A Rostockból származó Alexander H. (fedőnevén „Limey”) a német hadsereg kötelékein belül az Eurofighter Typhoon harci repülőgépeken képzett ki pilótákat. A férfi 2013 márciusában hagyta el hazáját, hogy Kínában kezdjen új életet. A Szibériával határos Hejlungcsiang tartománybeli Qiqihar városban telepedett le, ahol a kínai hadsereg egyik légibázisa is található. Beszámolók szerint naponta mindössze egy repülőjárat érkezik ide Pekingből, és a légiutas-kísérők már a település megközelítésekor meggyőződnek arról, hogy az összes sötétítő be van-e húzva a gépen. Senkinek nem szabad megpillantania ugyanis a kifutópályán és a hangárokban álló, kínai gyártmányú, negyedik generációs Shenyang J–11-es vadászgépeket.
Mit keresnek német pilóták Kínában?
Nagyon úgy tűnik, hogy egy maroknyi volt német vadászpilóta kiképzőként dolgozik Kínában. És a jelek szerint olyan fizetésért, amelyet normális esetben profi sportolók vagy multinacionális vállalatok felsővezetői kapnak – írta meg a német Spiegel hetilap.
Német biztonsági tisztviselők szerint könnyen elképzelhető, hogy a pilóták katonai szakértelmüket és bizalmas műveleti titkokat adtak át, sőt, akár támadási forgatókönyveket is, ami egy Tajvan elleni támadás esetén jelenthet komoly segítséget.
Mindezt az új hidegháborús feszültség növekedésének időszakában, amikor folyamatosan fennáll az eszkaláció veszélye (mint például a múlt héten, amikor egy kínai J–16-os vadászgép agresszív manővereket hajtott végre egy amerikai felderítőgéppel szemben a Dél-kínai-tengeren).
Kapcsolódó tartalom
A Bundestag honvédelmi bizottsága a közelmúltban több ülésén is foglalkozott a közalkalmazottak munkaviszonyuk megszűnését követő szakmai tevékenységével. A bizottság tagjai – akiknek feladata a német hírszerző ügynökségek ellenőrzése is, aggódnak amiatt, hogy az egykori pilóták értékes tudása „rossz kezekbe” kerülhet. Konstantin von Notz zöldpárti bizottsági elnök szerint ha a gyanú beigazolódik, az botrányos helyzetet fog eredményezni, és komoly biztonsági kockázatot jelentene.
A Spigel szerint
Kína már évek óta igyekszik magához vonzani azokat a visszavonult nyugati szakembereket, tisztviselőket, akik továbbra is hasznos, naprakész tudással rendelkeznek.
Jövedelmező tanácsadói szerződésekkel, konferenciameghívásokkal keresik meg őket. Rálátással bíró források szerint Kína célja egyértelműen a know-how megszerzése, beleértve a katonai értékkel bíró információkat is.
Brit Eurofighter Typhoon típusú vadászgép a Load Diffuser 2017 elnevezésű nemzetközi gyakorlaton (Fotó: MTI Fotó: Bodnár Boglárka)A német védelmi minisztérium a lap megkeresésére megerősítette, hogy Kína külső ügynökségeken keresztül igyekszik volt NATO-pilótákat kiképzőként beszervezni, köztük a német Luftwaffe volt pilótáit. Fennáll a veszélye annak, hogy nem csupán alapvető repülési ismereteket adnak át, hanem taktikai vagy technikai tudást is.
Kapcsolódó tartalom
A Bundeswehr vadászpilótái általában 41 éves koruk körül vonulnak nyugdíjba, amikor reflexeik általában tompulni kezdenek, látásuk pedig érezhetően romlik. Azok, akik 20 éves korukban kezdenek el repülni a német légierőnél, nyugdíjazásuk után az utolsó havi fizetésük felét kapják kézhez. A legtöbb volt pilóta ezt nem tartja kielégítőnek, és másodállást keres.
A jelenség legalább tízéves múltra tekint vissza, amikor a Bundeswehr egy korábbi pilótája a dél-afrikai Test Flying Academy of South Africa kísérleti tesztpilóta társaságon keresztül kezdett kínai pilótákat képezni. A Spiegel berlini forrásai szerint
a pilóta ezzel a lépéssel nem lépett át semmilyen formális korlátozást, hiszen Kínát akkoriban nem tekintették ellenséges hatalomnak, Németország akkoriban a kínai tiszteknek is nyújtott hivatalos kiképzést.
Titkos információk is gazdát cserélhettek
A helyzetet tavaly ősszel kezdték átértékelni, amikor Ausztrália letartóztatta Daniel Duggan amerikai pilótát, akit azzal vádoltak, hogy német kollégáihoz hasonlóan kínai pilótákat képzett ki (Duggan tagadta az állításokat). A férfi jelenleg börtönben van, és minden bizonnyal kiadják majd az Egyesült Államoknak. Bonyolítja az ügyet, hogy a pilóta állítólag egy McDonnell Douglas AV-8B Harrier II típusú géppel repült,
amelynek alapos ismerete szinte felbecsülhetetlen értékű erőforrás volna Kína számára az épp fejlesztés alatt álló Jianjiji J–18-as, függőleges fel- és leszállásra képes vadászbombázójához.
