„Iránban a forradalom 2022 szeptemberében kezdődött, és ennek a végpontja a kormány bukása lesz” – mondta Ebadi Bécsben az APA osztrák hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjúban.
A 2009 óta londoni emigrációban élő jogvédő a tüntetéseket egy olyan vonatúthoz hasonlította, amelynek során a jármű egyszer lassabban, egyszer gyorsabban halad, közben időnként megáll.
Elmondása szerint azért bízik a megmozdulások sikerében, vagyis abban, hogy ez a bizonyos vonat el fogja érni a célállomását, mert a kormány mindeddig nem tudta megfelelően csillapítani az emberek elégedetlenségét.
Kapcsolódó tartalom
Régiós kérdésekről és az emberi jogokról egyeztetett az amerikai külügyminiszter és a szaúdi trónörökös Dzsiddában
NAÜ: Irán csak a töredékét teljesítette atomprogramja ellenőrzéséről szóló kötelezettségeinek
Épp ellenkezőleg, a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépés és elnyomás oda vezetett, hogy a megmozdulásokat addig fogják folytatni, amíg el nem érik a céljukat – mondta Ebadi.
A tavaly őszi tömegtüntetések ma már más formát öltenek,
bizonyos városokban a pénteki ima után hetente tartanak tiltakozásokat, illetve a tüntetések halálos áldozatainak szentelt megemlékezések is alkalmat adnak újabb demonstrációkra.
Azzal kapcsolatban, hogy az iráni tüntetéseknek nincs világos szerveződése vagy egyértelmű vezető személyisége, Sirín Ebadi úgy vélte: „a forradalomnak van terve, szervezete és vezetése is. A vezetést nem egyetlen személy, hanem egy több emberből álló tanács testesíti meg, az ő nevüket természetesen nem fedhetik fel, mert különben azonnal börtönbe kerülnének és megszabadulnának tőlük”.
Kapcsolódó tartalom
A jogvédő szerint a tüntetők célja világos:
„első lépésként a kormány hatalmának megdöntése, majd azt követően népszavazás kiírása az ENSZ felügyelete mellett”.
A Nobel-békedíjas jogvédő az interjúban az európai országok szemére vetette, hogy nem szentelnek kellő figyelmet az iráni helyzetnek. „Abban továbbra is érdekeltek, hogy fenntartsák a párbeszédet annak érdekében, hogy üzleti ügyeiket folytassák” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a hatályban lévő nemzetközi szankciók „messze nem elégségesek”.
„Annyiban hatékonyak, hogy a rezsim kevesebb pénzzel tudja támogatni a félkatonai alakulatokat” – mondta, kiemelve ugyanakkor, hogy
a büntetőintézkedések mindenekelőtt az emberek életére vannak hatással.
Ebadi kiemelte, hogy az ország jövőjéről, a kormányzat formájáról mindenképpen népszavazáson kellene határozni.
„Ha az emberek többsége államformának a köztársaságot választaná, akkor nincs helye a monarchiának, ha pedig a monarchia mellett döntenének, akkor máris lenne valakink a vezetői tisztségre”
– mondta Ebadi arra a felvetésre, hogy Reza Pahlavi, az 1979-ben elüldözött iráni sah legidősebb fia esetleg valamilyen szerepet tölthetne be a jövőben az iráni vezetésben.
A kiemelt kép illusztráció.