Eddig a Közel-Keleten szinte minden nagyobb diplomáciai lépés amerikai közvetítéssel történt, az Egyesült Államok volt a hegemón a térségben, ezért érthető, hogy zavarja a kínai jelenlét, főleg miután Peking összebékítette a két ősi ellenséget, Szaúd-Arábiát és Iránt – nyilatkozta a hirado.hu-nak Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet Amerika-szakértője.
Ahogy arról portálunk is beszámolt, Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Rijádba utazott, hogy enyhítse az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti régóta fennálló diplomáciai feszültséget.
Kapcsolódó tartalom
Peking jelenlétére a térségben az Egyesült Államok úgy tekint, hogy Kína diplomáciailag ki akar lépni a világ színpadára, ami megkérdőjelezi Washington hegemón szerepét. „Ez konkrétan azt jelenti, hogy nem Washington lesz a diplomácia egyetlen ura, hanem csak egy a több, persze nem feltétlenül sok szereplő közül” – fogalmazott a szakértő.
Szaúd-Arábia már nem mindig fogad szót az Egyesült Államoknak
Erdélyi Rezső Krisztián fontosnak tartotta megjegyezni,
Blinken vizitje után két nappal szintén Szaúd-Arábiában lesz egy nagy arab–kínai gazdasági konferencia, ahol arról tárgyalnak, Kína miként segítheti a Perzsa-öböl hat olajtermelő országát tömörítő Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országainak gazdaságát.
„Ha a diplomáciai kapcsolatok után a gazdasági kötelék is megerősödik Kína és az Öböl menti államok között, akkor azt már egy új típusú fenyegetésként élik meg az Egyesült Államokban” – vélekedett Erdélyi Rezső Krisztián.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter az Öböl Menti Együttműködési Tanács országainak külügyminiszteri tanácskozásán Rijádban 2023. június 7-én – az Egyesült Államok nem dőlhet hátra, hiszen külügyminisztere távozása közben a kínai diplomáciának adja át a kilincset (Fotó: MTI/AP/Pool Reuters/Ahmed Joszri)Érdemes észben tartani, hogy jövőre elnökválasztás lesz az Egyesült Álamokban. A szakértő szerint
az amerikaiak közvetlenül már nem függenek a szaúdi olajtól, de közvetetten az arab ország olajkitermelése által befolyásolt világpiaci ártól viszont igen.
Joe Bidennek az egyik legfontosabb választási ígérete volt, mielőtt hatalomra került, hogy rendet tesz a gazdaságban. Ha ez továbbra sem fog neki sikerülni, akkor az a Demokrata Pártnak a Fehér Házba vagy a szenátusi többségébe kerülhet a választáson – mondta.
Erdélyi Rezső Krisztián felhívta a figyelmet arra is, hogy „általában az amerikai választásokon a külpolitikai kérdések nem szoktak dominálni. Egy arkansasi átlagpolgár nem foglalkozik közvetlenül azzal, hogy Szaúd-Arábiában milyen a nők helyzete, vagy hogy mennyibe kerül a szaúdi olaj. De hogyha a szaúdi olaj kitermelésének visszafogása miatt emelkedik a világpiaci ár, azt már ő is megérzi, hiszen az amerikai kutakon is drágább lesz a benzin. Márpedig Szaúd-Arábia éppen visszafogja saját kitermelését, annak ellenére, hogy Amerika arra kérte, hogy ezt ne tegye”.
Kérdés, hogy kinek a felelőssége, hogy Szaúd-Arábia már nem fogad szót mindig az Egyesült Államoknak. „Trump például nem mondott olyanokat, mint Joe Biden, hogy páriaként fogja kezelni a szaúdi koronaherceget”
– jegyezte meg ezzel kapcsolatban Erdélyi Rezső Krisztián.
A szakértő felidézte,
amikor tavaly Biden ellátogatott Rijádba, akkor a saját pártján belül akkora volt a felháborodás, főleg a demokraták balszárnya részéről, hogy több nagy lapban is fizetett véleménycikkben kellett megmagyaráznia az elnöknek, miért megy az Öböl menti országba.
„Míg Trump igyekezett pragmatikus külpolitikát vinni, Bidennek sok munkája van abban, hogy Washington és Rijád között feszült a viszony,
hiszen ő a pragmatikus helyett ideologikus külpolitikát gyakorol” – mondta. A helyzet persze nem ennyire egyszerű, Bidennek ugyanis akkor is ezt az utat kellene járnia belpolitikai okokból, ha neki személy szerint más elképzelései lennének.
