Monumentális víztömeg látható az M1 által bemutatott légi felvételen, de még ez sem adja vissza a gát és a víztározó valós méreteit. A 3,2 kilométer hosszú, 30 méter magas betonfal mögött
tíz Balatonnak megfelelő mennyiségű víz volt, ami most a Dnyeper folyó völgyére zúdul.
A gátszakadás több mint 80 település 16 ezer lakosát veszélyezteti közvetlenül, de a több mint 18 köbkilométernyi, hömpölygő víztömeg útjában hidak, utak, gyárak és erőművek is állnak.
Kapcsolódó tartalom
Hajnali kettőkor érte rakétatalálat a zsiliprendszert a helyi oroszbarát hatóságok szerint. A létesítményben keletkezett kár súlyos fennakadásokat okozhat az oroszok által 2014-ben elfoglalt Krím félsziget vízellátásában és a szintén orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű hűtővízáramlásában. A szakadár oroszbarát hatóságok szerint a helyzet egyelőre nem fenyeget komoly veszéllyel az atomerőműben. Ezt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megerősítette, és közölték: folyamatosan követik a fejleményeket.
Egymásra mutogatnak
A gáton épült vízerőművet is találat érte: a felső része megsemmisült, az erőművet vízzel ellátó kisebb tározó azonban sértetlen maradt – közölte az orosz megszállás alatt tartott Nova Kahovka polgármestere. A frontvonal túloldalán az ukrán kormányzó viszont felszólította a lakosságot: meneküljenek.
Kapcsolódó tartalom
„A vízszint öt órán belül eléri a kritikus szintet. Az evakuáció már megkezdődött. A készenléti szolgálatok működésbe léptek. Arra kérek mindenkit, hogy csak a személyi igazolványaikat és a legszükségesebb holmijukat vigyék magukkal”
– mondta a kormányzó.
Az ár hamarosan el is érte az alacsonyabban fekvő területeket: Herszon megye több települése víz alá került.
Kijev az oroszokat, Moszkva az ukránokat vádolja a gát felrobbantásával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: a gát elpusztítása egy újabb terrortámadás, ami igazolja, Ukrajna minden sarkából el kell üldözni az oroszokat.
Kapcsolódó tartalom
Az oroszbarát szakadár hatóságok az ukránokat vádolják. Novo Kahovka polgármestere kedd délelőtt is arról számolt be: újabb és újabb, Ukrajna felől érkező rakéták csapódnak be a gát környékén.
A vizet fegyverként használják
A vízerőművet és a hozzá tartozó víztározót 2022 áprilisában foglalták el az oroszok, azóta folyamatosak a gát felrobbantásának tervéről szóló hírek. Moszkva és Kijev már augusztusban a gát elleni támadásokkal vádolta egymást, majd októberben és novemberben több rakétatámadás is érte az erőművet és az annak otthont adó települést, ám mostanáig a gát szerkezete sértetlen maradt.
Kapcsolódó tartalom
Nem ez volt az első eset, hogy a vizet fegyverként használják a háborúban: tavaly májusban az ukrán hadsereg felrobbantott egy gátat az Irpiny folyón, hogy feltartóztassa az orosz hadsereg előrenyomulását. Egyes elemzők szerint most is hasonló történhetett: az oroszok az ukrán ellenoffenzívát akarják hátráltatni.
A frontvonal túloldalára is valóságos rakétazápor hullott keddre virradóra: Ukrajna csaknem összes nagyvárosát találat érte az éjjel. A második legnépesebb ukrán város, Harkiv központjában rakéta robbant, több épület és egy vízvezeték megrongálódott, sérültekről nem tudni. Kijevet is rakéták vették célba, a légvédelem azonban – ukrán közlés szerint – mindet megsemmisítette. Összesen 35 robotrepülőgépet kellett néhány óra alatt hatástalanítani.
Kiemelt kép forrása: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat