Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, hónapokig tartó ukrán lobbizás után az amerikai kormány múlt pénteken megadta az engedélyt az európai szövetségeseknek, hogy F–16-os vadászrepülőgépeket szállítsanak Ukrajnába. Napok teltek el azóta, de az továbbra sem világos, hogy melyik ország fogja magához ragadni a kezdeményezést a vadászgépek küldésében. A korábban hangadónak számító országok is egyelőre csak az ukrán pilóták kiképzését vállalták, de vonakodtak további ígéreteket tenni.
„Gondoskodjunk arról, hogy most a lehető legtöbbet hozzuk ki a kiképzési tevékenységből” – mondta Wopke Hoekstra holland külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. „Hogy aztán mit tartogat számunkra a jövő, azt majd meglátjuk” – tette hozzá.
Néhányan, mint például Belgium, egyenesen azt is mondták, hogy nem állnak rendelkezésre F–16-osok.
„Örülök, hogy több országban, például Lengyelországban végre megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F–16-os vadászgépek vezetésére, ez a folyamat időt vesz igénybe, de minél hamarabb kezdődik, annál jobb, mert ez megnyitja majd az utat ahhoz, hogy az ukrán erők megkapják a védelmükhöz szükséges vadászgépeket” – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kedden Brüsszelben.
Kapcsolódó tartalom
A Politico felidézi, hogy
a fegyverek szállítása Ukrajnába mindig egyfajta minta szerint történik.
Vagyis eleinte a nyugati országok mindig tétováznak, majd az egyik nagyhatalom – gyakran az Egyesült Államok – megteszi az első lépést, később pedig az európai nemzetek koalíciója következik, melyek nagyjából együtt „mozognak.” Ahogy az lenni szokott, egyelőre senki sem áll készen arra, hogy elküldje az első repülőgépet. Idővel azonban ez biztosan változni fog.
„Az F–16-osok Ukrajnába szállítása valóban változást fog hozni, de csak hónapok múlva” – mondta Ben Hodges tábornok, az amerikai haderő volt európai parancsnoka.
A lassú döntéshozatal hátterében politikai és technikai megfontolások húzódnak meg. Kevés ország rendelkezik „elfekvő” F–16-osokkal, és a modern gépek jelentős kiképzést és logisztikát igényelnek.
Jurij Sak, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter tanácsadója ki is jelölte azt az országot, amelynek szerinte elsőként kellene beadnia a derekát. „Hollandia van abban a helyzetben, hogy az első ország legyen, amely vadászgépeket ajándékoz” – fejtette ki.
A holland légierőnek jelenleg 24 bevethető F–16-os vadászrepülője van, és 2024-ig biztosan szolgálni fognak a holland védelmi minisztérium szóvivője szerint. Ezt követően valószínűleg eladásra kerülnek. Az országnak ezenkívül van 18 bevetési céllal már nem használható repülőgépe. Ebből tizenkettőt eredetileg egy magáncégnek akartak volna átadni, de ezt nemrég elhalasztották.
Korábban az amerikaiak határozottan elutasították, hogy saját hatalmas flottájukból adjanak Ukrajnának, azonban arra a kérdésre, hogy van-e esély arra, hogy az Egyesült Államok gépeket adjon, Frank Kendall, az amerikai légierőért felelős miniszter azt mondta hétfőn az újságíróknak: „Nem tudom. De szerintem számos lehetőség van.”
„A legjobb esetben is több hónapba telik, mire hozzájutnak az eszközökhöz, és sok részletet kell még tisztázni” – folytatta Kendall. Majd hozzátette, a negyedik generációs vadászgépek sokat javíthatnak ugyan az ukránok harci képességein, ám drámai változást aligha hoznak majd.
A britek a legharcosabbak a nyugati vadászrepülőgép-koalíció tagjai közül, ami annak fényében érdekes, hogy nekik egyáltalán nincsenek F–16-osaik, amelyeket eladományozhatnának.
Kapcsolódó tartalom
Más országok azt jelezték, hogy csak a kiképzésig hajlandók elmenni. A már említett Belgium mellett Lengyelország is így tett. Andrzej Duda lengyel elnök nemrég kijelentette, hogy Varsó nem fogja odaadni modernebb repülőgépeit – a lengyelek 48 F–16-osból álló flottát tartanak fenn –, és arra hivatkozott, hogy ők már korábban adományoztak szovjet gyártmányú MiG–29-eseket.
A németek, akiknek nincsenek ilyen gépeik, szintén azt hangsúlyozták, hogy rendelkezésre tudják bocsátani a spangdahlemi és a ramsteini légibázisokat,
ahol az Egyesült Államok F–16-osokat állomásoztat, és amelyek a kiképzések helyszínei lehetnek.
Kapcsolódó tartalom
Sokan nem elégedettek a nyugati szövetségesek elkötelezettségével. A már idézett Ben Hodges szerint az amerikai kormányzat nehézkes döntéshozatala aláássa azt a hatalmas munkát, amit már elvégeztek. „Ha az (amerikai) kormány úgy döntene, hogy azt akarja, hogy Ukrajna valóban megnyerje ezt a háborút, akkor kifogások helyett döntések születnének, és a nyugati támogatás a háború lehető leggyorsabb sikeres lezárását eredményezné” – fogalmazott a tábornok.
A Politico arra is emlékeztet, hogy
míg a konfliktus korábbi szakaszában általános volt a meggyőződés, miszerint a fejlett nyugati vadászrepülőgépek biztosítása eszkalációhoz vezethet, mára a tisztviselők úgy tűnik, hogy eloszlatták ezeket az aggodalmakat. Akárcsak mondjuk a harckocsik esetében is tették.
Egy F–16-osokkal rendelkező európai ország diplomatája szerint Ukrajna különböző módon használhatná a gépeket, többek között pusztán a légtér felügyeletére és védelmére, és minden bizonnyal kötelezettséget vállalna arra, hogy nem indít légitámadásokat orosz területek ellen.
Kapcsolódó tartalom
„Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe behatolni” – mondta Joe Biden amerikai elnök Japánban a G7-csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: „De ahol az orosz csapatok Ukrajna területén tartózkodnak, ott ezt megtehetik.”
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes arra figyelmeztetett, hogy a nyugati országok, amelyek F–16-osokat küldenek Ukrajnába, „kolosszális kockázatot vállalnának magukra nézve”. Kérdés, mennyire hatnak az ilyen nyilatkozatok elrettentő erővel, hiszen ehhez hasonló mondatok már korábban is elhangzottak a harckocsik, vagy éppen a nagy hatótávolságú rakéták esetében.
Kiemelt kép: F–16-os vadászgépek (Forrás: Getty Images)