Erdélyi Rezső Krisztián szerint a demokraták progresszív szárnya ugyan kisebbségben van, tehát nem elég erős, hogy elnököt adjon, de elég befolyásos ahhoz, hogy Bident erre a kényszerpályára állítsa.
Amerika is békéltetne, de pokolian nehéz dolga lesz, ha ebben felül akarja múlni Kínát
A szakértő rámutatott,
az, hogy Kína képes volt összebékíteni Iránt és Szaúd-Arábiát, a többpólusú világ kialakulása felé mutat, és ezt Amerika is így értelmezi.
„Ezért is akarják azt, hogy legyen egyfajta ellensúly: ha Peking közvetítésével Rijád és Teherán megegyezett, akkor Washington közvetítésével Szaúd-Arábia csatlakozzon az Ábrahám-egyezményhez. Ez viszont nem lesz egyszerű, hiszen az Öböl menti állam és Amerika is olyan árat kér, amit Izrael nem szívesen adna meg” – fűzte hozzá.
De mit követelnek pontosan Izraeltől? Az Egyesült Államok azt várná el a zsidó államtól, hogy a felfüggesztett igazságügyi reformot teljesen felejtse el. „Egy olyan izraeli kormányról beszélünk, amelynek minden tagja, de maga Netanjahu miniszterelnök is elég markáns álláspontot képvisel a kérdésben. Szaúd-Arábia pedig azt követeli Izraeltől, hogy a palesztin kérdést rendezzék” – magyarázta.
A palesztin kérdés rendezése kifejezés gyakran olvasható a sajtóban, de miről van szó pontosan? Arról, hogy Izrael valamilyen módon ismerje el a gázai övezet és a ciszjordániai területek autonómiáját – tudtuk meg Erdélyi Rezső Krisztiántól. Igen ám, csakhogy – ahogy azt a portálunknak nyilatkozó szakértő kifejtette – az izraeli kormány vallásos pártjainak pont az az elképzelése, hogy további telepeket létesítenek Ciszjordániában, és még jobban Izrael fennhatósága alá vonják a területet. A szaúdiak ezzel szemben azt szeretnék, hogy valamifajta függetlenséget kapjanak az említett vidékeken a palesztinok. Ez a gyakorlatban azt jelentheti például, hogy kivonják azokat az izraeli katonai ellenőrzés alól.
„Érthető, hogy ettől az izraeliek nem éreznék túlságosan nagy biztonságban magukat. Aki járt már Izraelben, tudja, hogy azt a falat nem véletlenül építették oda, ahova”
– jegyezte meg Erdélyi Rezső Krisztián.
Szalmán bin Abdel-Azíz szaúd-arábiai király és Donald Trump korábbi amerikai elnök a Murabba-palotában tartott fogadási ünnepségen Rijádban 2017. május 20-án – „Míg Trump igyekezett pragmatikus külpolitikát vinni, Bidennek sok munkája van abban, hogy Washington és Rijád között feszült a viszony” (Fotó: MTI/EPA/Szaúdi Sajtóügynökség)Szaúd-Arábia és Amerika évtizedekig első számú szövetségesként tekintett egymásra, de mára az „első számú” lekopott a kifejezés elejéről. „Egyrészt az Egyesült Államok már nem függ annyira a szaúdi olajtól, hiszen a hazai kitermelése elégséges, ráadásul erősen ráfeküdt a megújuló energiára, a Közel-Kelet pedig már nem első számú prioritás az Egyesült Államoknak, a figyelmüket inkább a Távol-Keletre, a Dél-kínai-tengerre helyezték át. Az USA ugyanis veszélyesnek ítéli Kínát az amerikai világrendre nézve” – fejtette ki Erdélyi Rezső Krisztián.
Kapcsolódó tartalom
Ennek aztán az lett a következménye, hogy
Szaúd-Arábia egyre kevésbé bízik abban, hogy az Egyesült Államok megvédi. A szakértő szerint ez lehet az egyik oka annak, hogy kiegyeztek Iránnal, hiszen így eggyel kevesebb fenyegetéssel kell számolniuk.
