A Tesla alapítója
megduplázza az elektromos járművek kínai gyártása iránti elkötelezettségét,
ami komoly és jól időzített PR-győzelem Peking számára – fogalmaz a látogatás kapcsán az Asia Times. Musk csütörtök reggel hagyta el Sanghajt, lezárva kétnapos kínai útját, amelynek során egy kulcsfontosságú akkumulátorbeszállítóval is találkozott, és meglátogatta a Tesla sanghaji gyárát is.
Kapcsolódó tartalom
Királyként fogadták Muskot
A globális gazdasági értelmiség éppen arról vitázik, hogyan lehet „leválasztani” vagy „kockázatmentesíteni” Kínát, ám Elon Musk nyilvánvalóan nem kapta meg az erről szóló emlékeztetőt – élcelődik a lap, amely szerint a Tesla Kínába látogató alapítóját a héten Pekingben úgy ünnepelték, mint egy visszatérő királyt.
Attól a pillanattól kezdve, hogy kedden megérkezett a magángépe, Muskot állítólag Ma testvérnek szólították, egy kalap alá véve őt az Alibaba milliárdosával, Jack Mával, aki áprilisban tért haza Kínába (cégének várható feldarabolása pedig egyre inkább érdekli a külföldi befektetőket).
Elon Musk’s speech at Giga Factory Shanghai 🇨🇳 pic.twitter.com/56whCSli2j
— DogeDesigner (@cb_doge) June 1, 2023
Musk nem turistáskodni érkezett Kínába: fogadta őt Csin Kang kínai külügyminiszter, szerdán pedig Ting Hszüe-hsziang miniszterelnök-helyettessel tárgyalt. A Reuters a találkozó kapcsán megjegyzi: ez az első alkalom, hogy Ting egy külföldi vezérigazgatóval négyszemközti megbeszélést folytatott.
Muskkal folytatott megbeszélése jól mutatja, hogy Kína milyen fontosnak tartja a Teslával való kapcsolatát.
Kína ugyanis az autógyártó második legnagyobb piaca, és itt található legnagyobb termelési központja is – teszi hozzá a brit hírügynökség.
Kapcsolódó tartalom
A sanghaji barát
Musk három év óta először látogatott el Kínába. A látogatás tanulságait összegezve az Asia Times többek között kiemeli: nem mindenki függetleníti magát Kínától. A lap szerint elmondható, hogy
az elektromosautó-gyártás és -innováció jövője Ázsia legnagyobb gazdasága felé tolódik.
Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben Peking hogyan terít vörös szőnyeget a külföldi főnökök lába elé – Musktól Jamie Dimonig, a JP Morgan Chase vezetőjéig –, hogy jelezze: Kína valóban újra nyitott az üzlet előtt – írja az Asia Times.
Nem mindig volt így: az a megítélés, hogy Kína ellenségessé válik a külföldi tőkével szemben, felerősödött, miután az Alibaba-tulajdonos, Ma 2020 végén összeütközésbe került Hszi Csin-ping rendelkezéseivel.
Márciusban viszont Kína vezetője új miniszterelnököt nevezett ki Li Ko-Csiang személyében, aki egészen más hangnemet ütött meg. Nem beszélve arról, hogy Li Ko-Csiang volt az, aki még sanghaji párttitkárként lobbizott Musknál, hogy nyisson „Tesla-gigagyárat” a városban.
Beugrott a Starbucks is egy kávéra
A Tesla 2022-ben Sanghaj teljes autóipari termelésének nagyjából egynegyedét adta.
A cél most kínai részről a termelés bővítése és a hazai fogyasztók ellátása, valamint a cégnél minél több, bővített munkahely létesítésének elnyerése.
Li Ko-Csiang nemcsak a Tesla felé nyitotta meg a távol-keleti ország kapuit:
a napokban a Starbucks Corp., a Jardine Matheson, a Franklin Templeton és a brit chip szoftveróriás, az Arm Ltd. vezető tisztségviselői is „beugrottak” hozzá.
Júniusban emellett az Asia Times szerint várható még a kaliforniai székhelyű, elsősorban korszerű grafikus processzorai révén ismert számítástechnikai vállalat, a Nvidia Corporation vezérigazgatója, Jensen Huang sanghaji látogatása is.
Model 3 Refresh to be shown to Elon Musk at the Giga Shanghai factory. I wonder how it will look and excited to see Elon’s first person impression. $TSLA pic.twitter.com/vWvRF12jLG
— John Stockman (@twtStockUpdate) June 2, 2023
A találkozók erőltetett menete éppen akkor gyorsult fel, amikor Kína közvetlen külföldi befektetései kedvezőtlen fordulatot vettek – fűzi hozzá mindehhez a lap. Az év első három hónapjában nagyjából 30 milliárd dollár vándorolt ki Kínából. Ezért sürgősen el kellett oszlatni azt az egyre terjedő elképzelést, hogy a kínai vezetés külföldiellenes lenne.
Ha Kína visszaüt
Az Asia Times az Allianz közgazdászait is idézi, akik szerint a Nyugat és Kína közötti további szétválásnak messze ható gazdasági következményei lehetnek. Kína – érvelnek – megtorlásként korlátozhatná a kritikus nyersanyagok szállítását, amelyekben domináns pozícióval rendelkezik, ami súlyosan megzavarhatná a globális ellátási láncokat.
Más aspektusból, de nyugat-európai politikai körök is idegenkednek a Kínával való szakítástól.
Liesje Schreinemacher holland kereskedelmi miniszter szerint Európa zöldátmenete lehetetlen Kína nélkül – erről a politikus a Financial Timesnak beszélt.
Kapcsolódó tartalom
A gazdasági lap szerint a nyugati gazdaságok azzal a dilemmával szembesülnek, hogy csökkenteniük kell a kínai ellátási láncoktól való függőségüket, miközben
az úgynevezett tiszta technológiák – például a napenergia és az autóakkumulátorok – iránt növekszik a hazai kereslet.
Csakhogy ennek szinte teljes iparágát a kínai székhelyű vállalatok uralják.
Kiemelt kép: Elon Musk, a Tesla Motors elnöke, vezérigazgatója és Li Ko-Csiang kínai miniszterelnök (Fotó: VCG/VCG/Getty Images)