Egy AV–8B Harrier harci gép száll fel a Peleliu amerikai deszantos hadihajó fedélzetéről (Fotó: MTI/EPA/AFP/Earnie Grafton)Az Asia Times ugyanakkor a közelmúltban arról írt, hogy Kína hasonló megfontolásból a brit légierő egykori vadászpilótáit is rendszeresen megkeresi. Egy nevét nem vállaló egykori pilóta szerint évente közel egymillió dollárt ajánlottak fel neki kínai vadászpilóták kiképzéséért cserébe. Ugyan a már leszerelt pilóták egyike sem repült a jelenleg lefejlettebbnek számító amerikai F–35-össel, ugyanakkor olyan régebbi, kipróbált repülőgépekkel viszont igen, mint például a Eurofighter Typhoon, a Jaguar vagy a Tornado. Nem meglepő módon a britek meg is kongatták a vészharangot. A brit védelmi minisztérium szerint
a királyi légierő akár harminc volt tisztje is részt vehetett kínai vadászpilóták kiképzésében az elmúlt években.
Mivel a pilóták nem sértették meg a vonatkozó törvényeket, London bejelentette, hogy jogi szigorítást vezet be.
A Panavia Tornado kéthajtóműves, szuperszonikus, változtatható szárnynyilazású harci repülőgép (b), melyet az Egyesült Királyság, Nyugat-Németország és Olaszország közösen fejlesztett ki az 1970-es évek elején; valamint egy brit–francia koprodukcióban készülő SEPECAT Jaguar szuperszonikus kiképző repülőgép (Forrás: Wikipédia)Kiismerni az ellenséget
Visszatérve a német pilóták ügyéhez, tudni kell, hogy a nyugalmazott vadászpilóták rendszerint olyan németországi cégeknél vállalnak munkát, amelyek kapcsolatban állnak a német hadsereggel. Azok, akik külföldi hatalmak tanácsadójának csapnak fel, szokatlan utat választanak a források szerint. Egyikük úgy nyilatkozott, hogy valószínűtlen, hogy a korábban már említett Alexander H. titkos információkat adott volna ki a kínaiaknak, hiszen ő egy „igazi hazafi.” Sőt, szerinte bizonyos, hogy a volt pilóta tájékoztatta az illetékes német szerveket terveiről, mielőtt elvállalta volna az állást. Barátja arról is biztosította őt, hogy csak olyan ismereteket ad át, amelyek az interneten is hozzáférhetők.
Egykori bajtársa is rendhagyónak tartja a bőkezű javadalmazást, amit azzal magyarázott, hogy talán némi taktikai tudás átadása is terítékre kerülhet azért, illetve szerinte
a kínaiaknak az lehet az érdekük, hogy „újfajta mentalitással” vértezzék fel pilótáikat. Mindez a tekintélyelvű felfogás helyett a nagyobb döntési szabadság elvét jelenti.
Kapcsolódó tartalom
A német védelmi minisztérium már jó ideje próbálja kideríteni, hogy pontosan mit is tanítanak a légierő egykori pilótái a tanítványaiknak, és hogy a „tananyag” tartalmaz-e bizalmas katonai információkat. Közben erőfeszítések történnek annak érdekében is, hogy megakadályozzák a pilóták Kínába való távozását.
A kampány részeként a nyugdíjba vonulás előtt álló pilótákat felkeresik, és emlékeztetik őket arra, hogy az államtitkok elárulása súlyos következményekkel járó bűncselekmény.
A német haditengerészet és a légierő katonái menetelnek 2023. március 17-én Berlinben (Fotó: Thomas Imo/Photothek via Getty Images)Hazaárulás vagy üzlet?
A német védelmi miniszter, Boris Pistorius épp Szingapúrban járt egy védelmi csúcstalálkozón, amikor először napvilágot látott a német pilóták kínai tevékenysége. Újságírói kérdésre ekkor annyit mondott, hogy ennek a gyakorlatnak minél előbb véget kell vetni.
„Sürgősen szigorítani kell azokat a szabályokat, amelyek azokra vonatkoznak, akik a német állam érdekében végzett munkájuk miatt hozzáférnek a biztonság szempontjából fontos információkhoz”
– mondta a minap Marcus Faber német szabaddemokrata politikus, a védelmi bizottság tagja.
Kapcsolódó tartalom
Az államtitkok kiadásának egyértelmű esetét kivéve a nyugdíjba vonult szolgálati tagok és más kormányzati dolgozók nagyrészt szabadon használhatják fel szakértelmüket. Azt ugyanakkor megkövetelik tőlük, hogy jelentsék be, milyen munkát végeznek, és a szolgálatuk alatt birtokukba jutott bizalmas információkat tartsák titokban. A német védelmi minisztérium ezt követően ellenőrzi az összeférhetetlenséget, és adott esetben akadályt gördíthet az egykor a hadseregben szolgáló katonák külföldi munkavállalása elé.
Kiemelt kép: A kínai légierő műrepülő csapatának J–10-es vadászrepülőgépei egy légibemutatón (Fotó: Stringer/Anadolu Agency via Getty Images)