Az olykor zavarba ejtő incidensekkel kapcsolatban a Portfolio vázolt fel néhány lehetséges magyarázatot. De lássuk először, hogy mik voltak pontosan a legutóbbi incidensek.
Egy kínai hadihajó veszélyes közelségben áthajózott egy amerikai romboló előtt
Az amerikai közlés szerint a Chung-Hoon amerikai romboló és a Montreal kanadai fregatt június elején rutinszerű áthaladást hajtott végre a szoroson, amikor egy kínai hajó váratlanul átvonult az amerikai jármű előtt, alig 137 méterre tőle. Az amerikai haditengerészet által közzétett videofelvételen az látszik, hogy egy kínai hadihajó áthalad a Chung-Hoon ösvényén, mely nem változtatott irányt. A hajó legénysége angol nyelven rádióüzenetet is küldött az amerikaiaknak, a hajózás szabadságának korlátozására tett kísérletekre figyelmeztetve.
Kapcsolódó tartalom
„Az Egyesült Államok okozott először bajt és provokált, Kína viszont ezt követően a törvényeknek és szabályoknak megfelelően kezelte a helyzetet” – mondta az esettel kapcsolatban Vang Ven-bin, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
A kínai hadsereg emellett ismét megfeddte az Egyesült Államokat és Kanadát, amiért szándékosan idéznek elő kockázatos helyzetet a ritka közös hajózással.
A „hajótalálkozó” után az amerikai és kínai hadsereg magas rangú küldöttsége is találkozót tartott, mely az amerikai külügyminisztérium szerint őszinte és produktív volt. Szó esett a két ország közötti kommunikációs csatornák fenntartásáról, illetve a Tajvani-szorost érintő kérdésekről. Az amerikai tárgyalófél ugyanakkor világossá tette, hogy
az Egyesült Államok erőteljes versenyt kíván Kínával folytatni, és kiáll az amerikai érdekek és értékek mellett.
Kapcsolódó tartalom
Kínai és orosz katonai repülőgépek hatoltak be Dél-Korea légvédelmi azonosító zónájába
Pár nappal később a dél-koreai védelmi minisztérium tiltakozott amiatt, mert kínai és orosz katonai repülőgépek hatoltak be a légvédelmi azonosító zónájába, válaszul pedig Szöul vadászgépeket küldött a helyszínre. A dél-koreaiak azt hangsúlyozták, hogy az ilyen jellegű műveletek csak tovább élezik a feszültséget a régióban, ezért a feleknek tartózkodniuk kell tőlük.
Kapcsolódó tartalom
Nukleáris fegyver hordozására is alkalmas bombázók Tajvan fölött
Múlt csütörtökön ismét kínai gépek okoztak riadalmat. Tajvan aktiválta a légvédelmi rendszereit, miután a kínai légierő 37 repülőgépe haladt át a tajvani légvédelmi azonosító zóna (ADIZ) délnyugati részén.
A sziget partjainál kínai J–16-os és J–11 típusú vadászgépeket, illetve nukleáris fegyver hordozására képes H–6 típusú bombázógépeket is észleltek.
Kapcsolódó tartalom
Az incidens miatt riasztották a tajvani tengerészet hajóit, a légierő több harci gépét, és aktiválták a rakétaelhárító rendszereket.
Hadihajó Japán partjainál
Ezt követően Japán partjainál észleltek kínai hadihajót. A Shupang osztályú felderítő- és kutatóhajó japán tengeri területre „tévedt”, és csak három órával később hagyta el azt. A hajó a kínai haditengerészet vagy a kínai parti őrség hajója lehetett, ugyanakkor ezzel kapcsolatban nem érkezett megerősített információ.
A Portfolio szerint elképzelhető, hogy
Kína próbálgatja magát a globális hatalmi színtéren.
Ezek a valódi fenyegetést egyelőre nem jelentő, ám diplomáciailag esetlegesen feszültséget keltő határsértések ugyanis azt bizonyítják, hogy Kína „mozgolódik a régióban”, és gyakorlatilag folyamatosan teszteli a szomszédos államok éberségét. Ráadásul a kísérleti jellegű manőverek remek lehetőséget teremtenek Pekingnek arra, hogy a saját erőiket gyakorlatoztassák, valamint, hogy megfigyeljék Dél-Korea, Japán vagy Tajvan védelmi mechanizmusait és esetleges gyenge pontjait.
Kapcsolódó tartalom
Kína növekvő hatalma korábban elsősorban a gazdasági terjeszkedésen keresztül volt észrevehető – írja a portál –, az utóbbi években azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Peking katonai szempontból is igyekszik érvényesíteni akaratát. Mindez természetesen felértékelte a Tajvan kérdését is, mely gyakorlatilag már 1949 óta fennáll, és állandó téma a pekingi vezetés körében.
Az elmúlt években a kínai vezetés Hongkongban már megmutatta, hogy komolyan gondolja az „egy Kína” politikai elvet, amikor határozottan beavatkozott a városállam politikai életébe, és mindenkit emlékeztetett arra, hogy Hongkong továbbra is Kína különleges közigazgatási területeinek egyike.
Az 1980-as évektől máig tartó kínai gazdasági fellendülés jelentősen megnövelte Peking súlyát a világpolitikában, ráadásul Kína ma már katonailag is komoly erő, ami számos országot arra késztetett, hogy szép lassan eltávolodjon Tajvantól. Napjainkban már csak 13 ország tart fenn vele hivatalos politikai kapcsolatokat. Persze – emlékeztet a szerző –, más államok is fenntartanak kapcsolatokat velük, például az Egyesült Államok is, ám ezek az államok nem ismerik el Tajvan függetlenségét.
Kapcsolódó tartalom
Az Egyesült Államok és Japán mindenesetre egyre keményebben állnak bele a Tajvan-kérdésbe, ami érhető okokból Kínát rendkívüli módon ingerli, és az amerikai katonai manővereket a saját érdekszférájában elkövetett provokációnak tartja.
Washington mindenáron szeretné megakadályozni Kína további gazdasági, katonai, politikai erősödését, és ennek egyik igencsak kézenfekvő eszközeként tekint a szigetre.
Vannak természetesen más tényezők is, amik forróvá teszik a helyzetet a térségben. Japán és Dél-Korea között is számos nézeteltérés van egyes szigetek feletti fennhatóság kérdésében. A Dél-kínai-tenger térségét pedig az teszi még különlegesebbé, hogy a tengerfenéken nagy mennyiségű természeti erőforrás található. Ezeket minden, a tengerrel határos ország igyekszik kiaknázni, ami azt eredményezi, hogy gyakorlatilag egyik állam sem ért egyet a tengeri határokkal a térségben. Elképzelhető, hogy a figyelem megosztása érdekében Peking itt további műveletekbe fog kezdeni.
Összességében nem számíthatunk arra, hogy egyhamar csökken a feszültség a térségben,
Kína várhatóan tovább növeli majd a nyomást, hogy kifejezze saját dominanciáját, ugyanakkor valószínűleg az Egyesült Államok is látványos erődemonstrációkkal igyekszik majd saját és szövetségesei érdekeit védeni
– írja a Portfolio.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: A dél-koreai haditengerészet által közreadott képen az amerikai haditengerészet Fitzgerald nevű rombolója lövést ad le a dél-koreai haderővel közösen tartott hadgyakorlaton Dél-Korea nyugati partjainál 2016. március 25-én (Fotó: MTI/EPA/Yonhap/Dél-koreai haditengerészet)