„Mind a két félnek érdekében állhatott az erőmű felrobbantása, hiszen a háború pillanatnyilag olyan, mint egy élén álló kocka, amiről nem tudjuk, hogy melyik irányba dől el” – nyilatkozta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a hirado.hu-nak.

Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, találat érte a Nova Kahovka-i vízi erőmű gátját Dél-Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részén, a háborús felek pedig egymást vádolják az akció végrehajtásával.

Kapcsolódó tartalom

Horváth József szerint

az ukránok ezzel az akcióval gátolhatták az orosz kézen lévő zaporizzsjai erőmű működtetését, ráadásul a robbantás az oroszok ellenőrizte Krím vízellátásában is zavarokat okozhat.

Hozzátette:

ugyanakkor az oroszok részéről sem kizárt, hogy érdekükben állt egy ilyen támadás, hiszen – azon túl, hogy számukra milyen károkat okoz – az általuk ősszel feladott Herszont is fenyegeti az erőmű megsérülése.

„Pillanatnyilag messze vagyunk attól, hogy tisztán lássunk, de az is lehet, hogy sose tudjuk meg mi történt pontosan. A külföldi szolgálatok, kiemelten az amerikaiak, a térségben szinte minden vonalat lehallgatnak, ebből hátha ki fog derülni” – mondta.

Horváth József szerint amennyiben az oroszok robbantottak, nem a felperzselt föld taktikát alkalmazták, tehát nem azért tették, mert arra készülnek, hogy feladják az ukránoknak azt a területet, amelyen a vízerőmű áll. Inkább az lehetett az okuk rá, hogy ha egyszer vissza akarják foglalni Herszont, akkor ez kedvező pozíciót teremt hozzá nekik.

Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat

„Olyan forgatókönyvet se zárjunk ki, hogy egy harmadik fél hajtotta végre az akciót, hiszen számtalan zsoldos és úgynevezett külföldi önkéntes harcol Ukrajnában” – világított rá.

A biztonságpolitikai szakértő felvetette, az elmúlt hetekben többször láttunk arra példát, hogy az ukrán fél az amerikai támogatóinak a tudta és beleegyezése nélkül hajtott végre támadásokat. Ilyen volt például az ukránpárti csapatok betörése orosz területre Belgorodnál.

Kapcsolódó tartalom

„Az amerikaiak most már időnként igyekeznek kordában tartani az ukránokat, ezért nem zárható ki, hogy egy elszabadult egység vagy egy olyan csapat hajtotta végre az akciót, amely tudatosan akarja eszkalálni a helyzetet” – vélekedett.

Sajtóhírek szólnak arról, hogy

az elmúlt pár napban fokozottabb ukrán aktivitás volt megfigyelhető az arcvonalon,

egyesek pedig ezt úgy értékelik, hogy már a Kijev által indított nagy ellenoffenzíva első felvonása zajlik.

A biztonságpolitikai szakértő úgy vélte, korai lenne még ezt kijelenteni.

Amiket látunk, azok szerinte inkább elterelő hadműveletek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az orosz erőket minél több irányba lekössék, és ezáltal eltereljék a figyelmet a valódi támadás irányáról és idejéről.

„De arra is jók lehetnek, hogy a nyugati média és nyilvánosság felé aktivitást mutassanak. Mivel úgy tűnik, hogy még mindig nem szánták el magukat az ellenoffenzíva megindítására, ezek a – nyugati szponzoraiknak mutatott – demonstratív összecsapások alkalmasak arra, hogy egy kis időt szerezzenek maguknak” – tette hozzá.

Horváth József elképzelhetőnek tartja, hogy a vízerőműnél történt incidens is ezeknek az elterelő hadműveleteknek a része.

„Félő, hogy az erőmű felrobbantása mind a két felet nagyobb aktivitásra fogja sarkallni, ami a háború további eszkalációját okozza” – mondta.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban (fotóotó: hirado.hu/ Horváth Péter Gyula)

Resperger István ezredes, egyetemi tanár nemrég a Ma7 felvidéki hírportálnak adott interjújában azt mondta, nem tartja valószínűnek, hogy az ukránok sikeresen átszakítanák az orosz védvonalat, de ha ez meg is történik, akkor ott fognak tartani, mint Bahmutnál: az ukrán hídfő az orosz tüzérség katlanjába kerül, amiből vérfürdő lehet.

Kapcsolódó tartalom

Horváth József egyetértett Resperger állításával és hozzátette:

az elmúlt időszakban az oroszok a drónjaikkal szándékosan fogyasztották az ukrán légvédelmet, mivel tudják, hogy egy nagy offenzívát megindítani megfelelő légi fedezet nélkül, nem más, mint öngyilkos művelet.

„Nem véletlen, hogy az ukrán hadvezetés folyamatosan légvédelmi eszközöket kér a Nyugattól, hiszen most már a hírek szerint tízezer méter fölé nem tudnak lőni, márpedig az orosz stratégiai bombázók ezen magasság felett röpülnek” – hívta fel rá a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő.

Kérdésünkre, elképzelhető-e mindezek tudatában, hogy az oroszok szándékosan engednék valahol az ukrán áttörést, hogy ott kerítsék katlanba a támadókat, Horváth József azt a választ adta, lehetséges egy ilyen forgatókönyv, de helyesebb azt a kifejezést használni, hogy az oroszok terelik az ukránokat.

Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies

„Nyilvánvaló, hogy az oroszok most már nagyon komoly hírszerzési információkkal rendelkeznek, illetve

a legfrissebb amerikai értékelések szerint a nemrég felküldött orosz katonai műholdak az eddigieknél sokkal nagyobb felbontású, pontosabb képet adnak az orosz felderítésnek. Így már sokkal nehezebb rejtetten megindítani az ukrán ellentámadást.

Ötven–hatvanezer embert és az ennek nagyságrendileg megfelelő gépeket, fegyvereket egyszerűen nem lehet a mai világban eldugni, azok között a terepviszonyok között meg pláne nem” – fejtette ki.