A felülvizsgálat nyomán bevezetett módosítások kiemelten fontos ügyként kezelik a klímaváltozás elleni harcot, az élelmiszer- és energiaválság ügyét, valamint a tengeri biztonságra és az ellátási lánc megerősítésére is nagyobb hangsúlyt fektetnek.

A módosításokat Tokió a nemzetközi közösséget fenyegető „összetett válságokkal” indokolta, kiemelve: a közösség „történelmi fordulópont előtt áll”. E kihívások a fejlesztési segélyeket minden korábbinál erősebb diplomáciai fegyverré tehetik

– tette hozzá a külügyminisztérium.

A módosítások emellett hangsúlyozzák a magánszektorral és a civil társadalommal történő együttműködés fontosságát.

A fejlesztési együttműködésről szóló megállapodást általában tízévente vizsgálják felül, legutóbb 2015-ben, így a most bejelentett módosításokra tíz helyett nyolc év után került sor.

Szakértők szerint ezt egyaránt okozhatta Kína terjeszkedése a térségben, valamint az ukrajnai háború.

Az új biztonsági stratégia keretében a japán külügyminisztérium elindította a hivatalos biztonsági segítségnyújtást a fejlődő országok – elsősorban az indiai-csendes-óceáni térség országai – hadseregei számára is. Ennek keretében japán gyártmányú, nem halálos eszközökkel látja el őket, a többi között radarral, kisebb járőrhajókkal és segítséget nyújt az infrastruktúra, például kikötő fejlesztésében is.

Külügyi források rámutatnak arra, hogy

ez a kezdeményezés eltér a fejlesztési együttműködésről szóló megállapodástól, ez utóbbi ugyanis továbbra is a nem katonai jellegű együttműködést tartja szem előtt.

Japán decemberben fogadott el új nemzetbiztonsági stratégiát, mely során a tervek szerint öt évre számítva 43 ezer milliárd jent (124,5 ezer milliárd forint) költenének katonai célokra.