberális álláspontnak is nekimegy:
„függetlenül attól, hogy mit mondanak egyes környezetvédők, a népesség csökkenése (gazdasági) problémákat vet fel”.
Kapcsolódó tartalom
A cikk azt is leszögezi, hogy a világ közel sincs túlnépesedve, miközben a fiatalok számának csökkenése számos gazdasági nehézséget idéz elő.
A 21. század vége előtt egy olyan fordulat várható, amely a fekete halál, a pestisjárvány óta nem fordult elő: csökkenhet a bolygón élő emberek száma. Csakhogy ez alkalommal ennek az oka nem a halálozások számának növekedése, hanem a születések számának lecsökkenése – figyelmeztet a lap. A világ nagy részén a termékenységi ráta – az egy nőre jutó születések átlagos száma – zuhanórepülésben van. Maga a tendencia nem új keletű, ám mértékét és következményeit tekintve igen – teszi hozzá az Economist.
Global fertility has collapsed, with profound economic consequences for Governments. pic.twitter.com/8Zw1mvYP5D
— Geopolitics.wiki (@GeopoliticsW) June 9, 2023
Helyettesítetlen világ
A világ átlag termékenységi rátája 2000-ben 2,7 születés volt egy nőre vetítve, ami jóval a 2,1-es helyettesítési ráta felett van – ez az arányszám az, amely mellett egy népesség lélekszáma stabil marad. Ma ez az érték már csak 2,3, és egyre tovább csökken.
„The world’s population could shrink for the first time since the Black Death due to declining fertility rates”
Global fertility has collapsed, with profound economic consequences https://t.co/HksCFeSrpN pic.twitter.com/JMCcDEXZKx
— Paul Kedrosky (@pkedrosky) June 1, 2023
A 21. század végére az egy nőre jutó születések száma olyan alacsony lesz, hogy nem éri el a 2,1-es, úgynevezett helyettesítési rátát sem
– fejti ki a gazdasági lap.
Kapcsolódó tartalom
Az Economist rámutat: a GDP alakulásában a 15 legnagyobb ország termékenységi rátája mind a helyettesítési ráta alatt van. Ezek közé tartozik az Egyesült Államok és a fejlett világ nagy része, de Kína és India is, mely országok nem gazdagok ugyan, de lélekszámukat tekintve együttesen a világ népességének több mint egyharmadát teszik ki.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Getty Images)