Gyász

Elhunyt a Ferencváros Európa-bajnok és KEK-győztes vízilabdázója

Kibújt Oroszország a szankciók szorításából?

| Szerző: hirado.hu
Oroszország olajárbevételei márciusban és áprilisban is megugrottak, tavaly november óta pedig a legmagasabb szintet érték el egy friss jelentés szerint. Vajon ez azt mutatja, hogy az Európai Unió és a világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet (G7) országai által támogatott szankciók megbuktak?

A Centre for Research in Energy and Clean Air (CREA) finn kutatóintézet eredményei azt mutatják, hogy Oroszország az utóbbi időben sikeresen vissza tudta szerezni a fosszilis tüzelőanyagok exportjából származó bevételeit, annak ellenére, hogy a tavalyi év végén az Európai Unió és a G7-országok behozatali tilalmat rendeltek el, továbbá olajársapkát is bevezettek.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Hirosima prefektúrabeli Mijadzsima-szigeten fekvő Hacukaicsiben lévő Icukusima szentélynél a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának első napján, 2023. május 19-én (Fotó: MTI/EPA/G7 Hirosima)

A jelentés kevesebb mint egy héttel azután készült, hogy a világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet vezetői a japán Hirosima városában tartott csúcstalálkozón kijelentették,

az orosz olajra és kőolajtermékekre vonatkozó árplafon működik, az orosz bevételek csökkentek, a csökkenő olaj- és gázárak pedig a világ országainak javára váltak.

Veszített lendületéből a Nyugat olajháborúja?

A kutatóintézet vezető elemzője, Lauri Myllyvirta az ársapka tekintetében kiemelte: az Európai Unió nem teljesítette azt a vállalását, mely szerint kéthavonta felülvizsgálja az árplafont annak biztosítása érdekében, hogy alacsonyabb maradjon az átlagos piaci árnál. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a végrehajtás nem működik.

Az árszintek felülvizsgálatának, valamint az ársapka által bevezetett szabályok érvényre juttatásának kudarca azt eredményezte, hogy az intézkedések hatásukat vesztették

– tette hozzá.

Légi felvétel a Sunny Liger teherszállító hajóról az Északi-tengeren, a hollandiai Ijmuiden partjainál 2022. április 30-án. Az orosz olajat szállító hajót biztonsági okokból nem engedik kikötni az amszterdami kikötőben (Fotó: MTI/EPA/ANP/Paul Martens)

Oroszország olajbevételei helyreállhatnak?

Az év elején az adatok azt mutatták, hogy Oroszország fosszilis energiahordozók exportjából származó bevételei decemberben összeomlottak, mely látszólag alátámasztotta az orosz olajbevételeket célzó szankciók hatékonyságát.

A CREA kutatásai szerint azonban Oroszország olajadóból származó bevételei áprilisban 6 százalékkal nőttek az exportbevételek márciusi növekedésének köszönhetően. Májusban pedig további növekedés várható.

Ez azt jelenti, hogy miután Oroszország olajadó-bevételei 2023 elején a mélypontra zuhantak, azóta a megnövekedett eladásoknak köszönhetően ezen források helyreálltak. Mindemellett azonban Moszkva bevételei jelentősen elmaradtak a tavaly áprilisban mért szinttől, amikor az olajárak az egekbe szöktek – hívta rá fel a figyelmet a jelentés.

Kapcsolódó tartalom

A Kreml adóbevételei szorosan követték az orosz nyersolaj árát, ami rávilágít az olajárplafon fontosságára. Az orosz állam is változtatásokat eszközölt adórendszerében, hogy ezáltal is csökkentse az ársapka hatását” – fogalmazott Isaac Levi, a CREA egyik elemzője.

Amennyiben az ársapkát bevezető országok nem tesznek lépéseket az ársapka szintjének csökkentése és a végrehajtási hiányosságok pótlása érdekében, az orosz olaj adóztatási struktúrájának változásai az orosz nyersolaj árát a nemzetközi referenciaértékekhez közelebbi szintre viszik, ami az orosz olajbevételek további emelkedéséhez és az ársapka teljes kudarcához vezet.

Az elemzés továbbá kitért arra is, hogy az olaj importtilalma, valamint az árplafon bevezetése óta Oroszország a becslések szerint 58 milliárd euró exportbevételre tett szert a tengeren szállított olajból, melynek nagy részét európai országokhoz tartozó tartályhajókon szállították.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben jelentette be, hogy a G7-országok, az EU tagállamai, valamint Ausztrália 60 dolláros hordónkénti árplafont vezet be a tengeren szállított orosz olajra. Az intézet szerint ha a nyersolaj árplafonja hordónként 30 dollárra csökken, valamint az olajtermékekre vonatkozó árplafonok is ennek megfelelően felülvizsgálásra kerülnek, akkor Oroszország bevétele további 22 milliárd euróval eshet vissza a következő időszakban.

Kapcsolódó tartalom

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még