„A szaúdiakra azért mégiscsak Irán jelentette a legközvetlenebb veszélyt hosszú ideig. Hiába egy kultúrkör és egy vallás, ha annak a vallásnak két különböző ágát képviselik.
Arrafelé pedig a vallási vitákat nem tárgyalóasztal mellett szokás intézni, fogalmazzunk így”
– fűzte hozzá.
Mennyi ideje maradt a dollárnak?
Szaúd-Arábia jelenleg csatlakozási tárgyalásokat folytat az Új Fejlesztési Bankkal (NDB), amely a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság) pénzintézete, és amelynek egyik, nem is annyira burkolt célja, hogy megdöntse a dollár világuralmát. Kérdés, hogyan reagálna Amerika, ha egy ilyen régi szövetségese valóban beállna egy olyan ügy mögé, amely egyértelműen az Egyesült Államok fizetőeszközének vezető szerepét veszélyezteti.
Kapcsolódó tartalom
„Szaúd-Arábia is felkészül arra, hogy mi lesz akkor, ha már nem tudja eladni a legfőbb kiviteli termékét, az olajat. Ez nyilván nem holnap lesz és nem is holnapután, de afelé mozdul a világ, hogy egyre inkább a megújuló energiák kezdenek el dominálni. Ebben egyébként nagyon erős szaúdi fejlesztések is vannak, ami elsőre furcsán hangzik, de valójában semmi különös nincs benne. Az pedig, hogy olyan bankkal tárgyalnak, amely igyekszik összefogni azokat az országokat, amelyek az amerikai dollár világpiaci uralma ellen vannak, az valahol egy természetes szövetség. Nyilván a dollár vezető pozíciója belátható időn belül nincs veszélyben” – vélekedett Erdélyi Rezső Krisztián.
A szakértő szerint
Amerika mindent meg fog tenni azért, hogy ez ne történjen meg,
„ha kell, akkor szép kérésekkel, akár további biztonsági garanciák megadásával, ha kell, akkor figyelembe veszik a szaúdiak azon kérését, hogy szabadítsanak fel olyan, Donald Trump alatt megkötött fegyverüzleteket, amelyeket most Amerika nem akar teljesíteni, és ha kell, akkor akár kevésbé szép szóval”.
A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő, miután megállapodást írtak alá Pekingben 2023. április 14-én – a BRICS meg akarja törni a dollár hegemóniáját (Fotó: EPA/Ken Ishii/Pool)Tüske az óriás körme alatt
Erdélyi Rezső Krisztián nem tartja valószínűnek, hogy a szaúdiak csatlakozni fognak az NDB-hez,
„ez inkább csak egy jó kártya a szaúdi pakliban, amit kijátszhatnak a tárgyalóasztalnál. Nem reális, hogy Szaúd-Arábia rövid vagy középtávon direktben ujjat akarna húzni az Egyesült Államokkal”.
Az Öböl menti államnak ugyanis létérdeke a jó viszony, még annak ellenére is, hogy most nem a legjobb a kapcsolat a két ország között, az amerikaiak katonai védelmére ugyanis továbbra is szükségük van.
Kapcsolódó tartalom
„A szaúdiak tárgyalása az NDB-vel hasonló tüske lehet az amerikaiak körme alatt, mint az, hogy több mint egy évtized után az Arab Liga éves értekezletére Aszad szíriai elnököt újra meghívták. Nyilván ezt is mindenki rossz szemmel nézi Amerikában, de nincs nagy gyakorlati jelentősége” – fűzte hozzá.
A Nézőpont Intézet Amerika-szakértője úgy vélekedett,
az Egyesült Államok már rájött arra, hogy nem képes hegemónként örökké uralni a világot, de mindent megtesz azért, hogy minél később jöjjön létre a többpólusú világrend.
„Az USA amíg csak képes lesz rá, arra fog törekedni, hogy tudjon egyezkedni a feltörekvő hatalmakkal, akár egymás ellen is kijátszva őket. Ha megnézzük a diplomáciát vagy a katonai költségvetéseket, ehhez minden eszközük meg is van, és meg is lesz, minimum középtávon” – húzta alá Erdélyi Rezső Krisztián.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Hszi Csin-ping kínai elnököt Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg üdvözli Rijádban 2022. december 8-án (Fotó: MTI/EPA/Szaúdi királyi udvar/Bandar Aldzsalud)