A légi felvételeken látható, ahogy a gátból hiányzik egy széles középső rész, mögötte pedig óriási mennyiségű víz ömlik a folyó felé. A víz útja mentén fekvő városokat pedig szinte teljesen elöntötte, házakat sodort el.
Herszon régió kormányzója, Olekszandr Prokudin szerint mintegy 16 000 ember tartózkodik a „kritikus zónában” a folyó ukrán ellenőrzés alatt álló jobb partján. Továbbá elmondta azt is, hogy az embereket a Herszon városától magasabban fekvő körzetekbe buszokkal evakuálják, majd vonattal Mikolajivba és más ukrán városokba, köztük Odesszába, Kropivnyickijbe és Kijevbe, ahol menedéket kapnak.
Kapcsolódó tartalom
A katasztrófának generációkon át tartó káros hatásai lesznek, kezdve az azonnali lehetséges emberáldozatoktól egészen az otthonaikat és gazdaságaikat elhagyni kényszerülő több ezer emberig. Ráadásul
a gát felrobbantásával járó áradásoknak várhatóan katasztrofális hatással lesz a régió ökológiájára is.
Emellett a gát felrobbantása megfosztja Ukrajnát a vízenergia-termelés hosszú távú kapacitásától. A tározó elvesztése veszélyezteti a Herszon és Zaporizzsja régiók, valamint a Krím vízellátását, és hosszú távon hatással van a 200 kilométerrel feljebb lévő Zaporizzsja atomerőműre. Érdemes azt is megemlíteni, hogy májusban több hírportál is arról számolt be, hogy a tározó vízszintje 30 éves csúcsot ért el, mivel az orosz megszállók a szakértők szerint viszonylag kevés zsilipet tartottak nyitva.
Egy ilyen katasztrófa korábbi modellezése szerint két súlyos mellékhatás is előfordulhat: a tározó lefolyása miatt a folyásirányban lévő
zaporizzsjai atomerőmű nem juthat hűtővízhez, és a Krím vízellátása is súlyosan károsodhat.
Kapcsolódó tartalom
A szakértő szerint mindkét félnek lehetett oka a gát megsemmisítésére
Mindkét félnek lehetett oka a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantására a hirado.hu-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint, de Horváth József azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy elszabadult egység vagy egy olyan csapat hajtotta végre az akciót, amely tudatosan akarja eszkalálni a helyzetet. Az Alapjogokért Központ munkatársa arra is válaszolt, hogy az elmúlt napok ukrán támadásai már a nagy ellenoffenzíva első felvonását jelentik-e.
Horváth József szerint az ukránok ezzel az akcióval gátolhatták az orosz kézen lévő zaporizzsjai erőmű működtetését, ráadásul a robbantás az oroszok ellenőrizte Krím vízellátásában is zavarokat okozhat.
Hozzátette: ugyanakkor az oroszok részéről sem kizárt, hogy érdekükben állt egy ilyen támadás, hiszen – azon túl, hogy számukra milyen károkat okoz – az általuk ősszel feladott Herszont is fenyegeti az erőmű megsérülése.
Horváth József a lapunknak adott interjúban megjegyezte, hogy bár pillanatnyilag messze vagyunk attól, hogy tisztán lássunk, de a robbantással kapcsolatban több lehetséges forgatókönyv is lehetséges, melyekről bővebben ide kattintva olvashat.
Forrás: The Guardian
A kiemelt képen: Videófelvételről készített kép a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának súlyosan megrongálódott gátjáról a Dnyeper folyón 2023. június 6-án. Az ukrán fegyveres erők déli parancsnoksága a mai napon azt közölte, az orosz erők felrobbantották a gátat, míg Vlagyimir Leontyjev, Nova Kahovka városnak az orosz hatóságok által kinevezett polgármestere szerint a vízerőművet ellátó víztározó gátja sértetlen, nem történt katasztrófa, magának az erőműnek egy része azonban megsemmisült ukrán találatok következtében (Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)