Több helyen már nap közben elkezdődött a kitelepítés. A katasztrófa miatt veszélybe került a környék energiaellátása és Európa legnagyobb atomerőművének hűtése is.

Tíz Balatonnak megfelelő víztömeg zúdult le a Dnyeper-völgyében kedden, amikor a rakétatámadás miatt meghasadt a gát három kilométer hosszú, 30 méter magas betonfala. A gátszakadás több mint 80 település 16 ezer lakosát veszélyezteti közvetlenül. De a több mint 18 köbkilométernyi zuhatag útjában hidak, utak, gyárak és erőművek is állnak.
Kapcsolódó tartalom
Egy teljes körű gátszakadás beláthatatlan következményekkel járt volna a Zaporizzsjai Atomerőműben – figyelmeztetnek a szakemberek. A létesítmény ugyanis a víztározóból nyeri a biztonságos működéshez szükséges hűtővizet.
A szakadár oroszbarát hatóságok szerint a helyzet egyelőre nem fenyeget komoly veszéllyel az atomerőműben. Ezt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója is megerősítette keddi, rendkívüli sajtótájékoztatóján, ám hozzátette: percről percre követik a fejleményeket.
Kapcsolódó tartalom
Moszkva az ukrán hadvezetést vádolja a támadással
A Kreml szóvivője úgy fogalmazott: céljuk az volt, hogy megfosszák a Krímet a vízellátásától, és hogy ezzel kompenzálják az elmúlt napok sikertelenségeit a harctéren.
„Úgy tűnik, a szabotázs összefügg azzal a ténnyel, hogy az elmúlt két nap nagyszabású offenzíva-kísérletei kudarcba fulladtak”
– mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
A gátnak otthont adó Nova Kahovka belvárosa teljesen víz alá került. A polgármestere szerint a gát olyan súlyosan megrongálódott, hogy lehetetlen lesz helyreállítani, vagyis teljesen újra kell majd építeni.
Kapcsolódó tartalom
„A vízszint folyamatosan emelkedik a városban, már elérte a Dnyeper Sugárutat. A gátat elmossa a víz. Sorra telepítjük ki az embereket. A szennyvízszivattyú-rendszer, az elektromos hálózat és több épület is megsemmisült” – ecsetelte Vlagyimir Leontyijev polgármester.
A frontvonal túloldala is víz alá került. Négy evakuációs központot állítottak fel Herszon városában, ahonnan folyamatosan indulnak a buszok a magasabban fekvő területek felé. Húsz település mintegy 25 ezer lakosát telepítik ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: az oroszok robbantották fel a gátat. Az ukrán elnök főtanácsadója szerint az oroszok így akarják megakadályozni, hogy az ukrán hadsereg átfogó ellentámadásba lendüljön a dél-ukrajnai frontvonalon.
Kapcsolódó tartalom
Válságtanácskozásra ült össze a kijevi kormány
Az ukrán kormány ülése után az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását sürgették, és bejelentették: a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulnak a gátrobbantás miatt.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel már jelezte: Oroszországot teszi felelőssé a támadásért, ami szerinte kimeríti a háborús bűn fogalmát. A NATO-főtitkár is megszólalt az ügyben: a felháborító támadásért ő is az orosz vezetést hibáztatja.
Robbanások rázták meg kedd hajnalban Kijevet. A gátat ért támadással egyidőben ugyanis a front túloldalára is rakéták zúdultak. Az ukrán hadvezetés közlése szerint az összes rakétát hatástalanították, de a lehulló törmelék súlyos károkat okozott egy rendelőintézet és egy kollégium épületében.
Kiemelt képen: A Planet Labs PBC 2023. június 6-i műholdfelvételén a dél-ukrajnai Herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka-i víztározó gátja, amelyen kedd hajnalban robbanás történt. (MTI/AP/Planet Labs PBC)